Szerbiában előrehozott parlamenti és vajdasági tartományi választást, 65 helyen pedig előrehozott önkormányzati választást is tartanak vasárnap. Pásztor Bálint, a VMSZ megbízott elnöke és parlamenti listavezetője rámutatott, hogy kisebbségi sorsban minden választás sorsdöntő, hiszen a közösség azonnal megérezné, ha kevesebb politikus képviselné az érdekeit. Juhász Bálint, a VMSZ intézőbizottságának az elnöke és tartományi listavezetője rámutatott: azért fontos a választás, mert a jogokat és előnyöket nehezebb megvédeni, mint elérni, most pedig ezen jogok védelméről van szó.
Cikkünket frissítjük!
Megnyíltak a szavazóhelyiségek vasárnap hét órakor Szerbiában, ezzel megkezdődött az előrehozott parlamenti, tartományi és önkormányzati választás a nyugat-balkáni országban. A szavazójoggal rendelkező 6,5 millió szerb állampolgár 18 lista közül választhat a parlamenti választáson, és 13 lista közül választhatja ki, hogy ki vezesse Vajdaság tartományt. Emellett 65 közép- és dél-szerbiai településen előrehozott önkormányzati választást is tartanak.
A választásra jogosultak 9,94 százaléka adta le voksát 10 óráig a vasárnapi szerbiai választásokon. Tavaly ugyanebben az időben ez az arány 9,59 százalék volt
– közölte a szerbiai választási bizottság (RIK).
A szavazóhelyiségek 7 órai megnyitása óta sehol sem történt jelentősebb rendkívüli esemény
– mondta Vladimir Dimitrijevic, a bizottság elnöke a testület sajtótájékoztatóján. Mint mondta, 8273 helyen folyik a voksolás. A választási bizottság arra kért mindenkit, hogy ne terjesszen választási csalásra vonatkozó álhíreket. Aki szabálytalanságot észlel, az jelezze azt a megfelelő szervnek. A felmérések azt mutatják, hogy 20 óráig a részvételi arány meghaladja majd az 50 százalékot. A tavalyi előrehozott választáson 58,6 százalékos volt a részvételi arány, de akkor elnökválasztást is tartottak, és a tapasztalatok alapján az elnökválasztáson nagyobb a részvételi arány, mint a parlamenti választáson.
A többpártrendszer 1990-es szerbiai bevezetése óta ez a tizennegyedik parlamenti választás. 2817 képviselőjelölt indult a 250 tagú parlamentbe történő bejutásért, ami azt jelenti, hogy egy parlamenti helyért 11-en szálltak versenybe. A tartományi képviselőház 120 helyéért pedig 1282-en szálltak versenybe.
A mintegy 184 ezres vajdasági magyarság legerősebb pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyedüli magyar pártként indul a választásokon. Az eddigi kormánykoalícióhoz tartozó VMSZ-nek öt képviselője volt a belgrádi törvényhozásban, és ezúttal is hasonló eredményre számít. A vajdasági tartományi képviselőházban a VMSZ volt a harmadik legnagyobb politikai erő az utóbbi időben. Az utóbbi három és fél évben a Szerb Haladó Pártnak 78, a Szerbiai Szocialista Pártnak 13, a Vajdasági Magyar Szövetségnek pedig 11 képviselője volt.
Országos szinten a 18 lista közül hét nemzeti kisebbségi lista van, míg a tartományi parlamentbe három nemzeti kisebbség választási listája szeretne bejutni. A nemzeti kisebbségek pártjai az úgynevezett természetes küszöb szabálya szerint kerülhetnek a törvényhozásba, ami azt jelenti, hogy annyi képviselőjük kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt anélkül, hogy el kellene érnie a 3 százalékos bejutási küszöböt. A három éve elfogadott törvénymódosítás alapján a természetes küszöb meghatározásakor a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak.
