Pesti Srácok

Az égi futballpályán vezet tovább a síp mestere – Puhl Sándor (1955–2021) emlékére

Az égi futballpályán vezet tovább a síp mestere – Puhl Sándor (1955–2021) emlékére

65 éves korában elhunyt a világ egykori legjobb labdarúgó játékvezetője, Puhl Sándor. Az 1994-es vb-döntő és az 1997-es BL-döntő bíróját a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) saját halottjának tekinti.

Miskolcon született 1955. július 14-én. Fiatal korától kezdve nemcsak a labda, de a játékvezetés bűvkörében is élt, amit bizonyít, hogy alig 15 évesen (!) letette a játékvezetői vizsgát. Tehetségét jelzi, hogy 1978-tól NB III-as felnőtt meccseket dirigált, majd a szamárlétrát végigjárva, 1984-ben az NB I-es keret tagja lett. Élvonalbeli bemutatkozására 1984. szeptember 16-án került sor, a Fáy utcában egy Vasas–Csepel meccsel. A magyar bajnokságban mutatott jó működésének eredményeként 1988-ben a FIFA-keret tagja lett, amellyel kezdetét vette páratlanul sikeres nemzetközi pályafutása.

Pályája csúcsán ő jelentette a magyar futballt

Puhl Sándor ezzel hatalmas személyiségek nyomdokaiba lépett, ugyanis a magyar futball őt megelőzően is adott a világnak nagyszerű és elismert bírókat. Akár Emsberger Gyula, akár Zsolt István, akár a játékosként olimpiai bajnoki címig jutó Palotai Károly nevét nézzük, Puhlnak akadtak igazán neves és elismert magyar elődei is. Ám mégis volt egy különlegesség Puhl pályafutásában elődeihez képest.

PestiSracok facebook image

Puhl Sándor ugyanis egy olyan korszakban tudott világszínvonalút alkotni bíróként, amikor a magyar futball mélyrepülését éltük és labdarúgásunk döntően csak vereségeket, arcpirító eredményeket volt képes produkálni. Emiatt Puhl Sándor egy olyan időszakban tette fel a világ futballtérképére hazánkat, amikor a játékosok teljesítménye okán ez sajnos nem történt meg.

Vb-döntő, BL-döntő, UEFA Kupa-döntő

Bíróként a legmagasabb szintre jutott. Válogatott és klubszinten is megkapta a legnagyobb mérkőzést, amit játékvezető kaphat. 1994-ben ő dirigált az Olaszország–Brazília világbajnoki döntőn, három évvel később pedig a Borussia Dortmund–Juventus Bajnokok Ligája-finálé játékvezetője lett. 1993-ban UEFA Kupa-döntőt is vezethetett, amelyet szintén a Dortmund és a Juventus vívott. Ennél többet nem érhet el egy aktív futballbíró, mint ahogyan annál se igen, hogy zsinórban négyszer megválasszák a földkerekség legjobb sípmesterének.

S ha már a sípmester jelzővel illettük, akkor Puhl Sándor volt az, akire tényleg ráillett ez a jelző. Mestere volt szakmájának. Aki látta, aligha feledi a vb-döntőben visszafújt lesgólt, amelyet a partjelző nem vett észre, Puhl – aki nem is volt vonalban – azonban igen. Mesteri szintjére jellemző, hogy a játékosok csak a legritkább esetben vitatták ítéleteit, ami – látva az egyes bírók döntéseit kísérő játékos- és edzői reakciókat – csak a legnagyobbak sajátja.

Szakkommentátorként folytatta

Visszavonulása után sem szakadt el imádott sportágától. Bozóky Imre elnök idejében MLSZ-alelnök volt, és hosszú ideig dolgozott a szövetség Játékvezetői Bizottságában is. Ezzel párhuzamosan szakkommentátorként is viszontláthattuk őt a képernyőn. Jóllehet, múltja miatt többnyire a leginkább ingoványos talaj, a játékvezetői ítéletek utólagos értékelése jutott neki osztályrészül a tv-adásokban, a nézők mégis kedvelték, bár olykor érezhető volt szavain a kollegialitás. Kiderült ugyanakkor, hogy a világsztároknak vezetett meccsek során szakmailag is sokat tapasztalt, mert olykor a játékvezetésen túlmutató szakmai véleményeket is hallhattunk tőle.

Halálával minden idők egyik legjobb magyar futballbíróját veszítettük el. Isten nyugosztalja Puhl Sándort!

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.