Pesti Srácok

Kikapott a bivalyerős amerikaiaktól és második lett a magyar női vízilabda-válogatott a Vodafone Kupán

Kikapott a bivalyerős amerikaiaktól és második lett a magyar női vízilabda-válogatott a Vodafone Kupán

A magyar női-vízilabda válogatott a Vodafone Kupa utolsó meccsét játszotta az olimpiai bajnok Egyesült Államokkal. Mindkét csapat két győzelmet ért el eddig a kupán, így a tornagyőzelem volt a tét. Hihetetlen jó hangulat fogadta a csapatokat, hiszen a magyar csapatot szép számú közönség és szervezett szurkolás buzdította a Carpathian Brigade jóvoltából. Sajnos az USA válogatottja az első negyedtől kezdve irányította a mérkőzést és folyamatosan építette az előnyét, végül 12-3-ra verte a két büntetőt is kihagyó, kissé elfáradó magyar csapatot. Magyarország így ezüstérmes lett, megelőzve Ausztráliát és Japánt.

A mai nap másik mérkőzésén nehezebb kezdés után, simán győzte le Ausztrália 14-9-re a japánokat, ezzel ők lettek a bronzérmesek, Japán pedig a negyedik. Az első negyedben még 3-3 volt az állás, a japánok vezettek, de sikerült egyenlítenie az ausziknak. A második negyedben már jóval kevesebb ellenállást tanúsítottak a japánok és minden negyedben jobban nyílt az olló, végül öt góllal nyertek megérdemelten az ausztrálok és szerezték meg a bronzérmet.

I. negyed

Egymás hangját sem lehetett hallani, annyira jó hangulatban úszhattak rá a labdára a csapatok, és végül a magyar lányok hozták el játékszert. Sajnos nem sikerült kihasználni a helyzetet, másfél perccel a kezdést követően viszont az amerikaiak betaláltak, ezzel 1-0 a javukra. Az Egyesült Államok emberelőnybe került, melyet ki is használtak, 2-0-ra módosítva ezzel az állást. Magyar emberelőnyt játszhattak végig a lányok, de a végén nem sikerült gólt szerezni, az ellentámadásból az amerikaiak hagytak ki óriási helyzetet, a kapufa megmentette a magyar válogatottat a harmadik góltól. A magyar csapat kissé idegesen játszott, nem tudtunk a kapuba találni, az Egyesült Államok azonban újabb gólt szerzett, ezzel már hárommal vezettek, az eredmény 0-3 magyar szempontból. Bíró Attila kért időt egy magyar emberelőnyös szituációnál és egy perccel a negyed vége előtt végre megtört a jég, Csabai Dóra szerzett kissé éles szögből gólt, az állás 1-3. Újabb magyar emberelőny következett, de sajnos nem sikerült kihasználni, a negyed végén 1-3 maradt az eredmény.

PestiSracok facebook image

II. negyed

Szűk egy perccel a második negyed kezdete után egy nagyszerű amerikai ejtés után 1-4-re módosult az eredmény. Az USA gólja után jó ideig nem esett újabb találat, egy magyar kapufát imádkozott volna be a továbbra is maximális hangerővel szurkoló közönség, de sajnos ebből sem született magyar gól. Az Egyesült Államok is lőtt egy kapufát, de a kipattanó labda náluk maradt és másodszorra már nem hibáztak, ezzel góllal pedig már 5-1-re vezettek a magyar lányok ellen. Több gól nem született, a nagyszünetben 1-5 az állás, az amerikaiak fizikálisan is nagyon erősek és bár többször sikerült jól védekezni ellenük, a támadások nagyon nem mentek.

III. negyed

Az első helyzetet a magyar csapat hagyta ki, védett az amerikai kapus, pedig nagyon kellett volna már egy gól. Az USA azonban nem hibázott és egy kijátszott támadás végén közelről lőttek újból a magyar kapuba, ezzel 6-1-re vezettek már. Nagyon sokat kellett várni a második gólunkra, de végre megszületett, Gurisatti Gréta lőtt óriási bombát a bal felső sarokba, 2-6 így az állás magyar szempontból. Sajnos a magyar gólra amerikai találat volt a válasz, 7-2. Az amerikai válogatott nem hibázta el az emberelőnyt, így sajnos már hat gól van közbe, az állás 8-2 az USA javára. Az utolsó percben már nem esett gól, maradt a hat gólos amerikai előny, egy negyed maradt följebb zárkózni.

