Pesti Srácok

Lemondott Platini az UEFA elnöki posztjáról

Lemondott Platini az UEFA elnöki posztjáról

Lemondott az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöki posztjáról Michel Platini. Döntését közleményben tudatta azután, hogy a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) nem mentette fel őt, hanem csak csökkentette eltiltását, melyet a nemzetközi szövetség (FIFA) szabott ki rá.

Platini svájci polgári bíróságon folytatja küzdelmét. A CAS állásfoglalását, illetve eltiltása részbeni fenntartását mélységesen igazságtalannak" nevezte, egyúttal megjegyezte, „ez, véletlenül, gyakorlatilag megakadályozza őt abban, hogy a 2019-ben esedékes választáson versenybe szálljon a FIFA-elnöki posztért".

A 60 éves sportvezetőt azért tiltotta el eredetileg nyolc évre a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA), mert Joseph Blatter korábbi FIFA-elnök 2011 februárjában kétmillió svájci frankot adott neki. A svájci sportdiplomata utóbb értékének megfelelő kompenzációnak nevezte az összeget, amelyet - mint mondta - tanácsadóként kapott az UEFA-elnök, FIFA-alelnök. Platini úgy kommentálta a kifizetést, hogy az a 1999 januárja és 2002 júniusa között elvégzett munkájáért járt neki, s késedelmesen kapta meg. Az együttműködésről ugyanakkor nem született írásos szerződés. Platini és Blatter "összeférhetetlenség" és "hűtlen kezelés" miatt kapott nyolcéves eltiltást, amelyet fellebbezésük után hat évre csökkentettek.

PestiSracok facebook image

A CAS hétfői közleményében elismerte a szóbeli megállapodás érvényességét a két sportvezető között, ugyanakkor a kifizetés jogosságát nem. Pénzbüntetését 80 ezer svájci frankról 60 ezerre csökkentette a CAS.

Az UEFA végrehajtó bizottsága a múlt hétfői, budapesti ülésén rendkívüli ülést hívott össze május 18-ra azért, hogy tárgyaljon az elnököt érintő ügyről. A testület az Európa Liga bázeli döntője előtt - a CAS mai ítéletének ismeretében - határoz a további teendőkről.

Forrás: MTIFotó: theguardian.com

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.