A norvégok szétfutottak minket, a nyolc között búcsúztunk a kézilabda vb-től
Nem tudta megismételni a dánok elleni kimagasló teljesítményt a magyar kézilabda-válogatott, ráadásul az ellenfél Norvégia óriásit játszott az első pillanattól kezdve. Lábbal nagyon gyors volt az ellenfél, lerohanásokból és felállt védelem ellen is eredményesek tudtak lenni, támadásban pedig a meccs kétharmadában erőlködtünk. Már tízgólos hátrányban is volt a magyar csapat, és a küzdőszellemét dicséri, hogy végül csak hárommal kapott ki, de a norvég válogatott minden téren a mieink fölé nőtt.
Szerencsénk sem volt az első félidőben, ez azonban csak egy részét tette ki annak a hátránynak, amibe a játékrész végére kerültünk. A kezdés maga volt az összeomlás magyar szempontból: a norvégok szó szerint átrohantak rajtunk, még a mi góljaink után, középkezdésből is szétfutottak minket. Percenként lőtték a gólokat, míg mi csak hébe-hóba találtunk be. Hatgólos előnyt tudtak kiépíteni, mire némileg magunkhoz tértünk. Nagy László játékán még mindig érződött a sérülés, védekezésben sem volt olyan magabiztos, mint szokott lenni, támadásban pedig többször is hibázott. Értékelhető beállójátékunk sem volt, ezen aztán Bánhidi pályára lépése változtatott. A félidő második felében megkezdtük a lassú felzárkózást, de a norvégok szívósan tartották magukat. Négygólos hátránynál támadhattunk a további faragásért, de kimaradt a lehetőség, majd fordulásból az ellenfél lőtt gólt, a félidő vége pedig katasztrofálisra sikerült. Elkezdtünk rohanni, két támadásunk is kapkodós labdaeladással végződött, ezekből lerohantak minket, és a két értékesített ziccerrel először a meccs folyamán hét góllal elhúztak.
Feltámadást reméltünk a második félidőre, ehelyett valós cél csak az lehetett, hogy ne nőjön tovább a különbség. Már kilenc góllal is vezettek a norvégok, de ott sikerült elkerülnünk a teljes összeomlást. A magyar csapat sokat hibázott – főleg a széleket erőltettük meddőn –, a kapusaink sem tudták elkapni a fonalat. A norvégok kapusa eközben nagyon magabiztos volt, és a változatlanul félelmetesen mozgékony norvég csapat ha nem lerohant minket, akkor a felállt magyar falat tudták szétzilálni gyors lábmunkával. Legjobbjuk, Sagosen egyszerűen tarthatatlan volt. A félidő közepén már megvolt a kétszámjegyű különbség a két csapat között. A hátralévő időben a norvégok visszavettek az iramból, hogy ne adjanak lehetőséget nekünk a felzárkózásra. Bodó iszonyatos erejű távoli bombagólokkal siettette a befejezéseket, és Császár is hozzátette a meccshez amit lehetett, így a hátrányunkat tudtuk ugyan csökkenteni, de a továbbjutás lényegében már az első félidőben elúszott. Az utolsó percekben kimaradtak norvég lehetőségek, és Mikler is fogott egy-két ziccert, így fel tudtunk zárkózni, de esélyünk egy pillanatra sem volt ezen a találkozón.
MAGYARORSZÁG–NORVÉGIA 28:31 (10:17)
Magyarország: Mikler – Harsányi 3, Zubai, Nagy L. 1, Ligetvári, Szöllősi Sz., Lékai 1. Csere: Fazekas (kapus), Balogh Zs., Dzsamali, Juhász Á. 1, Császár 11 (6), Bodó 5, Ancsin, Bánhidi 6, Schuch. Szövetségi kapitány: Xavier Sabaté
Norvégia: Bergerud – Björnsen 4, Tonnesen 5, Sagosen 5 (1), Myrhol 4, Hansen 6, Jondal 3. Csere: Christensen (kapus), O'Sullivan 1, Hykkerud 1, Gullerud, Johannessen 1, Tangen 1. Szövetségi kapitány: Christian Berge
Kiállítások: 6, ill. 14 percHétméteresek: 6/6, ill. 1/1
