Pesti Srácok

Példátlanul bátor lengyel kiállás 1958-ban: tizenötezer szurkoló tisztelgett némán az '56-os hősök előtt (videóval)

Példátlanul bátor lengyel kiállás 1958-ban: tizenötezer szurkoló tisztelgett némán az '56-os hősök előtt (videóval)

Bár a nagyvilág, illetve az érintett nagyhatalmak nem álltak ki Magyarország mellett 1956-ban, lengyel barátaink akkoriban sem fordítottak hátat. A legsötétebb diktatúra éveiben, a kádári megtorlás tetőpontján, 1958-ban egy futballmeccsen bizonyították emberségüket: tizenötezer szurkoló állt néma csendben a kivégzettekre, ötvenhat hőseire emlékezve. Erről szól A néma visszhang című, alább is megtekinthető dokumentumfilm.

Milyen gyönyörű (is) lehet a futball. Akkor, amikor mindenki, de legalábbis a többség lapított, tizenötezer lengyel szurkoló felállt, és némán tisztelgett a magyar forradalom és szabadságharc hősei előtt. Néhány nappal Kádár Jánosék legnagyobb árulása, Nagy Imréék kivégzése után. A történetről az Ekstraklasa, a lengyel labdarúgással foglalkozó magyar oldal az 1956-os Emlékbizottság támogatásával forgatott remek filmet. Itt megnézhető:

Amíg a magyar válogatott az 1958-as svédországi világbajnokságon játszott, a Budapest Honvéd tulajdonképpeni második csapata Lengyelországba utazott. A magyar csapat a Ruch Chorzów ellen 3–1-re győzött, de ezúttal másodlagos volt az eredmény, ahogyan az is, hogy a hazaiak el voltak ájulva a három gólt szerző Machos Ferenc játékától.

Sokkal fontosabb, amit a lengyelek tettek: tizenötezer szurkoló állt a mérkőzés előtt néma csendben, hogy a néhány nappal azelőtt kivégzett Nagy Imrére, a forradalmárokra, és 1956 hőseire emlékezzen.

PestiSracok facebook image

A megszólalók szerint még az is tervben volt, hogy a játékosok fekete karszalagban futballozzanak. (A Nemzeti Sport korábbi cikke szerint meg is tették, de ezt maga az írás folytatása cáfolja szerintem). Ha nem vették fel a gyászszalagot, jól tették: képzelhetjük, mi várt volna a Honvéd futballistáira a legsötétebb megtorlás idején.

Korabeli cikk / Forrás: Arcanum.hu

„>A két csapat végig nagy küzdelmet, változatos mérkőzést vívott egymással. A játékot a Honvéd irányította, de a hazaiak támadása mindig veszélyt jelentett. A győzelem kivívásában nagy része van Machosnak, aki mesterhármast ért el<– olvasható a rövid, szokványos krónikában. Arról nem szól a beszámoló, amiről a Központi Bizottság illetékes osztályára érkezett politikai hangulatjelentés: a katowicei stadion 15 000 nézője a mérkőzés kezdete előtt kikövetelte, hogy egyperces néma vigyázzállással tisztelegjenek a két nappal azelőtt meggyilkolt magyar mártírok emléke előtt. Ugyancsak hangulatjelentésekből tudható, hogy Poznan több ipari üzemében is egyperces csenddel adóztak a kivégzettek emlékének” – írta Kovács István történész a Holmiban, 1997-ben megjelent tanulmányában.

A lengyelek és magyarok közötti barátságot nem kell magyarázni, ahogyan azt sem, a lengyel nép volt az, amely a legbátrabban kiállt a magyar szabadságharc mellett. Már amennyire tehette. „A testvéreink, ha ők a németektől kikaptak<1954-ben>, akkor mi is szomorúak voltunk. Ez természetes volt” – mondja az egyik megszólaló. Érdemes megnézni az egész dokumentumfilmet, amiből azt is megtudhatjuk, hogy a

bőrlabdát Lengyelországban akkoriban egyszerűen „magyar”-nak hívták.

Hiszen a mi játékosaink, edzőzsenijeink voltak a tanítómestereik. Rég volt, most a lengyel futball éli reneszánszát: ott vannak a világbajnokságon is.

Tisztelet a hősöknek és a lengyeleknek! A jó zene kedvelőinek Hobo egyik remek dala a lengyelekről:

Forrás: Csak.taccs.hu, fotó: Bi.gazeta.pl

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.