Kit érdekel a Real–Atlético? Este Liverpool–Sevilla Európa Liga döntő!
Történelmet írhat a spanyol Sevilla, ma este egymás után harmadszor is megnyerheti a Bajnokok Ligája mostohatestvérének tartott Európa Ligát, ha legyőzi az angol Liverpoolt (20.00, tv: RTL II, DigiSport). Kár fanyalogni, én idén több jó meccset láttam az EL-ben, és amíg a madridi városi rangadó kevéssé érdekel, addig kíváncsi vagyok hová jut Jürgen Klopp a Liverpoollal. Szubjektív beharangozó következik.
Nehéz megmagyarázni, hogy miért kedvelem Jürgen Kloppot. Gyerekkorom óta a német futball ellen szurkolok – már csak Puskásék miatt is –, nem szívelem az arrogáns, őrült edzőket, de a Borussia Dortmund látványos, nyílt, gyors játékát és Kloppot valahogy megkedveltem.
Ahogyan üvöltözött, csapkodott, vigyorgott, vicsorgott vagy éppen magába roskadt az oldalvonalnál, abban a foci összes érzelme, az élsport delíriuma benne volt.
A Dortmundot ő és az ügyvezető igazgató Hans-Joachim Watzke építette újra fel. A klub majdnem csődbe ment a kilencvenes években elért óriási siker, a Bajnokok Ligája-győzelem után. Persze nem a semmiből kellett felemelni: ott volt a fanatikus szurkolótábor. a nyolcvanezres stadiont szinte kivétel nélkül megtöltő drukkerek, de a többit Kloppék adták hozzá. Lépésről-lépésre építkezve bajnokok lettek a Bayern München előtt, a BL-ben felejthetetlen meccsen kiverték a Real Madridot, és nagy csatában maradtak csak alul a fináléban – persze a bajorok ellen. Aztán valami - a szerelem - elmúlt, a kapcsolat ellaposodott, és Klopp még időben váltott.
Most már a Liverpoolt kell felépítenie. Már szinte nem is emlékszünk, hogy a klub mikor nyerte meg utoljára az angol bajnokságot, és lassan a Rafa Benítezzel elért elképesztő Bajnokok Ligája-győzelem is a ködbe vész. Milliárdos tulajdonos és pénz van, de Klopp csak örökölte ezt a játékoskeretet, az igazi legendák eltűntek, eligazoltak, visszavonultak. Ezért a Liverpoolért semleges szemmel még nehéz rajongani, sehol egy Gerrard vagy Carragher, a csapat teljesítménye ráadásul elképesztően hullámzó, a stílus még nem alakult, alakulhatott ki. Ezzel együtt a játékosok hozzáállása már kezd hasonlítani ahhoz, amelyet a hagyományok alapján elvár az ember.
A hajtásra, akarásra, iramra nem lehet panasz, és ha valaki, akkor a mániákus, gyakran ’félbolondnak’ tetsző Klopp bele tudja játékosait ordítani a győzelembe.
Sevilla: Otthon nagy, idegenben kiscsapat
Viszont ott van a Sevilla. A spanyol együttes évek, évtizedek óta a futball egyik legszimpatikusabb, értékőrző csapata. Nem vásárol ismert csillagokat, inkább felépíti a leigazolt tehetségeket. Keretének, kezdőcsapatának jelentős része mindig spanyol, és a klub hű marad a futballromantikához: elsősorban otthonában erős. Egészen elképesztő, de a Primera Divisiónban hetedik helyen végzett együttes egyszer sem nyert idegenben (!) a most véget ért sorozatban. Az elmaradt sikereket Sevillában pótolta: megszokott, lelkes támadófutballjával szinte mindenkit legyőzött. Igen, a Barcelonát és a Real Madridot is.
Egy probléma van, a ma esti döntőt Svájcban, Bázelben játsszák. Ez nem mellettük szól, az viszont igen, hogy összességében ötödször, sorozatban pedig harmadszor (!) nyerhetik meg az Európa Ligát. Ez még akkor is hihetetlen bravúr, ha tudjuk, hogy sok klub rangon alulinak tartja, és kezeli az EL-t. Persze nem a spanyolok.
Remek döntőt várunk, két nyíltan futballozó csapattal. Bármelyik nyer, örülni fogok.
Fotók: UEFA.com. Címlapfotó: Mirror.co.uk
