Pesti Srácok

Országos csúccsal lett világbajnoki döntős a gerelyhajító Rivasz-Tóth Norbert

Országos csúccsal lett világbajnoki döntős a gerelyhajító Rivasz-Tóth Norbert

Nagyszerű eredményt ért el a fiatal, huszonhárom éves Rivasz-Tóth Norbert a dohai atlétikai világbajnokságon. Rivasz-Tóth – aki két éve U23-as Európa-bajnok lett – országos csúcsot dobott, és ezzel bekerült a vasárnapi döntőbe.

Rivasz-Tóth Norbert 83,42 méterrel országos csúcsot ért el a gerelyhajítás selejtezőjében szombaton, a dohai atlétikai világbajnokságon. A két éve U23-as Európa-bajnok versenyző egy héttel a vb előtt került be a csapatba, mivel a vb-szintet (83,00 m) nem sikerült megdobnia, de 82,26 méteres eredményével befért a 32-es mezőnybe. Azóta 82,44 méterre javította idei legjobbját. Dohában viszont 84 méterben határozták meg a selejtezőszintet; ehhez a magyar dobónak meg kellett javítani 83,08-as országos csúcsát. Rivasz-Tóth Norbert ezt meg is tette: elsőre 83,42 méterig hajította a gerelyt, és saját, 2017-es magyar rekordját adta át a múltnak.

Másodikra 81,06-ot, harmadikra 77,27-et dobott, és csoportjában a hatodik helyen végzett, így jó esélye van a döntőbe jutásra. Az, hogy sikerül-e bekerülnie a 12 közé, a magyar idő szerint 17 órakor kezdődő másik csoport küzdelmei után dől el.

„Nagyon reméltem, hogy előbb-utóbb kijön a lépés, mert nagyon hosszú ez a szezon” – nyilatkozta a 23 éves Rivasz-Tóth. – „Február elején kezdtünk, igyekeztem minél jobban a 83 méter felé haladni, mert az volt a vb-szint. Ez nem sikerült, csak már szeptemberben, akkor dobtam 82,44-et. Várni kellett a kijutásra, ami elég körülményes volt, nem sokkal a vb előtt derült ki, de szerencsém van, hogy a gerelyhajítást a vb vége felé rendezik.” Hozzátette: bár a bemelegítésnél még kereste a technikát, de érezte, jó formában van. „Most várom, elég lesz-e a döntőhöz. Ilyen eredmény elegendő szokott lenni, de ez csak a statisztika” – fogalmazott. Később kiderült, hogy szerencsére elég volt.

PestiSracok facebook image

Forrás és fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.