Pesti Srácok

Ki győzte le Bácsi Pétert?

Ki győzte le Bácsi Pétert?
Bácsi Péter túl erős lehetett, hogy összeengedjék Vlaszovval. Még a végén esetleg megverte volna az oroszt. (kép: MTI: Kovács Tamás)

Milyen enervált volt Bácsi Péter a tegnapi bronzmeccsén, ugye? Úgy tűnt, túlzottan kifáradt ahhoz, hogy komolyan küzdjön az éremért. Akár a ránézésre és az első három meccse alapján is tökéletes formában lévő magyar birkózó kondiját is elkezdhetnénk szidni, de ehelyett pillantsunk rá egy kicsit a lebonyolítási rendre!

A 75 kg-os súlycsoportban húszan voltak, és a húsz versenyzőt a létező legegyszerűbb módon csökkentették le tizenhatra, hogy tudjanak nyolcaddöntőt tartani. Tizenketten szerencsések voltak, őket egyből a nyolcaddöntőbe küldték, nyolc továbbit pedig megszívattak, és nekik selejtezőt kellett vívniuk egymás ellen. Ez valahol érthető, más sportágaknál is alkalmaznak ilyesmit, az viszont igencsak furcsa, hogy nem a leggyengébbeknek kell eldönteniük egy selejtező körben, ki méltó közülük arra, hogy a jobbakkal is megmérkőzzön. Ehelyett betették a 2014-es világbajnok Bácsi Pétert, hogy amíg ő rommá veri a nyilvánvalóan sokkal gyengébb ellenfelét, de közben mégiscsak fárad, addig a valós vetélytársai nyugodtan pihengessenek biztos nyolcaddöntősként.

Első három meccsén ellenállhatatlanul erősnek tűnt Bácsi Péter, de minden erő elfogy, ha eleget fárasztják (kép: MTI: Kovács Tamás)
Első három meccsén ellenállhatatlanul erősnek tűnt Bácsi Péter, de minden erő elfogy egyszer, ha eleget fárasztják (kép: MTI / Kovács Tamás)

A fáradtság és a bíró együtt már sok volt Bácsinak

PestiSracok facebook image

Bácsi férfiasan beleállt a küzdelembe, hiszen nemcsak a selejtezős, hanem nyolcaddöntős ellenfelét is nagyon megverte technikai tussal, de még a negyeddöntőben is egyértelműen fölé nőtt az azeri Murszalijevnek, akit 5:0-ra győzött le. Így, három meccsel a karjában és a lábában vágott neki az addig csak kettő meccset vívott dán Madsen elleni elődöntőnek. Az elődöntőben mégis egyenrangú ellenfél volt, de a bíró nagyon szakszerűen, hamar kiosztotta a három intést (és vele az 1 büntetőpontot) passzív birkózásért Bácsinak, miközben azt nem sikerült észrevennie, hogy Madsen az utolsó két percben egyebet sem csinált, csak passzívan bekkelt az 1:0-s előnyével. Így esett el Bácsi Péter attól a lehetőségtől, hogy aranyéremért birkózzon.

Ha nem fáradt el eléggé, még mindig jöhet a bíró, hogy megintse, míg az ellenfelet nem (kép: MTI / Kovács Tamás)
Ha nem fáradt el eléggé, akkor az is megoldás lehet, hogy a bíró csak őt inti meg passzivitásért, a passzív ellenfelet viszont nem (kép: MTI / Kovács Tamás)

Hányszor kell nyerni az éremért?

Egy ilyen fárasztó küzdősportban egyáltalán nem mindegy, hogy három vagy négy meccs után kell megnyernie valakinek egy fontos meccset – adott esetben éremért. Netán elég hozzá két meccs? Bácsi Péter négy mérkőzést vívott, mire szembekerült az iráni Abdvalival a bronzcsatában, de lássuk, mennyit kellett mérkőznie Abdvalinak, hogy ugyanoda eljusson!

A selejtezőt megúszta, így a nyolcaddöntőben kezdett, és ott azonnal vereséget szenvedett a később Bácsit is legyőző dán Madsentől. Mivel birkózásban azok kerülnek a vigaszágra, akiket a későbbi elődöntősök búcsúztatnak, az iráninak már csupán egy vigaszágas meccse volt, amelyen megverte a Madsen által a negyeddöntőben legyőzött, szerb színekben versenyző Nemes Viktort. Ez volt Abdvali második meccse az olimpián. A harmadik pedig az, amelyiken a bronzéremért küzdött az akkor már ötödik meccsét vívó magyarral.

Három mérkőzéssel könnyebb bronzérmet nyerni, mint öttel (kép: MTI / Kovács Tamás)
Három mérkőzéssel könnyebb bronzérmet nyerni, mint öttel (kép: MTI / Kovács Tamás)

Esetleg ki lehetne még próbálni azt is, hogy a maratonfutásnál 30 km-t lefutásával is lehessen bronzérmet nyerni, és ehhez egy olyan versenyzőt kéne megelőzni, aki már 50 km-t futott. A birkózás lebonyolításában ekkora csalástól kreténségtől sem riadnak vissza.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.