Szerbiában köztársasági, tartományi, 65 településen pedig önkormányzati választásokat tartanak december 17-én. A szocializmus bukása óta az ideivel immár 14. alkalommal lesznek parlamenti választások a közel hétmilliós országban. A 14-ből tíz alkalommal előrehozott politikai erőpróbára került sor, ami azt jelenti, hogy az átlagos parlamenti ciklus a négy év helyett Szerbiában mindössze két évet és három hónapot tesz ki.
A felmérések, a közhangulat alapján nem valószínűsíthető, hogy ma kormányváltásra kerül sor Szerbiában. Az sem véletlen, hogy a domináns kormánypárt éppen mostanra időzítette a választásokat. A Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) továbbra is jó esélyei vannak a frakcióalakításhoz, a kormányzati szerep megtartásához is
– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Palusek Erik, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Főigazgatói Irodájának munkatársa. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója elmondta:
az Aleksandar Vucic vezette koalíció az elmúlt években és a közelmúltban megvalósult, valamint a jövőben megvalósuló beruházásokra és az életszínvonal általuk prognosztizált emelkedésére (1400 eurós átlagbér és 650 eurós átlagnyugdíj a következő években) fókuszált a kampányában. Nem volt véletlen tehát a kampány előtt nem sokkal alapított szövetségének a névválasztása sem (Szerbia nem állhat meg).
Hozzátette: a szövetségnek emellett vannak ismert arcai, a legismertebb maga Vucic elnök.
Nagyrészt az ő személye az, akire szavaznak a haladópárti választók, benne bíznak, és nem feltétlenül a választási programra adják le voksaikat. A szerb ellenzék soraiban egyelőre nincsenek ilyen meghatározó, ennyire jól felépített, karizmatikusnak ható arcok, az ellenzék most próbálja önmagát felépíteni. Bár való igaz, hogy az országban az elmúlt évek során sem volt túl erős az ellenzék. Nekik talán leginkább Belgrádban van a legnagyobb esélyük arra, hogy borsot törjenek a kormánypártok orra alá
– magyarázta a kutató. Megjegyezte: a Szerbia az erőszak ellen, valamint Aleksandar Vucicék is az ország európai integrációját támogatják.
A kormánypártokhoz hasonlóan ők is európai irányultságúak, a lényeget tekintve azonban inkább a változásra koncentrálnak. A korrupció megszüntetéséről, az átláthatóbb kormányzatról, a demokratikus intézményrendszer erősítéséről kommunikálnak
– részletezte Palusek Erik. A pártok körében az uniós integráció melletti relatív konszenzus egyébként azért is érdekes, mert Szerbiában már a lakosság fele sem támogatja a csatlakozást. Ezt a kampányban a szélsőjobboldali Szerb Radikális Párt próbálta meglovagolni úgy, hogy a BRICS-hez való csatlakozás mellett kampányolt, azonban a pénteki felmérések szerint a parlamenti küszöböt jelentő három százalékot sem fogják elérni.
Milyen esélyei vannak a Vajdasági Magyar Szövetségnek?
Palusek Erik a Magyar Nemzetnek elmondta: a Vajdasági Magyar Szövetség az európai integráció útján szeretne haladni, Szerbia és Magyarország közötti jó kapcsolatokat szeretné megtartani, tovább fejleszteni, emellett az elmúlt években megkezdett beruházási hullám folytatásáért dolgoznának tovább.
