Pesti Srácok

Az égi futballpályán vezet tovább a síp mestere – Puhl Sándor (1955–2021) emlékére

Az égi futballpályán vezet tovább a síp mestere – Puhl Sándor (1955–2021) emlékére

65 éves korában elhunyt a világ egykori legjobb labdarúgó játékvezetője, Puhl Sándor. Az 1994-es vb-döntő és az 1997-es BL-döntő bíróját a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) saját halottjának tekinti.

Miskolcon született 1955. július 14-én. Fiatal korától kezdve nemcsak a labda, de a játékvezetés bűvkörében is élt, amit bizonyít, hogy alig 15 évesen (!) letette a játékvezetői vizsgát. Tehetségét jelzi, hogy 1978-tól NB III-as felnőtt meccseket dirigált, majd a szamárlétrát végigjárva, 1984-ben az NB I-es keret tagja lett. Élvonalbeli bemutatkozására 1984. szeptember 16-án került sor, a Fáy utcában egy Vasas–Csepel meccsel. A magyar bajnokságban mutatott jó működésének eredményeként 1988-ben a FIFA-keret tagja lett, amellyel kezdetét vette páratlanul sikeres nemzetközi pályafutása.

Pályája csúcsán ő jelentette a magyar futballt

Puhl Sándor ezzel hatalmas személyiségek nyomdokaiba lépett, ugyanis a magyar futball őt megelőzően is adott a világnak nagyszerű és elismert bírókat. Akár Emsberger Gyula, akár Zsolt István, akár a játékosként olimpiai bajnoki címig jutó Palotai Károly nevét nézzük, Puhlnak akadtak igazán neves és elismert magyar elődei is. Ám mégis volt egy különlegesség Puhl pályafutásában elődeihez képest.

PestiSracok facebook image

Puhl Sándor ugyanis egy olyan korszakban tudott világszínvonalút alkotni bíróként, amikor a magyar futball mélyrepülését éltük és labdarúgásunk döntően csak vereségeket, arcpirító eredményeket volt képes produkálni. Emiatt Puhl Sándor egy olyan időszakban tette fel a világ futballtérképére hazánkat, amikor a játékosok teljesítménye okán ez sajnos nem történt meg.

Vb-döntő, BL-döntő, UEFA Kupa-döntő

Bíróként a legmagasabb szintre jutott. Válogatott és klubszinten is megkapta a legnagyobb mérkőzést, amit játékvezető kaphat. 1994-ben ő dirigált az Olaszország–Brazília világbajnoki döntőn, három évvel később pedig a Borussia Dortmund–Juventus Bajnokok Ligája-finálé játékvezetője lett. 1993-ban UEFA Kupa-döntőt is vezethetett, amelyet szintén a Dortmund és a Juventus vívott. Ennél többet nem érhet el egy aktív futballbíró, mint ahogyan annál se igen, hogy zsinórban négyszer megválasszák a földkerekség legjobb sípmesterének.

S ha már a sípmester jelzővel illettük, akkor Puhl Sándor volt az, akire tényleg ráillett ez a jelző. Mestere volt szakmájának. Aki látta, aligha feledi a vb-döntőben visszafújt lesgólt, amelyet a partjelző nem vett észre, Puhl – aki nem is volt vonalban – azonban igen. Mesteri szintjére jellemző, hogy a játékosok csak a legritkább esetben vitatták ítéleteit, ami – látva az egyes bírók döntéseit kísérő játékos- és edzői reakciókat – csak a legnagyobbak sajátja.

Szakkommentátorként folytatta

Visszavonulása után sem szakadt el imádott sportágától. Bozóky Imre elnök idejében MLSZ-alelnök volt, és hosszú ideig dolgozott a szövetség Játékvezetői Bizottságában is. Ezzel párhuzamosan szakkommentátorként is viszontláthattuk őt a képernyőn. Jóllehet, múltja miatt többnyire a leginkább ingoványos talaj, a játékvezetői ítéletek utólagos értékelése jutott neki osztályrészül a tv-adásokban, a nézők mégis kedvelték, bár olykor érezhető volt szavain a kollegialitás. Kiderült ugyanakkor, hogy a világsztároknak vezetett meccsek során szakmailag is sokat tapasztalt, mert olykor a játékvezetésen túlmutató szakmai véleményeket is hallhattunk tőle.

Halálával minden idők egyik legjobb magyar futballbíróját veszítettük el. Isten nyugosztalja Puhl Sándort!

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Visszatértek a migránsok és embercsempészek, újra háborús övezet lehet a déli határ

Exkluzív 2024 szeptember 22.
Négy-öt hónapig volt nyugalom a déli határon, miután a szerb kormány egy éve kivezényelte a különleges erőket, köztük a katonaságot, hogy kitakarítsák a Palics és Szabadka környéki erdőt. Embercsempészek és kiképzett tálib terrorista bandák egyaránt tanyáztak itt; felosztották egymás között a déli határ menti sávot. Az erdőkben irdatlan mennyiségű fegyver, gránátok, taposóaknák kerültek elő - melyeket mind ezek a terroristák és embercsempészek rejtettek el. Egy éve ropogtak a fegyverek, olykor már a lakott területeken is, most megint egyre feszültebb a helyzet. Az Akta stábja helyi segítőkkel járta körül az érintett területet, megmutatunk több olyan videófelvételt is, amelyek frissek, s amelyeket a migráns bűnözők töltöttek fel a világhálóra, egymásnak üzengetve. Azt mondják hetek kérdése, és megint háborús övezet lesz a határ szerb oldala.