Pesti Srácok

Szijjártó Péter: több esetben is konzuli intézkedésre volt szükség a német–magyar futballmérkőzésen

Szijjártó Péter: több esetben is konzuli intézkedésre volt szükség a német–magyar futballmérkőzésen

Több esetben is konzuli intézkedésre volt szükség a futball Európa-bajnokság előző napi német–magyar csoportmérkőzésével összefüggésben, és az ügyek döntő többségét a Stuttgartban szolgálatot teljesítő diplomaták segítségével sikerült is rendezni a helyszínen – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Egyesült Arab Emírségek gazdasági miniszterével közös sajtóértekezletén kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a kormány a 2021-es németországi Eb-mérkőzés tapasztalataiból kiindulva, az akkori provokációkra és a magyarokat ért atrocitásokra tekintettel kiemelt konzuli jelenléttel készült a szerdai meccsre: összesen tizenegy konzul teljesített szolgálatot Stuttgartban.

– tájékoztatott. Ezután arról számolt be, hogy magyar állampolgárok ellen részben pirotechnikai eszközök birtoklása és használata miatt, és részben azért indult eljárás, mert voltak, akik érvényes belépőjegy nélkül próbáltak bejutni a stadionba.

PestiSracok facebook image

– mondta. Szijjártó Péter kijelentette, hogy a magyar konzulok hajnalig ott voltak az érintettekkel a helyszínen, és a német ügyészség csütörtökön gyorsított eljárásban tárgyalja ezeket az ügyeket.

– szögezte le. Közölte, hogy a hazainduló repülőjáratok közül kettő Budapesten, egy Debrecenben rendben megérkezett. A Skócia elleni vasárnapi mérkőzés kapcsán aláhúzta, hogy már 2559 személy regisztrált konzuli védelemre, ami abszolút csúcsnak számít.

– emelte ki. A miniszter arra is kitért, hogy Izrael férfi, női és utánpótlás futballválogatottjai is kérték annak a lehetőségét, hogy a következő szezonban Magyarországon játszhassák a hazai pályás mérkőzéseiket, és ezt hazánk természetesen biztosítja.

– jelentette be. Megjegyezte, hogy a fehérorosz csapatok is kérték ezt a lehetőséget, és természetesen számukra is biztosítják a hazai pályát, mint ahogy teszik azt mások számára is ilyen kérés esetén.

– fogalmazott.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.