Meggyőző a Duna Aréna főpróbája: csodálatos világbajnokságot látunk a nyáron
Bár kívülről is tetszetős, igazán belülről nyűgözi le a kilátogatót a Duna Aréna, amely csütörtökön versenyhelyzetben bizonyította, hogy felkészült a világbajnokságra. A vasárnapig zajló Budapest Open a vébé főpróbája, az első nap alapján elmondhatjuk: mind az úszócsarnok, mind a szervezők jelesre vizsgáztak.
A vízilabdás főpróba a Bajnokok Ligája hatos döntővel megvolt – „megvolt”?, a Szolnok győzelmét sokáig nem felejtjük el –, de csütörtöktől vasárnapig tart a Duna Aréna talán legfontosabb tesztje, a Budapest Open elnevezésű nyílt úszóbajnokság.
Az már a belépés utáni gyermeki rácsodálkozásnál kitűnt, hogy a csarnok tényleg belülről adja el magát, egészen modern, impozáns létesítményről beszélünk, mindent a kék és fehér szín dominál, tágas, szellős a csarnok, romantikus túlzással érezni lehet a dunai levegőt.
Kevéssé emelkedetten: jól működik a szellőztetés és/vagy a légkondicionálás. Csütörtök délután természetesen még nem láthattuk legszebb formájában a Duna Arénát, hiszen érthető módon szó sem lehetett sem telt-, sem félházról, a Budapest Open rangja messze a magyar bajnokság után következik, és hol vagyunk akkor még a világbajnokságtól. Ennek ellenére nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy elképzeljük, mi lesz itt júliusban. Röviden összefoglalható: örökké emlékezetes versenyek és óriási hangulat.
Az arénát saját szemmel látva egyáltalán nem tűnik üres udvariaskodásnak a nemzetközi úszószövetség ügyvezető igazgatójának, Cornel Marculescunak a dicsérete. „Komolyan mondom, új dimenzióba helyeznek több sportágat is azzal, hogy teljesen egyedi helyszíneket kreáltak nekik – mondta néhány napja Marculescu. – A Duna Arénára pedig tényleg nehéz elég dicsérő szót mondani, hiszen az olimpiákon is ritka, hogy ennyire impozáns létesítményben rendezik az úszóversenyeket”. Maradjunk annyiban: nem véletlen, hogy a megszólalt vezetők, sportolók és szakértők már most a világ legjobb, legszebb csarnokai közé helyezik az úszócsarnokot.
Jabakos Zsuzsanna úszóklasszisunk például azt mondta a csütörtöki verseny után: „Nagyon tetszik az uszoda, a víz hőmérséklete, jó, hogy ennyire mély a medence és látni a csempéket alattunk, ezt mindig is szerettem. Van a szélén lábtámasz, padka amire le lehet állni, ideális és összességében elképesztő az, ami a szemünk elé tárul. Eddig nagyon tetszett minden, hatalmasnak tűnik az uszoda, de ezért is jó, hogy eljöttünk, megnéztük a lelátót, utánajártunk, merre kell menni, hogy ne tévedjünk el. Remélem, ki lesz matricázva minden.”
Nem lehetett panasz a szervezésre
Maga a Budapest Open a szervezés szempontjából igazán fontos, most lehet lemérni, hol tartunk, hogyan állunk, mennyire vagyunk felkészülve a világ egyik legjelentősebb sporteseményének megrendezésére. Jelentjük: jól.
El kell, hogy keserítsük az ellenszurkolókat – leginkább a média következetesen, utasításra ellenséges képviselőit –, komoly fennakadásról, bakikról nem számolhatunk be.
Bár nem látunk a kulisszák mögé, az első nap benyomásai kifejezetten biztatóak. „Egy verseny akkor igazán jó, ha a közönség nem veszi észre, hogy szervezik” – mondta még korábban a szövetségi kapitány Sós Csaba, és ebből a szempontból jelesre vizsgáztak a szervezők. A futamok gördülékenyen pörögtek egymás után, különösebb hibát nem tudnánk felemlegetni, tartották az időt, nem csúsztak jelentősen, s nyilván ez a legfontosabb. Ha a versenyt a vébé főpróbájának tartjuk – mert az –, akkor ez nagyon is jót jelent. Még akkor is, ha a világbajnokságot dőreség lenne összehasonlítani a Budapest-bajnoksággal.
A Duna Aréna világszínvonalú komplexuma alapvetően két létesítményből áll: egy kb. 6000 fős befogadóképességű alapépületből és egy, a 2017-es FINA Világbajnokság idejére épülő, ideiglenes lelátókat és kiszolgáló létesítményeket magában foglaló időszaki létesítményből. Az Aréna a versenyek alatt több mint tizenkétezer embert tud befogadni, de úgy lett megtervezve, hogy az ideiglenes létesítmények utólagos elbontása után is méltó ékköve legyen Budapestnek. Fontos kiemelni, hogy a környezettudatos és fenntartható szemlélet határozta meg a kivitelezést, hisz az elbontandó elemek jelentős részét más helyszíneken használják fel. Alapvető célként fogalmazták meg, hogy a tervezett végleges épület önmagában is ki tudja szolgálni a Magyar Úszó-, Vízilabda-, Szinkronúszó- és Műugró Szövetségek igényeit.
A futamok színvonala természetesen eléggé vegyes volt, legjobb úszóink közül kevesen csobbantak vízbe, itt most inkább a magyar utánpótlás és néhány vb-indulásban reménykedő versenyző – köztük több külföldi, például osztrákok és svédek – mutathatta meg magát. Amolyan pótérettséginek tekinthetjük ezt a versenyt, annak ellenére, hogy a szövetségi kapitány vár néhány bravúrt, azaz itt kiharcolt vébé-helyet. Bár voltak ígéretes eredmények, azért sokatmondó mondjuk a női 400 méter vegyes végeredménye is. Ebben a számban nyáron vébéaranyat várunk – Hosszú Katinkát ismerve nem alaptalanul –, de az idők a magyar bajnoksághoz képest is elég gyengék voltak. Hosszú Katinka a debreceni Országos Bajnokságon 4:35,91 perces idővel nyert, most az osztrák Claudia Hufnagl 4:50,77-tel győzött. Gondolom nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, ilyen idővel ki sem lehet jutni a világbajnokságra. A Budapest Open vasárnapig tart, érdemes kilátogatni, már magáért az Arénáért is.
Olyan impozáns, lenyűgöző versenyhelyszínről beszélünk, amiről a nyári világbajnokság után sokáig beszélni fognak az emberek. Nem csak itt, de az egész világon.
Fotó: Fina-Budapest2017.com
