Pesti Srácok

Elhunyt a Vasas legendája, Ihász Kálmán

Elhunyt a Vasas legendája, Ihász Kálmán

Elhunyt a Vasas legendás futballistája, az olimpiai aranyérmes Ihász Kálmán. A sokszoros magyar bajnok magyar labdarúgó tizenkét éves korától visszavonulásáig Angyalföldön játszott, és részese volt a klub legszebb időszakának.

Életének 78. évében, csütörtökön meghalt Ihász Kálmán olimpiai bajnok labdarúgó. Ihász Kálmán 1941. március 6-án született Budapesten. Édesapja hivatásos tiszt volt, aki szabadidejében labdarúgó-játékvezetőként tevékenykedett. Egész pályafutása a Vasashoz kötődik, tizenkét éves korától visszavonulásáig Angyalföldön játszott. Első bajnokságát az 1960/61-es szezonban nyerte a piros-kékekkel, a címet a következő évben megvédték. A Vasas 1965-ben és 1966-ban (ez utóbbi évben veretlenül) újra magyar bajnok lett, a kispadon Illovszky Rudolffal. A csapattal háromszor nyert Közép-európai Kupát (1962, 1965, 1970), egyszer Magyar Népköztársasági Kupát (1973). A bajnokságban 363 mérkőzésen 19 gólt lőtt. Pályafutását 1974-ben Mészöly Kálmánnal és Farkas Jánossal közös búcsúmérkőzésén fejezte be.

A megbízhatóságáról híres védő csatárként kezdte, majd a fedezetsorban is játszott, de balhátvédként lett igazi klasszis. A sokoldalúság meglátszott a játékán, ügyesen helyezkedett, biztosan szerelt, jól továbbította a megszerzett labdát, bátran vállalkozott támadások vezetésére is. Kemény, fegyelmezett, szívós, de sportszerű futballista volt, egyedül gyorsaságában lehetett némi kivetnivalót találni.

A válogatottban 1962 és 1969 között 27 mérkőzésen szerepelt, de az 1962-es chilei és az 1966-os angliai világbajnokságon nem jutott szóhoz. Utoljára a magyar labdarúgás történetében fordulópontnak, a hanyatlás kezdetének tekintett, Csehszlovákia elleni, 4-1-re elvesztett világbajnoki pótselejtezőn lépett pályára Marseille-ben. Pályafutásának csúcsa az 1964-es tokiói olimpián nyert aranyérem volt; a sikerért nemcsak a 12 góljával az ötkarikás torna gólkirályává avanzsált Bene Ferenc tett sokat, hanem a középpálya és a védelem, benne a kőkemény balhátvéd is. Ihász tagja volt az 1964-ben Spanyolországban rendezett Nemzetek Európa Kupáján (Európa-bajnokság) harmadik helyezést elért magyar együttesnek is.

PestiSracok facebook image

Visszavonulása után - bár a Testnevelési Főiskolán szakedzői, illetve menedzseri diplomát is szerzett - már nem a labdarúgás állt élete középpontjában. Egy évig még edzette a tartalékcsapatot a Vasasnál, aztán divatáruüzletet nyitott a belvárosban.

Tagja volt az Olimpiai Bajnokok Klubjának, 2007-től a Magyar Olimpiai Bizottságnak is. 2006-ban az újonnan létrejött Vasas tanácsadó testületének is tagja lett. 2008-ban róla és a Vasas hat további legendájáról - Berendy Pálról, Bundzsák Dezsőről, Csordás Lajosról, Farkas Jánosról, Mészöly Kálmánról és Várady Béláról - nevezték el a Vasas-UNIQA 18 ezer négyzetméteres labdarúgó edzőcentrumának pályáit. 2011 és 2015 között a Focisegély Alapítvány kuratóriumi elnöke volt. 2011-ben a MOB születésnapi emlékplakettel díjazta, ugyanebben az évben Budapest XIII. kerületének díszpolgára lett, 2013-ban a Vasas életműdíjban részesítette.

Ihász Kálmánt a Vasas Sport Club saját halottjának tekinti, búcsúztatásáról később intézkednek.

Forrás és fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.