Bayern van, Barca nincs – Kíméletlen leszámolás a BL-negyeddöntőben

Jellemzően nem a statisztikákkal szokás kezdeni egy sporthírt, de az mégiscsak figyelmet érdemel, hogy a Barcelona utoljára egy 1946-os spanyol kupameccsen kapott nyolc gólt tétmeccsen, a Sevilla ellen. Merthogy most is annyit kapott a BL-ben a legjobb nyolc között. A koronavírus-járvány miatt semleges pályán vívott döntőtornára szűkített Bajnokok Ligája-hajrában egy meccs dönt a továbbjutókról, de itt egyébként se lenne szükség visszavágóra. A Bayern egyik fő erődemonstrálója a kétgólos Thomas Müller volt, aki kulcsember volt akkor is, amikor a németek 1:7-tel döngölték bele a brazilokat a hazai pályájukba a vb-elődöntőben.

Nem szórakozott a két csapat azzal, hogy a tétnek megfelelően, óvatosan kerülgessék egymást. Azonnal hozzáláttak a teendőkhöz, és a Barcelona ugyan összehozott egy helyzetet, de aztán jött a másik oldalon Müller, és azt is megmutatta, hogyan kell berúgni. Erre még volt válasza a Barcelonának, a Suárezt őrző Alaba csak annyira tudta megelőzni az uruguayi csatárt, hogy a saját kapujába rúgja a labdát. Még csak a 7. percben jártunk ekkor, és a java idő meg történések tekintetében is hátravolt. A 21. percig tartott az az időszak, amikor kiváló iramú, nyílt meccsen mindkét csapatnak megvolt az esélye a gólszerzésre, és bármi lehetett volna a vége. Akkor viszont jött a szerencsétlenkedő Barca-védelem egy labdavesztéssel a saját térfél közepén, a kontrát pedig Perišić fejezte be, éles szögből kilőve a hosszú sarkot. Ez alapozta meg a Bayern fölényt, amely alig hat perccel később újra gólt termett: egy lehengerlően gyors és célratörő támadás során Müller magasan Gnabry elé perdítette a labdát, aki úgy futotta le a védőjét és bombázott a kapuba, mintha ez valami egyszerű rutinmunka lenne. Itt tört el valami végleg a Barcelonában, feltehetően leginkább az önbizalom. Csak jött és jött a Bayern, Lewandowski még rosszul célzott Ter Stegen hibája után, Müller viszont pontosan igazított a kapuba egy beadást, alig négy perccel az előző gólt követően. A félidő hátralevő negyed órájában sem változott a kép, és nem a katalánok érdeme, hogy az eredmény sem.

A második játékrész kisebb lendülettel kezdődött, a Bayern joggal érezhette úgy, hogy már zsebben a győzelem, a Barca viszont érthető módon nem találta a kiutat a mélyből. Lesgólig eljutott a német bajnok, aztán Luis Suárez egyéni villanással szép gólt lőtt, visszahozva némi reményt a piros-kékeknek. A gól után kivette a hálóból a labdát, és odavitte a középkezdéshez, demonstrálva, hogy 2:4-nél még tervei vannak ezzel a találkozóval. Hat percig tartott a remény, ekkor a bajorok Kimmich góljával jelezték, hogy ki itt a főnök. Előtte Davies futotta körbe egymaga a fél Barca-védelmet, mielőtt gólpasszt adott középre. Ekkor hátravolt még fél óra, de a Bayern a legvégére hagyta a csúnya részleteket. A 82. percben a teljesen magára hagyott Lewandowski fejelt pár lépésről a kapuba – a katalán védők ekkor már talán a nevüket sem tudták, nemhogy azt, hova kéne helyezkedni. Három perccel később Coutinho mattolta az ismét hasonlóan viselkedő Barca-védelmet, majd további négy perc múlva megint a brazil volt eredményes, miután úgy szaladgált a katalánok ötösén belül, mintha a sajátjában lenne.

A 2014-es brazil–német vb-elődöntőn láttunk utoljára ilyen könyörtelen és egyben ilyen meglepő kivégzést fontos tétmeccsen. Tudható volt, hogy a Bayern csúcsformában van, míg a Barcelona messze jár a fénykorától, de ez így is meredek fejlemény. Lesz mit újragondolni a katalán csapatnál a játékoskerettől az edző személyén át a legfelsőbb klubvezetésig bezárólag.

FC Barcelona (spanyol)–Bayern München (német) 2:8 (1:4) Lisszabon, Estádio da Luz, zárt kapuk mögött. Vezette: Skomina (szlovén) Gólszerzők: Alaba (7., öngól), L. Suárez (57.), ill. T. Müller (4., 31.), Perišić (22.), Gnabry (28.), Kimmich (63.), Lewandowski (82.), Coutinho (85., 89.)