Az csak a választási eredmények megismerésével derül majd ki, hogy mindez hogyan befolyásolja a magyar szavazókat és a magyar szavazatok leadását, de talán ez most inkább úgy hat, hogy összefoghatja a szavazókat a VMSZ mögött
– fogalmazott a kutató. Azonban, mint mondta, a pártnak minden szavazat számít, hiszen korábban 65 vokson múlott nekik a hatodik mandátum, amellyel stabilabb pozíciót alakíthattak volna ki a szerb kormányban. A Vajdasági Magyar Szövetség mandátumszáma emellett erősen függ attól, hogy Szerbiában hány szavazópolgár járul az urnák elé.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) megbízott elnöke és parlamenti listavezetője nyilatkozik a sajtónak, miután leadta szavazatát az előrehozott szerbiai választásokon Szabadkán, a 13-as szavazóhelyen, a Sétaerdei Helyi Közösség épületében 2023. december 17-én. Fotó: MTI/Molnár Edvárd
Kelemen Hunor: velünk, magyarokkal számolni kell a Kárpát-medencében
A vajdasági magyar emberek számíthatnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre, számíthatnak az erdélyi magyarokra, mint ahogy számíthatnak minden olyan közösségre, amely kisebbségben él, és osztja azt a sorsközösséget, amelyen a Magyarország határain kívül rekedtek osztoznak
– hangsúlyozta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke csütörtökön, Szabadkán. A politikus a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kampányzáró rendezvényén vett részt. Beszédében kiemelte:
a Kárpát-medencei magyarok alapállása, hogy ki kell állni egymás mellett, és egymást kell erősíteni. A határon túli magyarok közös sorson és közös jövőn osztoznak, és meg vagyok győződve arról, hogy a XX. század után a XXI. században a Kárpát-medencei magyarok, a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek sikeres évszázadokat tudhatnak maguk előtt, hogyha elvégzi mindenki azt a feladatot, amelyet a nemzetért, a közösségért el kell végezni.
Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség októberben elhunyt elnökét Kelemen Hunor a határon túli magyarok “nagyobbik testvérének”, “bátyjának” nevezte, aki mindig készen állt támogatni a többi külhoni magyar közösséget – írja a Maszol.ro portál.
A parlamenti választáson a 6,5 millió szavazó 18 párt és koalíció jelöltjei közül választhatja ki, hogy kit juttat be a 250 fős belgrádi törvényhozásba, míg a vajdasági tartományi választáson a tartományi parlament 120 helyének sorsáról döntenek a 13 induló listára történő szavazással. A parlamenti bejutási küszöb három évvel ezelőtt ötről három százalékra csökkent, így nagyobb eséllyel kerülhetnek be a kisebb támogatottsággal rendelkező pártok is. A többségi nemzethez tartozó, szerb pártok mellett a magyar, a bosnyák, a horvát és az albán kisebbségnek lesz még a várakozások szerint parlamenti képviselete. A jobbközép Szerb Haladó Párt 2012-es hatalomra kerülése óta eltelt 11 évben ez lesz az ötödik idő előtti választás az országban. A Szerbiai Szocialista Párt és még néhány kisebb párttal, valamint több kisebbségi szervezettel, köztük a Vajdasági Magyar Szövetséggel eddig közösen kormányzó Szerb Haladó Párt annak ellenére döntött sorozatban a rendkívüli választások mellett, hogy megvolt a stabil többsége az ország irányításához.
VMSZ: arra készülünk, hogy győzni fogunk
Pásztor Bálint, a VMSZ megbízott elnöke és parlamenti listavezetője rámutatott, hogy kisebbségi sorsban minden választás sorsdöntő, hiszen a közösség azonnal megérezné, ha kevesebb politikus képviselné az érdekeit.
Mi arra készülünk vasárnap, hogy győzni fogunk. Azért készülünk erre, mert azt gondoljuk, hogy mindent megtettünk ennek érdekében az elmúlt hat évben, és nemcsak az elmúlt hat évben, hanem az azt megelőző hetekben, hónapokban és években is, és abban bízunk, hogy a vajdasági magyar közösség méltányolni fogja azt a munkát, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség Pásztor István vezetésével az elmúlt 17 évben megvalósított annak érdekében, hogy Vajdaságban jó legyen magyarnak lenni
– hangsúlyozta beszédében a megbízott pártelnök.
Juhász Bálint, a VMSZ intézőbizottságának az elnöke és tartományi listavezetője rámutatott: azért fontos a választás, mert a jogokat és előnyöket nehezebb megvédeni, mint elérni, most pedig ezen jogok védelméről van szó. Mint mondta, a VMSZ számos olyan kérdéssel foglalkozott és foglalkozik, amelyekkel más nem, és a VMSZ nélkül ezek – például Szabadka szecessziós városmagjának a megőrzése – háttérbe szorultak volna.
