Figyelem, a termék űrvízilabdát tartalmazhat!
Az igazán nagy sportcsapatok általában legendává válnak. Különösen így van ez, ha a bő egy tucatnyi, kiválóan vízilabdázó ember teljesen egyszerre bukkan fel, hiszen mindannyian szinte egyidősek, ráadásul ifikoruktól rendszeresen végigverik a világot. És ezt a legendát ők maguk is hibátlanul éltetik most azzal, hogy elindultak a budapesti masters vízilabda világbajnokságon. Negyvenen alig túl még bőven fel tudják idézni azokat a mozzanatokat, amelyekért – persze az eredmények mellett – imádta őket a közönség, ráadásul most is látszik, hogy ez nem csupán egy olimpiai bajnokokból összerakott csapat, hanem baráti társaság, akik tényleg szeretnek együtt játszani, és ezt a közönség is észreveszi. Olyannyira, hogy percek alatt kapkodták el a belépőt minden meccsükre. A csapat egyelőre bőven meghálálta a bizalmat.
Mindkettő csoportmeccsén teltház fogadta a Millenium csapatot, amelyben mindenki szerepel a 2000-es Sydney-i és 2004-es athéni olimpiai bajnok gárdából, feltéve, hogy már elmúlt negyven éves. Kivételt képez Kósz Zoltán, aki Sydney-ben volt a csapat első számú kapusa, mert ő edzőként van jelen a Millenium mellett, a „szövetségi kapitány” Kemény Dénes társaságában. A tizennégy fős csapat alighanem mindenkiben bizsergető élményeket ébreszt, aki a 2000-es években követte a magyar vízilabdát; már a medenceparton látni az adott sapkaszámokat az azokhoz tartozó arcokkal is élmény volt. Szerencsére a Millenium csapat nemcsak Kásás kósza ötlete maradt, hanem az egykori olimpiai bajnokok lelkesedése kitartott, végig komolyan vették, edzettek egyénileg, csoportosan, majd az utolsó három hétben együtt az egész csapat. Annyira komolyan vették a dolgot, hogy tizennégyen összesen majdnem száz kilónyi felesleget adtak le.
A csoportban a mieink játékerejéhez képest meglehetősen harmatos ellenfeleket sodort elénk a sorsolás. A török Galatasaray játékosai a két éve elhunyt egykori edzőjük, Gulyás Zoltán arcképét ábrázoló egyenpólóban vonultak fel a bemutatásra, és kihúztak egy transzparenst,
Soha nem felejtünk, Gulyás Zoltán
felirattal. A csapatban egyébként elvileg két magyar is van, Persely József játszott is, a 90-es évek első felének egyik meghatározó magyar játékosa, Vincze Balázs viszont ezt a meccset még kihagyta.
A csapatok finoman szólva nem voltak egy súlycsoportban, így elég hamar, már az első negyedben körvonalazódott a jókora győzelem. Biros a meccs után így nyilatkozott a vlv.hu-nak:
Most nem olyan volt az ellenfél, hogy izguljon a közönség, de mi ezzel nem tudunk mit csinálni, próbájuk azzal megtisztelni az ellenfelet, hogy úgy játszunk, ahogy tudunk, és minél nagyobb különbséggel igyekszünk megverni őket. Szórakoztató volt, de én úgy gondolom, hogy lesznek erősebb ellenfelek, az lesz az igazi nekünk is, amikor átvált az egész egy igazi vízilabdává. Én azt várom.
Ezért jöttünk ki
Valóban nem kímélték az ellenfelet, csak a végén engedtek ki egy kicsit, és ekkor a törökök hármat is berámoltak. Ugyanez a forgatókönyv ismétlődött meg az olasz PLN Milano ellen is, mégis volt néhány szót érdemlő különbség. Az olasz csapat egyértelműen képzettebbnek tűnt a töröknél (kettejük meccsét meglepetésre a Galatasaray nyerte, immár Vincze Balázs vezérletével), ám hamar elfáradtak, így a gólkülönbség nemcsak a tudásbeli, hanem a kondícióbeli különbséget is láttatta. A játékosoknak, de még a közönségnek is érezhetően nehezebb felpörögni a gyengébb ellenfelek ellen, az olaszok komolyabb ellenállása viszont elkezdte kihozni a mieinkből azt, amit várunk.
