Pesti Srácok

A magyar televíziós szakemberek szerint nem lehet megállítani a globalizációt, de egyáltalán nem biztos a Szuperliga sikere

A magyar televíziós szakemberek szerint nem lehet megállítani a globalizációt, de egyáltalán nem biztos a Szuperliga sikere

Rengeteg ember megszólalt már a Szuperliga ügyében, ami egy globalizációs folyamat a profi labdarúgás világában. Vannak olyan sportszakértők, akik még most is csak annyit mondanak az ügyre: blöff, azonban a Spíler TV szerkesztője, Bencsik Róbert, aki épp a spanyol bajnokságot közvetíti a magyar képernyőkön, már vészjóslóan nyilatkozott a Szuperligáról, amelyet 2000 óta terveznek a nagy klubok vezetői. Megkérdeztük a témáról Knézy Jenőt is, aki szerint vannak olyan csapatok, melyeknek nagyon jól jönne az új versenyrendszer.

A hazai képernyőkön évek óta láthatjuk a különféle bajnokságok nagy rangadóit, a több hazai sportcsatorna között a Spíler TV két nagy bajnokságot is sugároz. A TV2 csoport férfiaknak szóló csatornáin lehet látni az angol Premier League és a spanyol La liga mérkőzéseit. Pont az előbb említett két ország nagy csapatai azok, amelyek létrehoznák a Szuperligát, de a kezdeményezés nem új, már több mint húsz éve elkezdték az alapozást.

A kosárlabda Euroliga a megfelelő példa

Nincs új a nap alatt: amikor 2000-ben megalakult a G14 néven elhíresült, Európa leggazdagabb és legsikeresebb futballklubjait tömörítő szövetség, már egyértelműen látszott, hogy saját elitsorozatban – bizniszben – gondolkodnak a nagyok. Természetesen akkor ezt még tagadták, egyfajta érdekszövetségről beszéltek. Érdekes párhuzam lehet, hogy ugyanabban az esztendőben, egy másik labdás sportágban, a kosárlabdában már nevén nevezte a gyereket az úgynevezett elit. Akkor alakult meg ugyanis a Euroleague Basketball nevű társaság, amely a legerősebb nemzeti ligákat tömörítő, a FIBA európai szervezetétől független ULEB-bel – Union des Ligues Européennes de Basket-Ball – karöltve szakított a nemzetközi szövetséggel és elindította a sajátosan zárt kupasorozatát. Ez lett a jelenlegi formájában ismert Euroliga, amelyben az öreg kontinens krémje pattogtatja a labdát immáron több mint húsz éve. A kosárlabdában tehát már két évtizedes kézzelfogható, működő történelme van ennek a globalizációs folyamatnak – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Bencsik Róbert.

PestiSracok facebook image

Kosárlabdában és labdarúgásban az egyik legnépszerűbb kommentátor hazánkban Knézy Jenő, aki jelenleg Győrben irányítja a Győr+ Médiát, ugyanakkor az M4 sporton is hallhatjuk a közvetítéseit. Éppen ezért kérdeztük meg őt is, hogy miként látja a folyamatot és mennyire lehet népszerű a Szuperliga.

– elemezte a helyzetet Knézy Jenő.

Többet hozna a konyhára, mint a Bajnokok Ligája

A kosárlabda valóban jó példa, de ott már eltelt annyi idő, hogy kiforrott dologról beszélünk, és azt mindenképpen jegyezzük meg, hogy az európai kosárlabdának valóban kellett egy összetartás, hiszen nagyon szétszórt volt a mezőny. Hanga Ádám példáján láthatjuk, hogy sokszor kell mellőznie őt a válogatottnak, ami azt jelenti, hogy nem a nemzet, hanem az Euroliga előbbre való, ami egyáltalán nem egy szimpatikus üzenet. Ugyanakkor mit sem érnek a filozófiai üzenetek és a hagyományok, amikor nagyságrendileg négyszer akkora pénz bevétellel kecsegtet a Szuperliga, mint egy BL-győzelem. És ez itt a fő probléma, mivel a csapatok maguk uralnák ezt a ligát, így a bevétel kilencven százaléka is a zsebükben maradna. Erre pedig nagyon nehéz nemet mondani. Ettől független a fociban a válogatott és egyéb szereplések hiánya a Szuperligára nem biztos, hogy jó hatással lesz.

Vezető kép: MTVA/ Zih Zsolt

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)