Ki, ha nem a VMSZ
– vetette fel a politikus, mindenkit arra biztatva, hogy vasárnap válassza a Vajdasági Magyar Szövetség listáját az országos és a tartományi parlamenti választáson is.
14 óráig a jogosultak 32,38 százaléka adta le voksát
A tavalyi választáson 14 óráig 31,56 százalék adta le szavazatát. A várakozások szerint 20 óráig a szavazásra jogosultak több mint 50 százaléka az urnák elé járul. A tavalyi előrehozott parlamenti választáson 58,6 százalékos volt a részvétel. Szavazata leadásakor Aleksandar Vucic köztársasági elnök közölte: magas részvételi arányra, és pártja, a Szerb Haladó Párt meggyőző sikerére számít.
Amikor meggyőző sikerről beszélek, az azt jelenti, hiszek abban, hogy a Szerbia nem állhat meg nevű lista közel lesz az abszolút többség megszerzéséhez, vagy el is éri. Úgy gondolom, hogy ez fontos feltétele annak, hogy Szerbia a fejlődés és a siker útján járjon továbbra is
– húzta alá. Ana Brnabic miniszterelnök – aki szintén az SNS tagja – a voksoláskor reményének adott hangot, hogy a szavazópolgárok az eddig elért eredményekre, a Szerb Haladó Párt programjára és jövőképére, valamint a gyűlölet elítélésére szavaznak, és hogy végül a “tisztességes és normális Szerbia” fog győzedelmeskedni. A kormányfő szerint az utóbbi időszak egyik legpiszkosabb kampányán van túl az ország, egy olyan kampányon, amelynek során az ellenzék a köztársasági elnök családját, a szüleit és a gyerekeit is támadta.
A kormánykoalíció kisebbik partnerének, a Szerbiai Szocialista Pártnak (SPS) az elnöke, Ivica Dacic úgy fogalmazott: a választások az ország stabilitása és egysége miatt fontosak, Szerbia ugyanis sorsdöntő időszak előtt áll. Hozzátette, hogy az SPS számára is fontos voksolásról van szó, hiszen kiderülhet, milyen jövő várhat a pártra, mindazonáltal a politikus jó eredményben bízik.
A szintén a kormánykoalíció részét képező Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) megbízott elnöke, Pásztor Bálint rámutatott, hogy hatalmas küzdelem áll a párt mögött.
Az a választások tétje, hogy lesz-e hatékony érdekképviselete a közösségnek és a településeinknek, a városainknak, a falvainknak. Ugyan Szerbiában egy kicsit gyakrabban vannak választások, mint más országokban, de minden alkalmat ki kell használni annak érdekében, hogy utána a következő időszakban azt tudják a polgárok mondani, hogy hatékony érdekképviseletük van. A Vajdasági Magyar Szövetség arra számít, hogy mindenki, aki számára a mi településeink fejlesztése fontos, illetve a Vajdaság sorsa fontos, támogat bennünket a választásokon annak érdekében, hogy hatékonyan folytathassuk azt a munkát, amelyet az elmúlt időszakban is végeztünk
– mondta Pásztor Bálint.
A baloldali ellenzéki összefogás legnagyobb pártja, a Szabadság és Igazságosság Pártja vezetője, Dragan Djilas kiemelte: arra számít, nagyszámú választópolgár nyilvánítja ki akaratát vasárnap, a legnagyobb ellenzéki lista pedig minden demokratikus eszközzel meg fogja védeni ezt az akaratot. Véleménye szerint nagy erő rejtőzik abban a népben, amely nem akar bizonytalanságban élni, hanem rendes, bűnözés és korrupció nélküli országra vágyik, ahol az oktatásba és az egészségügybe fektetnek, olyan országra, ahonnan a fiatalok nem akarnak elmenni.