Miközben oldott a hangulat, sok a nevetés és a hülyéskedés a vízben, visszatérni látszanak az egykor jól begyakorolt mozdulatok és passzok, amit annak idején űrvízilabdaként emlegettek a kortársak. Már láttuk Kásás magabiztos irányítását és látszólag csak karból meglegyintett, mégis nagy erővel becsapódó lövését, Biros és Kiss Gergő bombáját, Fodor Rajmund gyors felbukkanásait a kapásoldalon, ahogy Molnár Papesz pimasz elhajlásból lőtt centergólja is a sikeréveket idézte:
https://www.facebook.com/vlvhu/videos/1832882570060622/
De még ezt is lehetett fokozni ezzel a góllal, amelyiknél sokan azzal a gondolattal sóhajtottak fel a nézőtéren, hogy „na igen, ez az, ezért jöttünk ki ide”:
https://www.facebook.com/vlvhu/videos/1832820610066818/
Rengeteg szeretetet kaptunk a szurkolóktól annak idején, hálából minden társammal próbáljuk szebbé tenni a napjaikat, hogy újra együtt éljük át a régi, szép emlékeket – mondta Vári Attila, aki nemcsak játszik, hanem ő a masters vb egyik koordinátora is.
Fölényes csoportgyőzelem és maradandó élmény
Kemény Dénes tanítványai tehát két fölényes győzelemmel megnyerték a csoportjukat, ráadásul mindkét meccsen legalább egyszer betalált az összes mezőnyjátékosunk. Két nap pihenő után, a pénteki negyeddöntővel kezdődhet a Millenium számára a világbajnokság érdemi része. Azok a meccsek, amikor már nem lehet ennyi könnyű gólt lőni megúszásból és fáradt védelem mellett, hanem az aranycsapatként csillogtatott tudást kell majd előhúzni. A két nap pihenő – a játék közbeni rendszeres, teljes sorcserék mellett is – jól fog esni nekik, ahogy arra Varga Tamás utalt:
Én nem éreztem fáradtnak magam tegnap, sokan megbotránkoztak ezen. Most igen. Volt egy olyan szituáció, amikor háromszor túllódultam és minden támadásban lefordultam, azt nem kellett volna. A harmadikból szerencsére tudtam lőni egy gólt, és akkor egy picit pihentünk.
Millenium – Galatasaray 22:5 (6:0, 4:1, 7:1, 5:3) G.: Kiss G. 4, Kásás 3, Märcz, Varga Zs., Benedek, Biros, Varga T. 2-2, Székely, Vári, Fodor, Steinmetz B., Molnár, ill. Karaca 2, Kabaca, Persely, Silay
Millenium – PLN Milano 24:5 (5:1, 7:1, 6:0, 6:3) G.: Varga Zs., Benedek, Fodor, Varga T., Biros, 3-3, Molnár Székely 2-2, Märcz, Kásás, Vári, Kiss G., Steinmetz B., ill. Sussarello 2, Musetti, Petrini, Calamoneri
Aki lemaradt az eddigi két találkozóról, a masters világbajnokság Youtube csatornáján visszanézheti őket, illetve élő streamen (ITT) lehet követni nemcsak a vízilabdatornát, hanem a vb összes eseményét. Azt pedig a játékosok mondták el, hogy nekik milyen élményt nyújt újra együtt játszani, és élvezni a közönség változatlan rajongását. Benedek Tibor nem gondolta, hogy adódik még ilyen alkalmuk együtt játszani:
Pár évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy itt egy masters világbajnokság lesz, és mi játszani fogunk, azt gondoltuk, hogy Biros Péter búcsúmeccse lesz az utolsó, ahol így együtt felléptünk. Aztán így az égből leesett ez az alkalom, és már sokszor elmondtuk, hogy Kásás Tomi lelkesedése tartotta egyben ezt a csapatot, mert azért voltak hullámvölgyek, így az elmúlt hetekben-hónapokban.
Kiss Gergő búcsúkoncerthez hasonlította a masters vébés szereplésüket, amit a Sportime magazin riportere azzal egészített ki, hogy lehetne olyan, mint az LGT búcsúkoncertje, amiből jó néhány volt. Háromszoros olimpiai bajnok balkezesünk maradandó élménynek tartja a vébét:
Fantasztikus ezekkel a srácokkal együtt játszani, de azt hiszem, ez az az alkalom, ami mindenki, még az ellenfél, de legfőképp a közönség számára is örökre emlékezetes marad
Märcz Tamástól azt kérdezték, egy-két jó passz érhet-e behívót társaknak a válogatottba, mire így válaszolt:
Volt egy-két egész ügyes fiú, aki reménykedhet, de nem mondok neveket, nehogy elbízzák magukat. Majd szeptembertől bizonyíthatnak.
