Bealudtunk a meccs elejébe, így hiába a jó második félidő, vereséggel rajtoltunk - Férfi kézilabda olimpiai csoportmérkőzés: Magyarország-Egyiptom 32–35 (15–19)

Azonnal rendkívül fontos meccsel kezdett férfi válogatottunk, mert bombaerős csoportba kerültünk. Riválisaink közül a világklasszis Nikola Karabatics által vezetett házigazda franciák, valamint a másik csillag, Mikkel Hansen nevével fémjelzett Dánia a végső győzelemre is abszolút esélyes, ráadásul mindkét korszakos egyéniség utolsó olimpiájára érkezett Párizsba, így extrán motivált lesz ez a két válogatott. Norvégia szintén rendkívül jó játékerőt képvisel, Egyiptomot pedig a szegedi munkálkodása alapján általunk is jól ismert Juan Carlos Pastor irányítja, ami önmagában is garancia arra, hogy az afrikaiakkal számolni kell. Talán csak egyedül Argentína látszik kakukktojásnak, igaz, lebecsülni őket is nagy hiba lenne. Látható tehát, hogy a kimagasló szerepléshez bravúrokra lesz szükség, csapatunk ugyanakkor igazolta az elmúlt években, hogy képes lehet bravúrokra, így reménykedve vártuk az első, Egyiptom elleni párharcot.

Első félidő

Az afrikai csapat kezdte jobban a találkozót, a nyolcadik perc elején két góllal vezettek (3-5), ráadásul heteshez jutottak a fehér mezesek, amit értékesíteni is tudtak. Kicsit bizonytalannak tűnt csapatunk hátul és elöl is, átadási- és technikai hibák is előfordultak a játékunkban, védekezésben pedig kicsit statikusak voltunk. Ennek révén a tizedik percre állandósult sajnos a háromgólos egyiptomi előny.

A 11. percben Bartucz második bravúrja után Lékai talpról lőtt gólt, így felzárkóztunk egyre (6-7). A következő két gól azonban ismét Egyiptomé volt, így újra három lett a hátrányunk. Chema Rodríguez időkérése sem segített, hamarosan kialakult az eddigi legnagyobb különbség (6-11), ami egyben azt is mutatta, hogy hosszú gólcsendet produkáltunk. Védelmünkön, mint kés a vajon, úgy hatoltak át az afrikaiak, és Bartucz sem tudta hátulról „megtámasztani” a csapatot. A játékrész felénél lassan ledolgozhatatlannak tűnő lett sajnos a hátrányunk, hét gól (7-14). Bartucz helyére Palasics Kristóf állt be védeni. A helyzet annyiból javult, hogy a gólok felváltva estek, tehát mi is elkezdtünk betalálni, de sajnos közelebb nem nagyon tudtunk jönni Egyiptomhoz. A 25. percben hatgólos volt a hátrányunk (12-18). Miután a félidő vége inkább a miénk volt, Fazekas pompás passza után Bánhidi góljával négyre feljöttünk (15-19), így látótávolságon belül maradtunk a folytatásra.

Második félidő

A szünetben sikerült némileg rendezni a sorainkat, mert láthatóan összeszedettebb játékkal kezdtünk, mint amit az első játékrészben láthattunk. Ennek meg is lett az eredménye, a 40. percben már csak két góllal mentek az afrikaiak (19-21), Palasics többször is bravúrral védett, elöl pedig ültek az akcióink. Palasics újabb bravúrja és Ancsin remek átlövése után ott lihegtünk Egyiptom nyakán (20-21), nem csoda, hogy Pastor azonnal időt is kért. Imre Bence négy értékesített büntető után az ötödiket ugyan kihagyta, ám a kipattanót belőtte, így egál lett (23-23).

Sajnos a vezetést nem sikerült átvennünk, mert Egyiptom tudott újítani, és újra kétgólos előnybe kerültek. Innentől kezdve folyamatosan futottunk az eredmény után, s mivel a védekezésben kevésbé voltak fegyelmezettek a csapatok, elkezdtek potyogni a gólok. Öt perccel a lefújás előtt háromgólos volt a fehér mezesek előnye (28-31), az egy pontot jelentő döntetlenhez is nagyon huszáros hajrá kellett volna tehát. Sajnos azonban a szerencsével is hadilábon álltunk, a lecsorgók rendre az egyiptomiak kezébe kerültek, ennek eredményeként Pastor tanítványai őrizték előnyüket. Emberelőnybe kerülve Bóka üres kapus gólt lőtt, amellyel feljöttünk két gólra (30-32), és Bodó két gyors gólja után már csak egy volt a hátrányunk megint (32-33). Juan Carlos Pastor utolsó idejét is kikérte, érezte, hogy gólt kell szerezniük, különben egyenlíthetünk. A mérkőzés végét azonban emberhátrányban kellett lejátszanunk, gólokat is kaptunk, amellyel elment a meccs.

Vezető kép: MTI/Czeglédi Zsolt