Pesti Srácok

Az albánok a nap sztárjai

Az albánok a nap sztárjai

Világversenyek sorsolásaikor különösen vonzzák egymást a messzire csatangolt játékosok és eredeti hazájuk, nem beszélve a különvált testvérpárokról. Ahogy Miroslav Klosénak és Lukas Podolskinak is több ízben lehetősége nyílt eredeti hazájuk ellen játszani, sőt Podolski még gólokat is lőtt Lengyelországnak a 2008-as Eb-n, Mesut Özil is pályára lépett már Törökország ellen. A Boateng testvérek egyike az eredeti ghánai, a másik viszont német mezt viselve találkozott a világbajnokságon, most pedig az albán Xhaka testvérek futhatnak össze ellenfelekként.

Európa legszerencsétlenebb szegletéből, Koszovóból nem tegnap indult meg a menekülthullám nyugat, elsősorban Svájc és Németország felé. Így megsokasodtak az albán focisták is Nyugaton, akik születési helyüktől függetlenül, nagyjából úgy tekintenek a svájci, illetve az albán (adott esetben a német) válogatottakra, mintha klubok lennének: ha beférnek a jobbikba, akkor ott játszanak, ha nem, akkor elmennek az albánba. Így alakulhatott ki, hogy koszovói születésű albánok egész sora svájci válogatott mezben fut ki ma délután a pályára, illetve ül majd a kispadon, míg nyugaton született albánok egész sorának szíve dobban majd egyként az albán mez alatt. A svájci válogatottban rajtuk kívül sok-sok más náció is képviselteti magát, tősgyökeres svájci viszont nem sok, így érthető, ha nem hatja át az alpesi ország minden porcikáját a fociláz. Ennek ellenére Svájc számít esélyesnek, hiszen az albánokról nem sokat tudni azon kívül, hogy alapvetően gyenge csapat, amelynek kijött néhány jó eredmény, illetve elkapta a fonalat a selejtezőben; némi iróniával akár a Balkán Észak-Írországjának is nevezhetnénk őket.

A B-csoportot egy walesi-szlovák párharc nyitja, amelynek az eredménye megjósolhatatlan. Wales sem gyakori vendég a világversenyeken, most viszont van egy Gareth Bale-jük, aki a jelek szerint annyival jobb játékos Ryan Giggsnél – a korábbi egyetlen sztárjuknál –, hogy képes volt kivezényelni a válogatottat egy világversenyre. Igaz, hogy a 24 csapat közé lényegesen könnyebb bekerülni, mint a tizenhatba. A szlovákoknak remekül kijött a lépés a 2010-es világbajnokságon, azóta viszont sok sikert nem értek el. A mostani selejtezősorozatban viszont újra elég meggyőzőek voltak, még a spanyolokat is meg tudták verni, és amíg korábban hadilábon álltak a gólokkal, most jóval többször találtak be az ellenfeleiknek. Talán a szlovákok kerete egy hajszállal erősebbnek tűnik, de kérdés, hogy Bale mekkora súllyal lesz jelen a meccsen.

PestiSracok facebook image

kép: cnn.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.