Helyreállt a világ rendje: legyőztük a miniállamot! - Andorra-Magyarország 1-4

Alig négy éve lépett utoljára pályára válogatottunk Andorrában. A 2017. június 9-én lejátszott mérkőzés a magyar labdarúgás egyik leginkább arcpirító vereségét hozta: a házigazda miniállam 1-0-ra legyőzte a mieinket. Ez az eredmény komoly változásokat hozott a magyar válogatott háza táján. Nemcsak abban, hogy immáron más a szövetségi kapitány személye, de abban is, hogy a 2017-es vereség alkalmával pályára lépő csapatból most mindössze négy játékos – Dibusz, Lang Ádám, Nagy Ádám és Kleinheisler László – szerepelt a csapatban, mint hírmondó. Ennek ellenére egyfajta revánsra is készültek a mieink a mai világbajnoki selejtezőn, már csak azért is, mert tudtuk: ha komolyak a vb-álmaink, akkor Andorra ellen nem fér bele a pontvesztés.

Számos hiányzó nálunk

Marco Rossi szövetségi kapitány számára komoly nehézséget jelentett, hogy több alapemberét – Gulácsi, Orbán, Sallai, Szoboszlai, Holender – nélkülöznie kellett sérülés vagy klubkötelezettség miatt. Ezek ismeretében a talján tréner a Dibusz – Fiola, Lang, Szalai A., – Lovrencsics, Nagy Ádám, Kleinheisler, Kalmár, Hangya – Szalai Á., Nikolics összetételű kezdőcsapatnak szavazott bizalmat. Szalai Ádám jeles jubileumhoz érkezett: ma szerepelt 70. alkalommal a felnőtt válogatottban. A hazaiaknál nem volt kezdő a 2017-ben ellenünk győztes gólt szerző Marc Rebes, aki hiába volt négy éve „magyarölő”, ezúttal csak a kispadon kapott helyet.

A hazaiak kezdtek jobban

Az első helyzet a hazaiak előtt adódott, miután Kleinheisler szabálytalansága után szabadrúgást végezhettek el a piros mezesek, de szerencsére a védelmünk könnyűszerrel tisztázott. A 7. percben Fernandez lőhetett kapura, miután lesről tört kapura, de szerencsére Dibusz a helyén volt. Az első percekben némi zavar látszódott játékunkban, hátul akadt egy-két bizonytalanság, elől pedig nem sikerült veszélyes lehetőségeket kialakítanunk.

A 10. perc elején ígéretes helyről végezhetett el szabadrúgást Kalmár, ám a Dunaszerdahelyen játszó középpályás rosszul ívelt középre, így nem alakult ki gólhelyzet. Egy perccel később szinte ugyanonnan járt szabadrúgás a hazaiaknak a mi kapunk előtt, és bár a beadás itt veszélyes volt, védelmünk szerencsére jól állt a lábán.

Feljavult a játékunk

A 13. percben lőhettük az első szögletünket, ami után Lovrencsics lőtt jócskán fölé, de legalább már a hazai kapu előtt akadt végre helyzet. Első formás támadásunk Szalai, Nikolics, Kleinheisler és Lovrencsics révén futott végig, ám a Ferencváros szélsőjének a beadáskor sajnos lecsúszott a lábáról a labda. Bár a második szögletnél ismét bosszantóra sikerült a beadás – kirúgás lett belőle – azért a 20. perc környékére annyit mindenképpen megállapíthattunk, hogy csapatunk szép lassan megtalálta a játék ritmusát, és némi mezőnyfölénybe került.

Kalmár súlyosan megsérült

A 24. percben Kalmár adott remek labdát Kleinheislernek, aki ballal kapura lőtt, de célt tévesztett. Jó lehetőség volt, és Kleini akár passzolhatott is volna. Alig egy perccel később egy fejpárbaj után Kalmár terült el a földön, miután a térde kifordult. Sajnos nem is tudta folytatni a játékot, helyére Gazdag Dániel állt be. Gazdagnak természetesen Kalmár szerepkörét kellett átvennie, így csapatunk hadrendje nem változott. Az ugyanakkor észrevehető volt, hogy Nagy Ádám többször is mélységbe visszahúzódott és onnan próbálta elindítani a magyar támadásokat.

