Egyre jobb formában indul csodát tenni a hokiválogatott

A három csapat a Tüskecsarnokban találkozott, illetve találkozik, hiszen a kazah-orosz meccset ma este rendezik. A magyar válogatott számára az volt a legfontosabb, hogy testközelből ízelítőt kapjon abból az iramból, amely a világbajnokság minden meccsén várható. Sebességben is egyre jobb a nemzeti csapat, amit két szoros vereséggel igazolt a papíron erősebb ellenfelekkel szemben. Az A-csoport és a Divízió I/A között ingázó kazahok ellen egy gyors gólváltással már az első percekben 1:1-es állás alakult ki, majd az első harmad végén a vezetést is megszereztük. Ezt az utolsó harmadig őriztük, de az ellenfél az utolsó tíz percben fordított. A még komolyabb játékerőt képviselő orosz B válogatottal szemben a második harmad közepén egészen valószínűtlen állást mutatott a kijelző – 2:0 a javunkra. Az addig rendszerint a szépségbe belehaló oroszok innentől komolyan vették a helyzetkihasználást is, és percek alatt kiegyenlítettek. Több gólt viszont nem tudtak szerezni a végéig, és a hosszabbítás is gól nélkül zárult, így büntetőkkel húzták csak be a győzelmet. Felkészülési meccsen másodlagos az eredmény, ráadásul mindkét csapat tudvalevően erősebb a mi válogatottunknál, így a vereségek ellenére biztató a helyzet. Nemcsak sebességben javulunk folyamatosan, hanem a korábban gyenge pontot jelentő védekezésünk is fejlődik, és képesek vagyunk hősiesen állni a sarat erős nyomás alatt. Emellett támadásban olykor kifejezetten szép, szellemes megoldásokra is futja. Válogatottunk A-csoportba jutásához 2008-ban, Sapporóban még csoda kellett, tavaly, Krakkóban már egy jóval kimunkáltabb bravúr is elegendő volt. A magyar hoki fejlődése szerencsére töretlen, a 2009-es első, és idáig egyetlen A-csoportos szereplésünk (és kiesésünk) után rendre ott voltunk a visszajutás kapujában, amelyen tavaly be is tudtunk lépni. A következő évek reális célja az ingázás lehet, és ezáltal a tartós felzárkózás az olyan csapatokhoz, mint Kazahsztán és Szlovénia. A május 6-án kezdődő vébén két nyolcas csoportban indul az üzem. A mi csoportunkban Kanada, Finnország és az Egyesült Államok természetesen egy másik hokiuniverzumot képvisel, így ellenük feltehetően az lesz a mieink jutalma, hogy ilyen képességű csapatok ellen küzdhetnek. Valójában csodaszámba menne, ha bármelyik ellenfelünket el tudnánk kapni, és netán bennmaradnánk; Németország és Franciaország egy osztállyal erősebb nálunk, Fehéroroszország és Szlovákia pedig kettővel is, ez utóbbi kettőt mégis megizzasztotta egy a mostaninál gyengébb magyar válogatott hét éve Svájcban.

A fehéroroszok kétségkívül meglévő jelentős sebességbeli előnyéből nem sokat lehetett észrevenni a hét évvel ezelőtti meccsen, amelyen a magyar helyzetek sem hiányoztak, és amelyet végül csak nyögvenyelősen nyert meg az esélyes. A szlovákok ellen még érdekesebb a helyzet. Velük először 1994-ben találkoztunk, és akkor sima 10:0-val mosták le a magyar válogatottat a C-csoportos vébén. Igazi tétmeccsen a 2009-es A-csoportos világbajnokságon láttuk egymást újra, és a szlovákok láthatóan nem tudtak megbirkózni azzal a lelki teherrel, amit a lenézett magyar hokicsapat váratlan szembejövetele jelentett, a mezén a hármashalmon kettőskeresztes címerrel. Előbb egygólos, majd kétgólos hátrányból is egyenlíteni tudtunk a sokkal képzettebb, ám bénultan játszó vetélytárs ellen, amihez külön bónuszt jelentettek a szlovák tévéközvetítésnél, a stúdióban látható falfehér arcok. Végül 13 másodperccel a vége előtt tudták begyömöszölni a győztes gólt, és vért izzadva múltak felül minket 4:3-ra. Szombaton a szlovákok ellen kezdünk, akik nemcsak nem jobbak, de vélhetően nem is nyugodtabbak, mint hét éve.

Felkészülési eredmények:

Magyarország–Kazahsztán 2:3 (2:1, 0:0, 0:2) gólszerzők: 6. Galló, 18. Banham – 5. Rimarjev, 51. Dawes, 58. Bochenski Magyarország–Oroszország B 2:3 (1:0, 1:2, 0:0, 0:0, 0:1) – büntetőkkel gólszerzők: 11. Wehrs, 28. Sofron – 30. Mamin, 32. Apalkov, B: Salunov

kép: sport365.hu