Pesti Srácok

Hosszú Katinka bronzérmet nyert 200 méter vegyesen, ezzel ő lett minden idők legeredményesebb női úszója

Hosszú Katinka bronzérmet nyert 200 méter vegyesen, ezzel ő lett minden idők legeredményesebb női úszója

Hosszú Katinka bronzérmet nyert 200 méter vegyesen szombaton a budapesti úszó Európa-bajnokságon. A háromszoros olimpiai bajnok magyar klasszis 2:10.12 perces idővel csapott célba, és sorozatban öt Eb-győzelem után nem állhat a dobogó tetejére ebben a számban. A 32 éves Hosszú így is történelmet írt, ugyanis 24. Eb-érmét nyerte, ezzel a svéd Sarah Sjöströmöt megelőzve minden idők legeredményesebb női úszójává lépett elő. Milák Kristóf a legjobb, Szabó Szebasztián pedig a hatodik idővel jutott döntőbe 100 méter pillangón szombaton a budapesti úszó Európa-bajnokságon.

A 200 méteren a Duna Arénában minden idők második legjobb eredményével győztes, abban a számban világcsúcstartó Milák a százas előfutamban "csak" beállította az Európa-bajnoki csúcsot, az elődöntőben viszont annak ellenére is megjavította két századmásodperccel, hogy borzalmasan jött ki neki a fal a végén. Érdekesség, hogy a Honvéd 21 éves klasszisa ugyanebben a medencében a 2017-es világbajnokságon ugyanezzel az időeredménnyel (50.62 másodperc) lett második.

– nyilatkozta az M4 Sportnak Milák. Telegdy Ádám ötödik lett 200 méter háton szombaton a budapesti úszó Európa-bajnokságon. A magyar versenyző 1:56.67 perces idővel csapott célba. A 2019-es világbajnokságon hetedik Telegdy fő számában egyéni legjobbját (1:56.34) megjavítva, 1:56.17 perces idővel a harmadik helyen jutott a szombati fináléba. A döntőben Telegdy szinte végig az ötödik helyen haladt és ugyan megpróbált hajrázni, némiképp elfáradt, így nem tudott beleszólni az éremcsatába. Az aranyérem az orosz Jevgenyij Rilov nyakába került.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)