Fiola remek fejessel szerzett vezetést

A 30. perc végén kétszer is megkeverték a jobb oldali védelmünket a hazaiak, de szerencsére megúsztuk kapott gól nélkül. A 37. percben Martinez lőtt kapura jó 20 méterről, éppen középre, Dibusz kezébe. A 42. percben Lovrencsics remek megindulása után ismét szöglethez jutottunk. Gazdag beívelése után még nem alakult ki helyzet, ám később a Honvéd kitűnősége kapura tudott lőni, amit a hazai hálóőr hárított. A félidő hosszabbítására beszorítottuk Andorrát, aminek meg is lett az eredménye. Mert bár Szalai Ádám nagy helyzetét még blokkolták a védők, a szöglet után Nikolics remek visszaemelését Fiola a hálóba fejelte (0-1). Lélektanilag talán a legjobbkor szereztük a gólt, hiszen így előnnyel vonulhattunk szünetre.

Gazdag góllal nyitott, majd Kleinheisler is betalált

A félidőben egyik kapitány sem változtatott, ami Marco Rossit igazolta. Az első komoly támadásunk rögtön góllal végződött: kiváló magyar támadás végén Nikolics lőtte középre a labdát, amelyet Gazdag remek fejessel az andorrai kapuba továbbított (0-2). Megnyugtató lett tehát az előnyünk. A játékot ezután is mi irányítottuk, sőt, újabb gólt lőttünk. Az 57. percben Nagy Ádám nagyszerű felívelését remekül csúsztatta meg Szalai Ádám, és az előre settenkedő Kleinheisler – aki a magyar csapat legjobbja volt – szépen lőtt a jobb sarokba (0-3). Eldőlni látszott a mérkőzés, mert bár a hazaiak tiszteletet érdemlően küzdöttek, a két csapat játéktudása közötti különbség egyre inkább érezhető volt.

Rossi első cseréi

A harmadik magyar gól után Marco Rossi kettős cserére szánta el magát: Nagy Ádám helyett Sigér, a két gólpasszt jegyző Nikolics helyett pedig Varga Roland lépett pályára. Cserélt a hazai kapitány is, szintén kettőt. A 68. percben a Kleinheislerrel szemben elkövetett szabálytalanság után Varga Roland lőhetett szabadrúgást 18 méterről, ragyogó lövését azonban a hazai kapus bravúrra kiütötte.

A 76. percben remekül kevertük meg az andorrai védelmet, az összjáték végén Kleinheisler ballal kicsivel tekert a jobb felső sarok mellé. Rögtön a magyar lehetőség után cserélt az andorrai kapitány, és pályára küldte azt a Marc Rebest, akinek góljával négy éve legyőztek bennünket. A 82. percben Sanchez is beállt a hazaiakhoz, majd egy percre rá Marco Rossi is kihasználta a még rendelkezésére álló két cserelehetőségét. Beállt Nego és Varga Kevin, méghozzá Kleinheisler és az elfáradó Lovrencsics helyére.

Gyors gólváltás a végén

Nem sokkal a csere után Varga Kevin máris megiramodott, és helyzetet teremtett, ám Gazdag lövését blokkolta a hazai védelem, Sigér pedig fölé bombázott. A 90. percben ismét szabadrúgáshoz jutottunk. Varga Roland szinte tökéletesen tekert kapura, a kapufát találta el, és a kipattanó labdát a csereként beállt Nego közelről az üres kapuba pofozta (0-4). Így a magyar igazság után meglett a ráadás is, igaz, a 92. percben Andorra büntetőhöz jutott, miután Hangya kezére pattant a labda a mieink tizenhatosán belül. A 11-est a csapatkapitány, Pujol értékesítette (1-4), így végül háromgólos sikert könyvelhettünk el.

Összegzés

A mérkőzésen az első negyedórát leszámítva végig jobban játszott csapatunk, a győzelmet teljesen megérdemelten szereztük meg. Örömmel tölthet el bennünket Kleinheisler kreatív, remek játéka, Gazdag nagyszerű teljesítménye és maga a tény, hogy válogatottunk a jó néhány hiányzója ellenére példásan küzdött és magabiztosan gyűjtötte be a győzelemért járó három pontot. Ezzel a tavaszi vb-selejtezőket letudtuk, a megszerzett hét ponttal eddig elégedettek lehetünk, jóllehet, némi hiányérzetünk még így is van, hiszen a lengyelek ellen kétszer is vezettünk. A lényeg azonban az, hogy a szeptemberi folytatás előtt továbbra is versenyben vagyunk a vb-kvalifikációért!

Vezető kép: Szalai Ádám harca a labdáért az Andorra elleni világbajnoki selejtezőn. Fotó: MTI/AP/Joan Monfort