Pesti Srácok

Központilag irányított sportpszichológiai háttér kell

Központilag irányított sportpszichológiai háttér kell

Nem lehet halogatni tovább egy központilag irányított háttér kiépítését, melyben sportpszichológusok segítenek a sportolóknak a mentális felkészülésben – reagált Lénárt Ágota sportpszichológus az MTI-nek Tóth Krisztián cselgáncsozó szerdai szavaira. A 90 kilogrammos dzsúdós Rióban éremesélyesnek számított, ám a második meccsén kikapott és kiesett, arról beszélt a kudarc után, hogy „agyonnyomja az olimpia” a magyar sportolókat, hozzátéve, hogy „otthon senkinek nem felel meg semmi”.

„Azokat a versenyzőket nyomja agyon a teher, akik mentálisan nem készülnek fel erre a helyzetre” – mondta az MTI-nek Lénárt Ágota a riói Olimpiai Sportlövőközpontban, ahol csütörtökön Miskolczi Julianna versenyzett, aki vele dolgozik együtt már hosszú ideje. „Évtizedek óta mondjuk, hogy egy világversenyre, és főleg az olimpiára mentálisan is fel kell készülni. Ez azt jelenti, hogy a sportolónak nagyon sokszor modelleznie kell azt a helyzetet, ami vár rá, ezt be kell gyakorolnia, s ezt különböző sportpszichológiai módszerek, technikák segítségével el kell sajátítania.”

Nem mindenki tudja kezelni az olimpiai körülményeket

Az elismert szakember szerint nagyon sok sportoló gondolkodik úgy, hogy majd a helyszínen megbirkózik a körülményekkel, s lehet, hogy kicsit nagyobb a nyüzsgés, felhajtás egy olimpián, de más különbség nincs az egyéb versenyekhez képest. Ám hangsúlyozta, ez nem így van, mert a játékokon meg kell szokniuk többek között, hogy faluban laknak, nagyon sokan vannak körülöttük, esetleg a pihenőidejüket sem tudják a szokott módon beosztani, ráadásul nagy a nyomás a média részéről, különböző elvárásokról hallanak, sőt, akár a barátok és a család részéről is megnövekedett teher hárul rájuk. A pszichológus tapasztalatai szerint van, aki egyáltalán nem olvas el semmilyen levelet, újságcikket, van, aki viszont mindig, márpedig a különböző véleményeket, információkat, kommenteket meg kell tanulni kezelni, s érdemes olyan „üvegburába” helyezni magukat, amibe csak azok az információk jutnak be, amelyek segítik a versenyzőt. Ugyanilyen fontos a „csapásokkal való megküzdés” képességének elsajátítása, a váratlan helyzet kezelése, s hogy akkor is tudjon küzdeni az ember a végsőkig, amikor menet közben úgy érzi, rossz helyzetben van, elúszott a versenye.

PestiSracok facebook image
Tóth Krisztián nehezen viselte az otthoni beszólásokat (kép: MTI / Czeglédi Zsolt)
Tóth Krisztián nehezen viselte a hazai beszólásokat (kép: MTI / Czeglédi Zsolt)

– utalt a pszichológus Verrasztó Dávid úszóra, aki, miután vb-ezüstérmesként nem jutott be a 400 m vegyes döntőjébe, szerdán nem indult el 200 m vegyesen, s már elutazott Budapestre.

A pszichológiai alapoknak be kell kerülniük minden felkészülésbe

Lénárt Ágota hangsúlyozta, a versenyző ezekkel a problémákkal egyedül nem tud megküzdeni, ezért külföldön már bevett gyakorlat, hogy főleg a világversenyre készülő sportolók számára van egy alapfelkészítés, ami kötelező.

Kenderesi Tamás élete eddigi legnagyobb sikerét érte el, Cseh László még 100 m pillangón javíthat. (kép: MTI / Czeglédi Zsolt)
Cseh Lászlóban ott van a kimagasló teljesítmény, de az olimpiákon nem tudja kezelni a tétet. (kép: MTI / Czeglédi Zsolt)

Mindehhez a szervezeti kereteket központilag ki kell építeni, mert ezek jelenleg Magyarországon nem működnek, a szakember hátteret pedig biztosítani kell – tette hozzá. Lénárt Ágota külön hangsúlyozta, hogy csak megfelelően képzett és tapasztalattal rendelkező szakembereket szabad a sportolók közelébe engedni. Ugyanakkor a sportolóknak, szövetségeknek kötelezően kellene a rendszerbe bekerülő sportpszichológusok közül választaniuk. Kérdésre válaszolva jelezte, hogy a magyarországi szakembergárda adott, s a rendszert hamar, néhány hónapon belül fel lehetne állítani.

„A mostani példák jól mutatják, hogy ha nincs meg a felkészítés, akkor szélsőséges reakciókra lehet számítani, ami abból fakad, hogy a sportoló dühösnek és tehetetlennek érzi magát, mert nem tudja a helyzetet kezelni” – jegyezte meg, elismerve, hogy vannak olyanok, akik maguktól képesek megfelelően mentális tréninget alkalmazni, de vannak, akik erre sosem jönnek rá.

MTI

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.