Pesti Srácok

Forma-1 – Változhat a Belga Nagydíj időpontja

Forma-1 – Változhat a Belga Nagydíj időpontja

A Forma-1-es Belga Nagydíj lebonyolítását is befolyásolja az a friss rendelkezés, hogy augusztus végéig nem lehet tömegrendezvényeket tartani Belgiumban.

A kormány által szerdán bejelentett korlátozás augusztus 31-ig szól, a Belga Nagydíjat pedig 30-án rendeznék a hozzá kapcsolódó szokásos kétnapos felvezetéssel.

– mondta a Belga hírügynökségnek a spai futam vezérigazgatója, Vanessa Maes, aki szerint valószínűleg nem a kijelölt időpontban lesz majd az esemény.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. A La Derniere Heure című lap szerint a nézők nélküli rendezés nem tűnik járható útnak, mivel a versenyt támogató Vallon régió nem akarja a kieső bevételt finanszírozni; a jegyértékesítést mindenesetre szerda este leállították. A háromnapos versenyhétvégére eddig már több, mint 165 ezer belépőt adtak el; ebből 65 ezer a futam napjára szólt. Halasztás esetén ezek továbbra is érvényesek lesznek.

Az autós gyorsasági világbajnokság 71. idénye március közepén rajtolt volna Ausztráliában, de a koronavírus-járvány miatt röviddel az első szabadedzés előtt törölték a teljes versenyhétvégét Melbourne-ben. Ezután sorrendben a bahreini, a vietnami, a kínai, a holland, a spanyol, a monacói, az azeri és a kanadai viadalt is törölték. Ezután leghamarabb a Francia Nagydíjjal kezdődhetett volna a szezon, de a június 28-ra tervezett futamot is valószínűleg el kell halasztani, mivel Emmanuel Macron államfő hétfőn módosította a tömegrendezvényekre vonatkozó tiltás időpontját. A július 5-re tervezett Osztrák Nagydíjat akár nézők nélkül, zárt kapuk mögött is megrendezhetik a spielbergi Red Bull Ringen, legalábbis az osztrák kormánynak nincs ellenére ez a megoldás. Ezután következne, július 19-én a Brit, majd augusztus 2-án a Magyar Nagydíj.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)