Több szempontból is történelmi Európa-bajnokság veszi ma kezdetét – PS-beharangozó

Az idei, különleges Európa-bajnokság története még 2012-re nyúlik vissza. Ekkor vetette fel Michel Platini, az UEFA akkori elnöke, hogy változtassanak a megszokott rendezési módon és ne egy vagy két ország, hanem 12-13 európai város kapja meg a kontinenstorna rendezési jogát. Az ötlet igazán újszerű volt, és mindenképpen előnyös abból a szempontból, hogy ez megnyitotta a társrendezés lehetőségét olyan országok és városok előtt is, ahol a futballnak komoly hagyományai vannak ugyan, ám amelyek eddig még nem adhattak otthont e nagyszabású futballeseménynek.

Először lehetünk rendezők

Nekünk, magyaroknak különösen örömteli volt ez a lehetőség azután, hogy 2007-ben már pályáztunk Eb-rendezésre, ám emlékezetes módon, nulla szavazattal elbuktunk az ukrán–lengyel pályázattal szemben. A máig fájó bukás után nagyszerű lehetőség kínálkozott tehát arra, hogy Budapestre hozzuk a 2020-as Európa-bajnokság néhány mérkőzését. Kétféle pályázatot lehetett beadni: az úgynevezett „Alapcsomag-pályázatot” és a „Döntőcsomag-pályázatot”, amelyből sikeres elbírálás esetén az előbbi csoportmérkőzésekre és egy nyolcad-, vagy negyeddöntőre, az utóbbi pedig az elődöntőkre és a döntőre jogosított. Óvatos duhajként mi, magyarok az elsőre pályáztunk, és sikerült is nyerni. Így eldőlt, hogy az Orbán-kormány által újjáépített, impozáns külsejű, 67 215 néző befogadására alkalmas Puskás Aréna három csoportmérkőzésnek, valamint egy nyolcaddöntőnek lesz majd a színhelye.

Hasonlóan a 2016-os tornához, az idei Európa-bajnokságon is 24 csapat vesz majd részt.

Amennyiben ez a négy tényező teljes egyezőséget mutat, akkor a Fair Play-pontszám rangsorol, vagyis amelyik csapat sportszerűbben játszott, kevesebb sárga-, illetve piros lapot gyűjtött, az léphet tovább az egyenes kieséses szakaszba.

A nyolcaddöntőktől kezdve egymérkőzéses párharcokon dőlnek el a továbbjutók egészen a döntőig. Bronzmeccset nem rendeznek, a két elődöntő vesztese egyaránt bronzérmesnek mondhatja majd magát. Az Európa-bajnokság fináléja július 11-én (vasárnap) lesz Londonban, a Wembley stadionban, ahol az elődöntőket is rendezik.

Eddig még sosem sikerült két egymást követő Eb-re kijutni

Néhány szót szólni kell a magyar válogatottról is. Csapatunk sporttörténelmi bravúrt ért el azzal, hogy 2016 után ismét kivívta az Eb-részvételt. Korábban még sosem volt példa arra, hogy a magyar csapat két, egymást követő kontinensviadalra kvalifikálni tudja magát. Most sikerült, ami azért külön öröm, mert így lehetőség nyílt arra, hogy – mint házigazda – hazai pályán vívhassunk két csoportmeccset. Üröm az örömben, hogy túlzás nélkül kijelenthető: az Eb legnehezebb csoportjába kerültünk, ahol az aktuális világbajnok (Franciaország), az aktuális Európa-bajnok (Portugália), valamint a végső győzelemre minden nagy tornán esélyes Németország lesz az ellenfelünk.

Ebben a csoportban a pontszerzés is bravúr lesz

Válogatottunk lehetőségeit és esélyeit mindenképpen ennek tükrében lehet és szabad meghatározni. Tekintettel a hazai pályára, valamint arra, hogy Marco Rossi vezetése eredményeként egy rendkívül egységes, masszív válogatott épült fel, amely immáron 11 mérkőzése veretlen, mindenképpen van okunk a reménykedésre. A tisztes helytállásban joggal bízhatunk, és ez a tisztes helytállás akár pontszerzésben is testet ölthet. Válogatottunk helyzete azonban bizonyos értelemben a Ferencváros tavaly őszi BL-szereplésével állítható párhuzamba, ahol az egyetlen megszerzett pont, valamint a kijevi és a torinói meccsen mutatott remek helytállás már dicsérendő volt. Most is hasonló a helyzet. Reálisan nem mi vagyunk egyik csoportmeccsen sem az esélyesek, azonban csapatunk a mögöttünk hagyott másfél-két évben többször is bizonyította, hogy képes egy nála magasabban rangsorolt ellenféllel szemben is a pontszerzésre, vagy akár a győzelemre is.

Figyelembe véve azt, hogy a magyar válogatott első két csoportmeccsét a telt házas Puskás Arénában vívhatja majd meg, fantasztikus szurkolótáborunk minden támogatását élvezve, csapatunk okozhat kellemes meglepetést. Marco Rossi szövetségi kapitány legénysége fontos személyeket kénytelen nélkülözni, hiszen az Izland ellen Eb-részvételt jelentő gólt szerző Szoboszlai Dominik és a Bulgária ellen nemkülönben fontos találatot jegyző Kalmár Zsolt egyaránt sérült, ám a csapat egységessége remélhetőleg ezeken a nehézségeken is átsegíti válogatottunkat.

Mindenről beszámolunk!

Az Európa-bajnokság ma este el is rajtol, a Rómában rendezendő Olaszország–Törökország csoportmérkőzéssel. A mieink első fellépésére jövő keddig kell várni. Június 15-én, este 6 órakor a Cristiano Ronaldóval felálló Eb-címvédő, Portugália ellen debütálunk majd az Eb-n, méghozzá a Puskás Ferenc Arénában.

*****

A magyar válogatott Eb-kerete:

Bogdán Ádám (Ferencváros), Dibusz Dénes (Ferencváros), Gulácsi Péter (RB Leipzig – Németország) – kapusok.

Bolla Bendegúz (Mol Fehérvár), Botka Endre (Ferencváros), Fiola Attila (Mol Fehérvár), Kecskés Ákos (Lugano – Svájc), Lang Ádám (Omonia Nicosia – Ciprus), Lovrencsics Gergő (Ferencváros), Orbán Willi (RB Leipzig – Németország), Szalai Attila (Fenerbahce – Törökország) – védők.

Cseri Tamás (Mezőkövesd), Gazdag Dániel (Philadelphia Union – Egyesült Államok), Holender Filip (Partizan Belgrád – Szerbia), Kleinheisler László (NK Osijek – Horvátország), Nagy Ádám (Bristol City – Anglia), Nego Loic (Mol Fehérvár), Schäfer András (DAC – Szlovákia), Sigér Dávid (Ferencváros) – középpályások.

Hahn János (Paksi FC), Nikolics Nemanja (Mol Fehérvár), Sallai Roland (Freiburg – Németország), Schön Szabolcs (FC Dallas – Egyesült Államok), Szalai Ádám (Mainz – Németország), Varga Kevin (Kasimpasa – Törökország), Varga Roland (MTK Budapest) – csatárok.

Szövetségi kapitány: Marco Rossi

*****

A magyar válogatott Eb-programja:

Június 15. (kedd), 18 óra, Puskás Aréna: Magyarország–Portugália

Június 19. (szombat), 15 óra, Puskás Aréna: Magyarország–Franciaország

Június 23. (szerda), 21 óra, München: Németország–Magyarország

Vezető kép: MTI/EPA