Pesti Srácok

Négy magyar is döntőbe jutott a vizes-Eb záró napján

Négy magyar is döntőbe jutott a vizes-Eb záró napján

A budapesti úszó Európa-bajnokság záró napján akár négy-öt magyar érem is összejöhet, ugyanis férfi négyszáz vegyesen Verrasztó Dávid és Bernek Péter a két legjobb idővel jutott be a délutáni döntőbe, női négyszáz gyorson pedig Kapás Boglárka és Késely Ajna küzdhet a dobogós helyezésekért a délelőtti előfutamok után. Rajtuk kívül a tegnap fináléba jutó Milák Kristóf és Burián Katalin is esélyes.

A Duna Arénában zajló kontinensviadalon először férfi négyszáz méter vegyesen ugrottak medencébe a versenyzők: a sorozatban negyedik sikerére hajtó Verrasztó Dávid 4:13.39 perces idővel az első, Bernek Péter pedig 4:13.83-mal a második helyen jutott az esti fináléba. Ugyanebben a számban Török Dominik Márk 4:19.67-tel a 12., Sós Dániel 4:24.29-cel a huszadik lett. Női 400 méter gyorson – a kétszáz méter pillangón aranyérmes – Kapás Boglárka, ennek a számnak a 2016-os Európa-bajnoka, illetve a 2018-as glasgow-i kontinensviadalon második Késely Ajna lépett tovább a fináléba, előbbi a második, utóbbi a negyedik idővel. Fábián Bettina a 11., Fábián Fanni a 23. helyen végzett. A Kovács Benedek, Takács Tamás, Kós Hubert, Németh Nándor összeállítású férfi 4x100 méteres vegyesváltó 3:36.05 perccel a tizedik, míg a Nyirádi Réka, Halmai Petra, Sebestyén Dalma, Gyurinovics Fanni alkotta kvartett 4:04.14-gyel a 14. lett.

A ma 18.00-kor kezdődő döntőkben fényes magyar sikerekre számíthatunk, hiszen Verrasztó, Kapás és Késely mellett egyértelmű esélyesnek számít a fináléba tegnap bejutó Milák Kristóf 100 pillangón és Burián Katalin 200 háton.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)