Pesti Srácok

Ambros Martín majdnem elvesztette a Győr BL-döntőjét

Ambros Martín majdnem elvesztette a Győr BL-döntőjét

Harmadik Bajnokok Ligája-győzelmét szerezte meg a Győri ETO női kézilabdacsapata, miután hosszabbítással megnyerte a sokáig kézben tartott, a végére azonban igencsak kiélezetté váló meccset. A magyar csapat egyik legjobbja az elődöntőhöz hasonlóan brillírozó Görbicz Anita volt, a hosszabbításban pedig Nora Mörk alkotott maradandót. Kettejük között az a különbség, hogy utóbbit a rendes posztján játszatja Ambros Martín.

A Győr és Görbicz Anita egyaránt az elődöntős formáját idézte a meccs elején. A Vardar 2:3-nál még vezetni tudott, de onnan végig csak futott az eredmény után, előnybe többé nem tudott kerülni ezen a találkozón. Nagy volt a jövés-menés a pályán, ami sok gólt is hozott, már a félidő felénél 10:10 volt az állás. Ekkor a Győr változtatott a védekezésén, amivel nem tudott mit kezdeni a Szkopje, és lelassult a gólgyártás – különösen a Vardaré, amely innentől fogva már csak kétszer jutott el a félidőben Grimsbö kapujába. Amíg az első számú irányító Groot pihent egy kicsit, Görbicz irányíthatott, és előbb Mörkkel, majd Knedlíkovával lövetett pazar gólt. A hasonló esetek sokaságát látva nem igazán érti az ember, hogy egy korszakos irányítózseni, aki még 33 évesen is folyamatosan ilyen teljesítményre képes, miért a balszélre száműzve tölti pályafutása utolsó éveit…

A második félidő aztán az előjeleket nem igazolva, a győri előny elolvadásának története volt. Miközben többször hiba csúszott az addig rendben lévő védekezésbe, a macedón csapat védekezése összeállt. Itt azonnal kidomborodott a győri csapat hiányossága, amely erős ellenfelek ellen rendszeresen kísért: az ETO feltűnően nem tudott begyakorolt figurákat megcsinálni a felkeményedett Vardar-védelmen. Emellett nagyon megtalálta a szkopjei gárda beállóban Anja Althaust, aki szórta a gólokat, Martín pedig sokáig nem tudta ezt lereagálni. A félidőben meglévő háromgólos előny fokozatosan apadt, a Győr jóformán csak egyéni megoldásokból tudott betalálni. Görbicz és Tomori több fontos gólt szerzett, az irányító Groot viszont ebben az időszakban védekezésben és támadásban is sokat hibázott. Abszurd módon akkor volt fazonja a győri támadójátéknak, amikor Grootot kiállították, és a balszélre száműzött Görbicz újra irányíthatott egy-két percig. Ilyenkor megjelent a gyors labdajáratás és a magyar irányító védjegyének számító, fifikás passzok. Aztán letelt az emberhátrány, Martín visszarendezte a sorokat, megint jött a kínlódó, fantáziátlan támadójáték, Görbicz pedig visszament unatkozni a szélre. Az első félidőhöz képest megdöbbentő, hogy ennek a Győrnek a meccs végén annak kellett örülnie, hogy megúszta az utolsó szkopjei támadást, és így kihúzta döntetlenre a meccset (26:26). Az igazsághoz ráadásul az is hozzátartozik, hogy a bírók több ízben igencsak elnézőek voltak a Győrrel szemben, mondhatni megadták a hazai pályát.

Mörk (jobbra) és Althaus egyaránt csapataik húzóemberei voltak (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
PestiSracok facebook image

A hosszabbításban Nora Mörk mozgósított valami rejtett tartalékot, mert hatalmasat játszott ebben a tíz percben, és hiába vette a hátára a Vardart a szintén remek formában lévő Lacrabere, az sem volt elég. A Győr hamar elhúzott hárommal, majd a Vardar az első rész végére visszazárkózott egygólos hátrányra, a második öt percben viszont már végig kézben tartották a zöld-fehérek a történéseket. Az utolsó percet minimális előny birtokában végigtámadhatták, és az időt kihasználva, meg is tartották.

Győri Audi ETO KC – Vardar Szkopje (macedón) 31:30 (15:12, 26:26, 29:28) – hosszabbítás utánPapp László Budapest Sportaréna, 12 000 néző. V: Christiansen, Hansen (dánok) Győr: GRIMSBÖ – Bódi 2, N. MÖRK 6, GROOT 6, Broch 2, Amorim 3, GÖRBICZ 7 (3). Csere: Kiss É. (kapus), TOMORI 3, Knedlíková 2, Al-Gaui, Hársfalvi. Edző: Ambros Martín Vardar: Leynaud – RADICSEVICS 4, Lazovics 1, LEKICS 4, Covic, Penezic 4, Mavsar 3 (1). Csere: Szuszlina, Pessoa (kapusok), LACRABERE 6 (3), ALTHAUS 6, Herrem 2, Hmirova, A. Klikovac. Kiállítások: 12, ill. 10 perc Hétméteresek: 3/3, ill. 5/4

A szkopjei Alexandra Lacrabere óriásit játszott, de a végére egyedül maradt a Vardarban a kimagasló teljesítményével.
(fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A Győri ETO ezzel harmadik BL-győzelmét könyvelhette el, és ez Görbicz mellett a másik magyar Tomorinak is nagy öröm, hiszen neki is pályafutása talán legnagyobb sikere ez. A BL legjobb edzőjének választott Ambros Martínnal kapcsolatban viszont felvet néhány kérdést ez a megnyert, majd kevés híján elbukott, végül csak behúzott döntő. A világ legjobb játékoskeretével rendelkező csapata évek óta nem tud felmutatni kidolgozott támadójátékot, a sikereket a jó védekezésnek és a kivételes játékosok egyéni képességeinek köszönheti. Emellett rejtély, hogy Görbicz Anitának mit kéne mutatnia ahhoz, hogy rendszeresen az eredeti posztján, irányítóban kapjon lehetőséget, ha a Buducsnoszt elleni tegnapi és a Vardar elleni mai produkciója sem elég ehhez.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.