Pesti Srácok

Valter Attila bravúros negyedik helyet ért el az országúti kerékpárosok közt

Valter Attila bravúros negyedik helyet ért el az országúti kerékpárosok közt

Valter Attila a végéig az élbolyban haladva, majd az utolsó métereken nagyszerű hajrát kivágva negyedik helyen ért célba az országúti kerékpárosok férfi mezőnyversenyében. Az aranyérmet a korábban már az országúti időfutam aranyát is begyűjtő belga Remco Evenepoel nyerte hihetetlen nagy előnnyel. Amikor a beérkezés után az Eiffel-toronnyal a háttérben pózolt a célban a fotósoknak, abból emlékezetes fényképek születhettek.

Egyetlen férfi kerékpárosnak sem sikerült még megnyerni egy olimpián az országúti időfutamot és mezőnyversenyt is, Evenepoel az első, aki ezt a bravúrt végrehajtotta. Nem sokkal a vége előtt ráadásul defektet kapott, és önkívületben ordított a csapatával a tartalék kerékpárért; ezt hamarosan meg is kapta, és folytatta a magányos befutóját, még ez az időveszteség is belefért neki, akkora előnyt rakott össze.

A 90, nemzetenként legfeljebb négy versenyzőből álló mezőny Párizs minden fontosabb nevezetessége előtt elbiciklizett az utolsó szakaszon, a teljes verseny azonban 273 kilométeres távot tett ki. A versenyzőknek 2800 méteres szintkülönbséggel is meg kellett küzdeniük a tekerés során. A rajt után szinte azonnal kialakult egy ötfős szökés, benne afrikai és távol-keleti bringásokkal, akiket előzetesen nem tartottak számon éremesélyesként. A több versenyzőt indító, kerékpárban erősebb nemzetek elengedték ezt a csoportot az elején, hiszen hosszú volt még a verseny.

Valter Attila három éve, Tokióban is szerepelt ugyanebben a versenyszámban, ám akkor hiába tekerte végig, szervezési hiba miatt hivatalosan nem fejezte be. Az egy héttel ezelőtti időfutamban 22. helyen végző magyar bringás a mezőnyben húzta meg magát, miközben egy másik boly is szökéssel próbálkozott. A két elszakadt boly egy idő után összeolvadt, majd páran lemorzsolódtak belőle, és végül csak öten maradtak, nagyjából három perccel megelőzve a mezőnyt. A párizsi városi körözéshez érve újabb csoportok próbáltak meg dobbantani a többiektől, míg mögöttük a mezőny is karcsúsodott, ahogy növekedett az iram. A 2023-ban országúti világbajnok holland Mathieu van der Poel 46 kilométerrel a cél előtt robbantotta szét a sort, ám ez még nem járt hosszú eltávolodással. Nyolc kilométerrel később a belga Evenepoel is csatlakozott a szökevény csoporthoz, majd a kockaköves párizsi emelkedőkön is erős iramot diktálva leszakította a többieket is, csak a francia Valentin Madouas tartotta vele a lépést. Valter Attila kitartott az üldöző bolyban, amelyből rendszeresen próbáltak támadást indítani az egyes versenyzők.

PestiSracok facebook image
A győztes Remco Evenepoelnak még ez is belefért a második helyezett célba érése előtt. (fotó: MTI/AP/Dar Yasin)

Evenepoel magányosan tekerte le az utolsó mintegy 15 kilométerét, ekkor már senki sem volt képes követni, egyperces előnyébe még az imént említett defekt is belefért utóbb. A francia Madouas is magányosan érkezett be a második helyen, utána pedig jött a boly, Valterrel. Ebből a csoportból a szintén francia Christophe Laporte ért be először, ám Valter Attila szenzációs hajrát indított az utolsó métereken, és egészen a negyedik helyig gyorsított fel.

„A kerékpársportban igenis igaz, hogy egy fecske is csinálhat nyarat, mert a férfiaknál Valter, a nőknél Vas Blanka nyomdokaiba szeretnének egyre többen lépni. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy a fiatalokból kerékpáros »nagyhatalmat« építsünk és a következő olimpián már csapatban tekerhessenek a magyarok” – tekintett előre Schneller Domonkos, a Magyar Kerékpáros-szövetség elnöke az MTI-nek elküldött írásos értékelésében. Az elnök kiemelte, hogy Valter az egynapos versenyekre specializálódott kerékpáros klasszisok ellen versenyezve, a világ legjobbjai közül is többeket maga mögé utasított.

Vasárnap a női mezőnyversenyben a tokiói olimpián hegyi kerékpárban negyedik helyezett Vas Kata Blanka áll rajthoz, második magyar olimpiai indulóként női országúti kerékpárban. Az első, Izsák Éva 51. lett a barcelonai olimpián.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.