Férfi vízilabdázóink nem bírtak a spanyolokkal, kikaptunk a csoport rangadóján
A vártnál némileg alacsonyabb színvonalú, hibákkal tarkított, viszonylag pihenős meccset vívott egymással a férfi vízilabdatornán Magyarország és Spanyolország. Az Európa-bajnok spanyolok hamar magukhoz ragadták a kezdeményezést, a meccs nagy részében két-három gólos hátrányban futottunk az eredmény után, és nem tudtunk tartósan közelebb zárkózni. Az ellenfelünk kézben tartotta az eseményeket, és különösebb izgalom nélkül szerezte meg a három pontot.
Óvatosan, a túl nagy iramtól ódzkodva kezdte a B-csoport rangadóját a magyar és aspanyol csapat. A kapusok vették legkomolyabban a melót, Vogel Soma és Unai Aguirre is sok szép védést produkált az egész meccs során. Öt percen át robotoltak fel-le a csapatok, míg megszületett az első gól; ezt sajnos a spanyolok szerezték akcióból Munarriz révén, majd másfél perc múltán Sanahuja ismételte meg a mutatványt. A negyed utolsó másodperceiben Angyal Dániel emberelőnyből gondoskodott róla, hogy ne kelljen túl savanyú arccal végigülnünk a rövid pihenőt.
A második részben továbbra is a kapusok voltak a legjobbak, számos próbálkozást hatástalanítottak. Ezzel együtt a csapatok jóval több technikai hibát is vétettek, mint amennyit igazán kiélezett helyzetben megengednének maguknak. Megint eltelt a negyed csaknem fele, mire először rezdült a háló, és ez tökéletes hálórezdülés volt, hiszen Vigvári Vince lövése nyomán történt. Sokáig nem örülhettünk a döntetlennek, mert Cabanas emberelőnyből fél perc után visszavette a spanyol előnyt. Folytatódott a gólszegény, védésekkel tarkított játék, míg Zalánki emberelőnyből egyenlített fél perccel a negyed vége előtt. Már-már úgy tűnt, hogy a nagyszünetre szépen elrendeződik aminek kell, de Munarriz lepattanó lövését Larumbe gyűjtötte be, és 1 tizedmásodperccel a negyed vége előtt belőtte Vogel feje fölött a kapunkba.
Munarriz emberelőnyös gólja révén újra kettő volt a különbség, azonban Angyal Dániel hamar javított az álláson ugyancsak emberelőnyből. Gól nélkül zajlott oda-vissza a játék a következő percekben, majd a spanyolok büntetőhöz jutottak, és ez kellemetlen fordulatot jelentett. Granados értékesítette a lehetőséget, amivel megint kettő volt közte, majd rövidesen Granados akciógólból háromra növelte. Ezekben a percekben egy fokozattal élesebbre váltott az ellenfél, amivel csinálni kellett valamit. Varga Zsolt időkérésével rendeztük a sorainkat – előbb Vámos Márton hatalmas távoli bombával igazította meg a spanyol hálót, majd Fekete Gergő Varga Dénestől kapott jó passzt a kapu torkában, és a kapust elsüllyesztve, egészen közelről talált be. A spanyoloknak azonban erre is volt gyors válaszuk, de Toro góljával már 8:6-ra vezettek, ráadásul Jansik kiállítását átvihették az utolsó negyedre, és mivel négyből négyszer vitték el a labdát, meg is játszhatták.
Az emberelőnyből azonnal góllal nyitottak, Famera ismét hárommal juttatta vezetéshez az ibériaiakat. Vészesen fogyott az idő, így egyre reménytelenebbé vált, hogy visszazárkózzunk ebbe a mérkőzésbe. Manhercz minden mindegy alapon eresztett el egy távoli lövést középről, be is talált, kettőre zárkózva. Három perccel a vége előtt Larumbe szinte nulla fokos szögből lőtte el bátran, és a labda iszonyú szerencsétlenül átbújt Vogel hóna alatt, a gólvonal mögé. Az ellentámadásból Manhercz óriási kapufát bombázott, és ezzel eldőlt, hogy ezeket a pontokat a spanyolok szerzik meg ma este. Még egy emberelőnyt kihagytunk a végén, de nagy jelentősége nem volt, a spanyolok magabiztosan nyerték a vérszagmentes rangadót.
MAGYARORSZÁG–SPANYOLORSZÁG 7:10 (1:2, 2:2, 3:4, 1:2) magyar gólszerzők: Angyal 2, Manhercz, Vámos, Zalánki, Fekete, Vigvári 1-1
