Pesti Srácok

Csak megszorongatni tudta esélyesebb ellenfelét a Pick-Szeged

Csak megszorongatni tudta esélyesebb ellenfelét a Pick-Szeged

A MOL-Pick Szeged házigazdaként 30:27-re kikapott a francia Paris Saint-Germain csapatától a férfi kézilabda Bajnokok Ligája negyeddöntőjének vasárnapi első mérkőzésén.

Remekül kezdett a hét francia világ-, két dán olimpiai, és egy német Európa-bajnokkal felálló PSG (1:4), de a szegediek nagy akarással és pontos játékkal egyenlítettek (4:4). José Manuel Sierra kapus bravúros védéseire támaszkodva tartotta a lépést esélyesebb ellenfelével a magyar csapat (9:9), de a vezetést nem tudta átvenni. A félidő második felében a hazaiak hat percen keresztül nem tudtak betalálni, ennek ellenére szinte minden fontos statisztikai mutatóban jobbak voltak a vendégeknél kisebb-nagyobb mértékben, a szünetben mégis a PSG vezetett két góllal. A részeredményt Bodó Richárd állította be időntúli szabaddobásból.

A második felvonásban a párizsiak szlovén kapusa, Gorazd Skof egyre jobban védett, csapattársainak átlövéseivel szemben pedig az esetek többségében tehetetlenek voltak a szegediek, akik mindezek ellenére továbbra is tartották a lépést ellenfelükkel. A végjátékban több lehetőségük is volt a házigazdáknak az egyenlítésre, de néhány helyzetet kihagytak, máskor pedig eladták a labdát. A PSG végül három találattal nyert, de ehhez az is hozzájárult, hogy a hazaiak hétből csak három büntetőt értékesítettek. A mezőny – és egyben a franciák – legeredményesebb játékosa Nikola Karabatic és a dán Mikkel Hansen volt, egyaránt hét góllal. A visszavágót jövő szombaton rendezik Párizsban.

PestiSracok facebook image

Férfi BL, negyeddöntő, 1. mérkőzés: MOL-Pick Szeged – Paris Saint-Germain (francia) 27:30 (14:16) A Szeged gólszerzői: Rodriguez 6, Balogh Zs. 5, Källman, Bánhidi 4-4, Bodó, Gorbok, Skube 2-2, Zubai, Buntić 1-1

m4sport.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)