Pesti Srácok

Példátlanul bátor lengyel kiállás 1958-ban: tizenötezer szurkoló tisztelgett némán az '56-os hősök előtt (videóval)

Példátlanul bátor lengyel kiállás 1958-ban: tizenötezer szurkoló tisztelgett némán az '56-os hősök előtt (videóval)

Bár a nagyvilág, illetve az érintett nagyhatalmak nem álltak ki Magyarország mellett 1956-ban, lengyel barátaink akkoriban sem fordítottak hátat. A legsötétebb diktatúra éveiben, a kádári megtorlás tetőpontján, 1958-ban egy futballmeccsen bizonyították emberségüket: tizenötezer szurkoló állt néma csendben a kivégzettekre, ötvenhat hőseire emlékezve. Erről szól A néma visszhang című, alább is megtekinthető dokumentumfilm.

Milyen gyönyörű (is) lehet a futball. Akkor, amikor mindenki, de legalábbis a többség lapított, tizenötezer lengyel szurkoló felállt, és némán tisztelgett a magyar forradalom és szabadságharc hősei előtt. Néhány nappal Kádár Jánosék legnagyobb árulása, Nagy Imréék kivégzése után. A történetről az Ekstraklasa, a lengyel labdarúgással foglalkozó magyar oldal az 1956-os Emlékbizottság támogatásával forgatott remek filmet. Itt megnézhető:

Amíg a magyar válogatott az 1958-as svédországi világbajnokságon játszott, a Budapest Honvéd tulajdonképpeni második csapata Lengyelországba utazott. A magyar csapat a Ruch Chorzów ellen 3–1-re győzött, de ezúttal másodlagos volt az eredmény, ahogyan az is, hogy a hazaiak el voltak ájulva a három gólt szerző Machos Ferenc játékától.

Sokkal fontosabb, amit a lengyelek tettek: tizenötezer szurkoló állt a mérkőzés előtt néma csendben, hogy a néhány nappal azelőtt kivégzett Nagy Imrére, a forradalmárokra, és 1956 hőseire emlékezzen.

PestiSracok facebook image

A megszólalók szerint még az is tervben volt, hogy a játékosok fekete karszalagban futballozzanak. (A Nemzeti Sport korábbi cikke szerint meg is tették, de ezt maga az írás folytatása cáfolja szerintem). Ha nem vették fel a gyászszalagot, jól tették: képzelhetjük, mi várt volna a Honvéd futballistáira a legsötétebb megtorlás idején.

Korabeli cikk / Forrás: Arcanum.hu

„>A két csapat végig nagy küzdelmet, változatos mérkőzést vívott egymással. A játékot a Honvéd irányította, de a hazaiak támadása mindig veszélyt jelentett. A győzelem kivívásában nagy része van Machosnak, aki mesterhármast ért el<– olvasható a rövid, szokványos krónikában. Arról nem szól a beszámoló, amiről a Központi Bizottság illetékes osztályára érkezett politikai hangulatjelentés: a katowicei stadion 15 000 nézője a mérkőzés kezdete előtt kikövetelte, hogy egyperces néma vigyázzállással tisztelegjenek a két nappal azelőtt meggyilkolt magyar mártírok emléke előtt. Ugyancsak hangulatjelentésekből tudható, hogy Poznan több ipari üzemében is egyperces csenddel adóztak a kivégzettek emlékének” – írta Kovács István történész a Holmiban, 1997-ben megjelent tanulmányában.

A lengyelek és magyarok közötti barátságot nem kell magyarázni, ahogyan azt sem, a lengyel nép volt az, amely a legbátrabban kiállt a magyar szabadságharc mellett. Már amennyire tehette. „A testvéreink, ha ők a németektől kikaptak<1954-ben>, akkor mi is szomorúak voltunk. Ez természetes volt” – mondja az egyik megszólaló. Érdemes megnézni az egész dokumentumfilmet, amiből azt is megtudhatjuk, hogy a

bőrlabdát Lengyelországban akkoriban egyszerűen „magyar”-nak hívták.

Hiszen a mi játékosaink, edzőzsenijeink voltak a tanítómestereik. Rég volt, most a lengyel futball éli reneszánszát: ott vannak a világbajnokságon is.

Tisztelet a hősöknek és a lengyeleknek! A jó zene kedvelőinek Hobo egyik remek dala a lengyelekről:

Forrás: Csak.taccs.hu, fotó: Bi.gazeta.pl

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)