IV. negyed

Szilágyi Dorottya lőtt gólt másfél perccel a negyedik negyed kezdete után, melyre azonban szinte egyből jött az USA válasza, ezzel 9-3-ra módosult az eredmény. Amíg a magyar lányok egy ötméterest is kihagytak, az amerikaiak egy emberelőnyt váltottak gólra, először kapufán csattant a labda, de kipattanóra sajnos ők érkeztek és belöbbölték a labdát a magyar kapuba. 10-3 az USA javára. A 11. gólt is az Egyesült Államok szerezte és egy perccel később ismét ők voltak eredményesek, ezzel 12-3 volt az állás. A magyar válogatott újabb büntetőt hagyott ki, több gól már nem született, így 12-3-ra nyert az USA. A tornát is ők nyerték, a magyar női vízilabda-válogatott ezüstérmet szerzett!

Bíró Attila, magyar szövetségi kapitány röviden értékelt a portálunknak, melyben elmondta, hogy vagányabb játékot várt a lányoktól az igen erős amerikai csapat ellen, de a torna abszolút hasznos volt és jövő héten már ismét játékban lesz a magyar női vízilabda-válogatott.

Gratulálunk a második helyhez! Ha csak ezt a meccset kéne értékelni, kintről úgy tűnt, hogy védekezésben elég bátrak voltunk, a támadásaink viszont nagyon gyámoltalanak voltak. Tudjuk, hogy nagyon erősek az amerikaiak, de ennyire?

Az eredmény sajnos azt mutatja, hogy igen, de három gólnál nyilvánvalóan többet kell, hogy lőjünk. Kihagytunk két öt méterest, jó néhány emberelőny maradt kihasználatlanul, öt-hat gól beragadt a csapatba. Ha ezt hozzáadjuk, akkor is relatíve sima vereséget szenvednénk, de azért én is szorosabb eredményre számítottam és jobb támadójátékra.

Az első meccsen a japánok ellen azért nyilván sokkal könnyebb dolgunk volt, az ausztrálok ellen Keszthelyi játéka segített nagyon sokat, most meg talán nem volt vezér, vagy aki átlendítse a nehézségeken a csapatot?

Nyilván azért őt (Keszthelyi Rita) jobban lefogták, jobban figyeltek rá, nagyon jól ismerik őt, néha ketten is fogták és az tény, hogy mellette nem volt olyan játékos, aki fel tudott volna nőni mellé, például a Gurisatti Gréta, akár a Leimeter Dóri vagy a centereink. Ma ilyen szempontból mindenki fásultabbnak vagy fáradtabbnak tűnt. Azért rajtunk látszik ez a három napos terhelés, de pontosan ennek örülök és ezért is köszönöm a Vodafone-nak és a szövetségnek ezt a remek tornát, mert itt lehet megtanulni ezeket a dolgokat, kiküszöbölni a hibákat majd a jövőben. Reméljük, hogy jobban megy már a jövő héten, mert Rotterdamban leszünk egy újabb tornán.

Izgult a csapat, mennyire látszott ez, vagy csak az amerikaiak voltak nagyon erősek a mai nap?

Talán a fiatalabbak izgultak, a tapasztaltabbak, a csapat másik fele azért már jó néhány ilyen, vagy még forróbb légkörű meccset játszott, szerintem ez nem lehet kifogás, illetve akkor mi lesz az Európa bajnokságon? Azért vagányabb játék kellett volna elől, az tény.

A torna tehát hasznos volt?

Abszolút! Ezért is mondtam, hogy ezeken a mérkőzéseken lehetett lemérni, hogy ki az a vagány, bátor és belevaló játékos, aki egy ilyen csapat ellen is be tudja lőni a helyzetet, vagy meg tudja csinálni, amit tud. Bízom benne, hogy már egy héttel később egy fokkal jobbak leszünk, az Európa-bajnokságon meg még jobbak.

Jön tehát az újabb feladat, sok sikert kívánunk!

Köszönjük szépen!

A cikk megjelenését a női vízilabda elkötelezett támogatója, a Vodafone Magyarország segítette!

Vezető kép: PS/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.