A jobboldali Fogadalomtevők Szerb Pártjának elnöke, Milica Djurdjevic Stamenkovski úgy nyilatkozott: hiszi, hogy a választások után az általa vezetett lista a változások egyik legfontosabb eleme lesz, és a következő kormány fontos tagja lesz. Reményét fejezte ki, hogy a választások éjszakáján azok a politikai erők tudnak majd a leginkább ünnepelni, amelyek változásokat hoznak Szerbiában, és amelyek azt szeretnék, hogy az ország jobb irányba induljon el.
A választási kampány során a kormánypártok az eddig elért eredményekre helyezték a hangsúlyt, és a munka folytatásához kértek támogatást, míg az ellenzék egyetlen üzenete a kormány megbuktatása volt. A többpártrendszer szerbiai bevezetése óta ez a tizennegyedik parlamenti választás. A valamivel több mint 6,5 millió szavazójoggal rendelkező szerb állampolgár 7 és 20 óra között adhatja le voksát, az első, nem hivatalos eredmények 22 óra körül várhatók.
Bezártak a szavazóhelyek
Befejeződött az előrehozott parlamenti, tartományi, illetve önkormányzati választás Szerbiában, vasárnap 20 órakor bezártak a szavazóhelyiségek. A részvételi arány 18 óráig 51,93 százalékos volt. Tavaly ugyanebben az időpontban 50,82 százalékos részvételről adott hírt a választási bizottság. A választási bizottság szerint nyugodt volt a voksolás, nagyobb szabálytalanságot csak néhány helyen észleltek. A testület kapott bejelentést arról, hogy volt egy szavazóhely, ahol az egyik szavazó ki akarta nyitni a szavazóurnákat, ám a választási bizottság, valamint a hivatalos szervek ezt megakadályozták.
Megfigyelők szerint a legtöbb helyen eljárásbeli szabálytalanságok történtek, például a voksolók nem a megfelelő urnába dobták a szavazatukat vagy a bizottság nem ellenőrizte a szavazó személyazonosságát. Egyes megfigyelők szerint több helyen nyomást gyakoroltak a szavazókra, de olyan is történt, hogy a kampánycsend ellenére a szavazóhelyek környékén propagandaanyagot osztogattak. Az előzetes eredményekre 22 óra után lehet számítani. A hivatalos és végleges eredményeket csütörtökig kell nyilvánosságra hozni, ám ha meg kell ismételni néhány helyen a voksolást, akkor csak néhány hét múlva várhatók végleges adatok.
A 3 százalékos parlamenti küszöböt a felmérések szerint hat szerb, valamint néhány kisebbségi párt lépheti át. A nemzeti kisebbségek pártjainak parlamentbe jutása nem a háromszázalékos küszöb elérésétől függ: a természetes választási küszöb használata van érvényben, ami azt jelenti, hogy annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt anélkül, hogy el kellene érnie a 3 százalékot. Egy három éve elfogadott törvénymódosítás szerint a természetes küszöb meghatározásakor a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak.
A pártelnökök voksuk leadásakor egybehangzóan azt mondták: jó eredményre számítanak. A valamivel több mint 6,5 millió, szavazójoggal rendelkező szerb állampolgár összesen 18 lista közül választhatott, míg a tartományi parlament helyeiért 13 lista jelöltjei versengtek. Emellett Szerbia 65 önkormányzatában, a többi között Belgrádban is választást tartottak, amelynek a legfőbb kérdése, hogy a Szerb Haladó Párt meg tudja-e tartani hatalmát vagy az ellenzék kilenc év után átveheti a főváros irányítását.
A választópolgárok 20 óráig adhatják le voksaikat, az első, nem hivatalos eredmények késő este várhatók, a végleges eredményeket pedig a legkésőbb csütörtökig közzéteszik, ha sehol sem kell megismételni a voksolást. Az alkotmány értelmében a választási eredmények kihirdetését követő 30 napon belül meg kell tartani az első parlamenti ülést, az új összetételű törvényhozásnak pedig 90 napja van a kormány kinevezésére, különben új választásokat kell kiírni.
Forrás: MTI/Magyar Nemzet/PS; Fotó: MTI/Molnár Edvárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS