Pesti Srácok

Losonczi Dávid elvesztette a bronzmeccset, 5. lett birkózásban

Losonczi Dávid elvesztette a bronzmeccset, 5. lett birkózásban

Félő, hogy ez az olimpia már nem fog megváltozni, ami a magyar pechet és bírói beavatkozásokat illeti. Losonczi Dávid akár megkaphatta volna a győzelemhez szükséges pontokat a birkózás 87 kg-os súlycsoportjának bronzmeccsén, ám ehelyett vereséget szenvedett, és így 5. helyen végzett, nem sikerült világbajnokunknak az éremszerzés.

Losonczi Dávid – okulva az elődöntő nehézségeiből – taktikusan vágott neki a küzdelemnek. Ez a birkózás csalási lehetőségre optimalizált szabályrendszerében azt jelenti, hogy az első menetet csak túl kell élni, és kivédekezni az ellenfél kísérleteit, beleértve a parterhelyzetben indított támadását. Így az ellenfél kapja az első technikai pontot, a második menetben pedig ezt visszaadja a bíró, és utolsó szerzett ponttal máris nekünk áll a zászló. Az első menetben minden rendben is ment, Bisultanov 1:0-ás vezetésével zárult, de bizakodóan tekinthettünk a másodikra, nemcsak a várható egyenlítés, hanem amiatt is, hogy Losonczi tartalékolta az erejét a végjátékra.

Neki is ugrott papírforma szerint a dánnak, gyötörte, ahol érte, ám az ellenfél jól védekezett. Jött a parterhelyzet, ahol nehezen találta a jó fogást Losonczi, de végül csak meglett, és kipörgette a szőnyegről Bisultanovot. Ez két pontot ért volna, ha az akció megindítása utáni pillanatban nem fújt volna bele érzékenyen a sípjába a bolgár mérkőzésvezető, hogy állásból folytatódjon a meccs. A magyar 2 pont így elmaradt, ellenben az egyre jobban elfáradó Losonczit a biztonság kedvéért leküldték még egyszer parterbe, és Bisultanov eldobni ugyan nem tudta, felvenni viszont igen, és tulajdonképpen kigyalogolt vele a szőnyegről. Ez egy pontot ért így az ellenfélnek, és ezt az erejével elkészült magyar birkózó nem bírta már kiegyenlíteni.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.