Pesti Srácok

„Sieg Heil” a cseh-német meccsen, jár-e a zárt kapu az éltanuló Németországnak?

„Sieg Heil” a cseh-német meccsen, jár-e a zárt kapu az éltanuló Németországnak?

Áll a bál a Csehország–Németország világbajnoki selejtező után, ahol a német szurkolók náci rigmust énekeltek a mérkőzés gyászszünete alatt. Kíváncsian várjuk a nemzetközi szövetség döntését, a kicsi országok - mint Magyarország - ennél kisebb ügyekért kaptak zárt kapus büntetést. Bierhoff csapatmenedzser szerint nem kell ebből drámát csinálni, de a szövetségi kapitány Löwnek már szólhattak, mert ő hatalmas szégyenről beszélt.

A német labdarúgó-válogatott címvédőként az oroszországi világbajnokság egyik legnagyobb esélyese. Gyakorlatilag két közel egyforma erejű csapatot ki tudnak állítani, ráadásul a generáció-váltást is minden különösebb gond nélkül véghezvitték. Pénteken Csehországban arattak emlékezetes győzelmet, amelynek köszönhetően fél lábbal már ott vannak Oroszországban. Timo Werner korai góljával már az elejétől vezettek, és hiába egyenlített a 78. percben Vladimir Darida, Mats Hummels két perccel a rendes játékidő vége előtt megszerezte a győztes találatot. Aztán viszont kitört a botrány: nem ment ünnepelni a német szurkolókhoz. Okkal.

„Páran kiabáltak csúnya dolgokat, ez mindig előfordul, nem kell ebből drámát csinálni” – mondta Oliver Bierhoff, a német válogatott menedzsere arra reagálva, hogy a selejtező kezdetén a vendégszurkolók egy része náci rigmusokat énekelt. Bár a csehek elleni Európa-bajnoki döntőt hajdanán két góljával eldöntő Bierhoff nem csinálna nagy ügyet az egészből, mi, magyarok kiváncsian várjuk, mi lesz a FIFA válasza az ügyre.

A magyar válogatott csapatát simán zárt kapus meccsre büntették egy Izrael elleni barátságos meccs után, pedig – ha jól tudjuk – ott nem énekelte kétszáz szurkoló a náci rendszert és Adolf Hitlert éltető „Sieg Heilt!”.

PestiSracok facebook image

Mindezt ráadásul a csehek gyászszünete alatt tették a németek, annak tudatában, hogy az országot a második világháború felvezetéseként elfoglalta a Harmadik Birodalom. Bierhoffal ellentétben a játékosok egy része nyilatkozatában is kikelt a szurkolók ellen, később a csapat szövetségi kapitánya, Joachim Löw próbálta tompítani Bierhoff szavait:

„Nem tudok a sporttal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozni anélkül, hogy kommentálnám, mi is történt Prágában – mondta Löw. – Felbosszantott, valamint megrázó volt látni, hogy úgynevezett szurkolók a labdarúgást és egy válogatott mérkőzést használják saját tüntetésükre. Szégyent hoznak az országunkra.”

Ha nem kapnak a következő mérkőzésre zárt kapus büntetést (amit egyébként a futballszövetségek egyik legostobább döntésének tartunk), akkor ismét elmondható: továbbra is működik a kettős mérce.

Fotó: Delocal.de

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.