Nem sikerült a csoda, nyert az erősebb csapat és a hazai pálya lejtése – Németország–Magyarország 2:0
Panasz semmiképpen sem érheti a magyar válogatott játékát, a legjobb arcunkat mutattuk a bombaerős németek ellen az A-csoport második fordulójában. Szellemesen, felszabadultan játszottunk, és a mezőnybeli hátrányt jó támadásokkal ellensúlyoztuk. Nagyon véleményes német góllal változott meg a helyzet, de becsületünkre legyen mondva, hogy hátrányban játszva sem lankadtunk, megvolt a csapatban a hit és a lehetőségek is. A helyzetünket a második német gól pecsételte meg, onnantól fogva mindenki számára nyilvánvaló lett, hogy ma nem teszünk csodát. A magyar csapat emelt fővel szenvedett vereséget.
Teljesen kicserélt magyar csapat lépett pályára a németek ellen, és ez nemcsak a néhány változtatásra igaz a kezdőben, hanem azokra is, akik ott voltak a pályán Svájc ellen. Teketóriázás nélkül egymásnak ugrottak az ellenfelek, és a mieinken is határozottan látszott a játékkedv. Olyannyira, hogy Sallai kis híján megdöntötte az albánok pár napja felállított gyorsasági gólrekordját: 20 másodpercnyi játék után már Neuernek kellett kimozdulnia és védenie, a magyar csatár labdaszerzése és ziccerben kiugrása után. Mezőnyben, labdabirtoklásban nem lehetett kérdés a németek fölénye, viszont támadásban mindkét csapatban benne volt a gól esélye. Jó volt végre a válogatott Rossi-érában megszokott, kreatív támadásait nézni, amelyeknek az egy az egy ellent bárkivel szemben felvállaló, kiváló labdaátvételekkel és cselekkel megvillanó Sallai volt az éke. Túlzás nélkül mondható, hogy pariban voltunk a németekkel, amikor elkezdett lejteni a hazai pálya.
Egy német támadásnál Orbán indult a lepattanóért, Gündoğan üldözte, és a török–német csapatkapitány vállal akkorát taszított hátulról a magyar hátvéden, hogy elterült, mint egy béka. A holland bírók a VAR-szobában eurovíziós szimpátiaszavazást tartottak, úgyhogy megvizsgálták az esetet, és teljesen szabályosnak találták. Ha Willi Orbán intézte volna el így a csatárt ugyanott, akkor kizárt, hogy erre ne adott volna büntetőt a bíró. Gündoğant magát is meglepte, hogy nem fújták le, miután felocsúdott a várakozásból, lecsapott az elpusztított Orbán hiányában gazdátlanná vált labdára, Musialához passzolt, utóbbi pedig a kapunkba vágta. Jó német támadások kivédekezése és kombinatív saját támadások után egy ilyen szürkezónás góllal kerültünk hátrányba.
Rögtön utána szabadrúgáshoz jutottunk a német kapunál, és Szoboszlai végre a tudásához méltó löketet eresztett meg. Neuer csak üggyel-bajjal tudta kihalászni a pipából, a kipattanót viszont nem tudtuk begyötörni. A félidő utolsó negyedórájára egyértelműsödött a hazai fölény, és nem lehettünk nyugodtak a folyamatosan a kapunk előterében pattogó labda miatt. Aztán amikor kiszabadultunk, akkor egy újabb kiváló Szoboszlai-beadás után előbb Bolla fejesét védte Neuer, Sallai pedig befejelte, de les miatt nem adták meg. A VAR-szobának ezúttal sikerült igazságosan ítélni, így nem adta meg a bíró a találatunkat.
Szemernyit se lankadt a játékkedvünk a hátrány ellenére sem a második félidőben, amit a statisztika is alátámasztott. Labdabirtoklásban nem vehettük fel a versenyt, lövésekben és kaput eltalált lövésekben viszont teljesen egyenrangú ellenfelei voltunk a házigazdának. Gulácsi remekelt a magyar kapuban, több ízben védett, például Gündoğan óriási helyzeténél, majd Kroos ismétlésénél. Kicsit később viszont Sallai varázsolta Varga fejére a labdát, a magyar ék pedig szépen elfejelte a hosszú sarok felé; nagy kár, hogy kevéssel tévesztett, mert Neuer is csak nézte, hogy mi történik.
A németek elkezdték jobban megnyomni a játékot, aminek sajnos hamar eredménye lett: egy szépen kipasszolgatott akció végén Gündoğan jutott labdához középen, és kapásból, laposan a kapunkba lőtt, Gulácsi nem érhetett le az erős lövésre. A második gól érezhetően meghozta a németek önbizalmát, a miénket viszont sajnos egyértelműen visszafogta. Sorjáztak a hazai támadások, és 2:0-nál is az ő következő góljuk érett. Egyre fogyott az idő és a remény, ami sikerülhetett volna, az se jött be ezen a meccsen. A rendes játékidő utolsó pillanataiban Kimmich a gólvonalról mentett, mintha meg lett volna írva, hogy ezen a meccsen nem lőhetünk gólt, így maradt a kétgólos vereség, összesítésben az 1:5-ös gólarány, amely a skótok elleni győzelem esetén is kevés reménnyel kecsegtet.
A Svájc elleni meccshez hasonlóan Sallai volt a legjobbunk, Szoboszlai viszont ma is formán kívül játszott – elnagyolt passzok, sikertelen cselek, labdaeladások mellett kevés jó megmozdulása volt. A pontrúgásokat már sokkal jobb hatásfokkal intézte, de ez kevés volt. Ők ketten egyértelműen a magyar csapat motorjai, és mindkettejüknek kimagaslóan kell ketyegniük, ahhoz, hogy a Németországhoz hasonló erejű csapatok közül elkaphassunk valakit.
A-csoport NÉMETORSZÁG–MAGYARORSZÁG 2:0 (1:0) gólszerzők: Musiala (22.), Gündoğan (67.)
