Strasbourg bizonyította, jogvédelem helyett politikai inkvizíciós testületként működik

Valami nagyon nincs rendben az uniós igazságszolgáltatással. A felismerés nem új, a PestiSrácok.hu számos alkalommal foglalkozott már az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) finoman szólva is meglepő ítéleteivel. A téma azonban továbbra is aktuális, hiszen a felhatalmazás nélküli uniós igazságügy hamarosan új szárnnyal, az Európai Ügyészséggel bővül, a magyar baloldal legnagyobb örömére. Pedig a már évtizedek óta működő EJEB tevékenységét sem sikerült még teljesen megnyugtató keretek közé szorítani, erre utal az imént említett Európai Ügyészség vezetőjének, Laura Codruţa Kövesinek a strasbourgi testület előtt folyó ügye, amelyben a testület saját mércéjéhez képest villámgyors ítéletet hozott, persze a román ügyésznő javára. Holott más ügyekben valahogy nem kapkodta el ennyire a döntéshozatalt a testület.

Mint arról beszámoltunk, elmarasztalta Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az időközben európai főügyésszé választott Laura Codruta Kövesi ügyében, aki a román korrupcióellenes főügyészi tisztségből 2018 nyarán történt leváltása miatt emelt panaszt Strasbourgban. A kedden közzétett, egyhangúan hozott ítélet szerint, sérült Kövesi tisztességes tárgyaláshoz való joga, amikor a román alkotmánybíróság döntésének eleget téve a román államfő felmentette őt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) éléről. A volt főügyész azt kifogásolta: az alkotmánybíróság anélkül hozott megfellebbezhetetlen határozatot leváltása ügyében, hogy beidézte volna és lehetőséget biztosított volna számára a védekezésre. A strasbourgi végzés megállapította: Románia megsértette a főügyész vélemény nyilvánítási szabadságát is, Kövesit ugyanis azért mentették fel, mert bírálta a korrupció büntetésével kapcsolatos törvénymódosításokat. A főügyésznek munkaköri feladata volt, hogy véleményt nyilvánítson a korrupcióellenes büntetőjog módosításáról, de a jelek szerint Kövesi idő előtti felmentése az igazságszolgáltatás függetlenségét féltő bírák és ügyészek elhallgattatását célozta. Kövesi nem kért kártérítést, de nem is ez az érdekes része a határozatnak hanem az, hogy a strasbourgi döntés beavatkozást jelent a román igazságszolgáltatásba. A  hatóságoknak ugyanis figyelembe kell venniük a döntést, ha újabb ügyészségi vezetőt mentenének fel mandátuma lejárta előtt. Önmagában ugyanakkor abban a világon semmi meglepő nincs, hogy egy uniós bíróság egyik szervének leendő vezetőjének javára dönt, mondhatni borítékolható volt az eljárás kimenetele a kezdetektől fogva. Ugyanis bár a sajtó és az EJEB sem számolt be Kövesi kérelméről, a határozat sorszámából kiderül, hogy a Romániában 2018-ban félreállított ügyésznő 2019-ben kezdeményezte az eljárást a testület előtt. Éppen abban az évben mikor kiderült, hogy ő lesz az Európai Ügyészség vezetője. Jól látható tehát, hogy az EJEB olyan személy ügyében hozott ítéletet, aki szervezetileg kötődik a testülethez, ami erős összeférhetetlenségi oknak tűnik. Kövesi bennfentességét pedig nem csak ez igazolja: szintén kedden összevontan két másik, szintén Romániával szemben indított eljárásban is döntött az EJEB, éppen csak az a különbség, hogy a két eljárás 6-7 hónap helyett 6, illetve 7 éve porosodott a testület asztalán.

Az ügy ráadásul 2010-ig nyúlik vissza, amikor a hatóságok megbírságoltak két romániai magyart, mert részt vettek a december elsejei Székely Hadtestre emlékező demonstráción. Mivel a román hatóságok a megmozdulást nem engedélyezték, a résztvevőkre közigazgatási bírságot szabtak ki. Miután a román bíróságok sorra elutasították mindkét magyar származású férfi fellebbezését, az EJEB-hez fordultak, amiért a román állam megfosztotta őket a vélemény nyilvánítás szabadságától, illetve mivel szerintük származási alapon ítélték el őket a hatóságok. Nem meglepő módon hiába a 7 éves várakozási idő, a strasbourgi testület elutasította a kérelmet, indoklásában pedig gyakorlatilag csak a román hatóságok által bemutatott “bizonyítékokat”, illetve jogszabályokat vették alapul, az egyetemes emberi jogok érvényesülését láthatóan nem is vizsgálta a bíróság.

Az uniós bíróság a Romániával szemben folytatott eljárásban bizonyította, az emberi jogok védelme inkább csak kellék a politikai célok megvalósításához sem, mint valódi cél. Az EU számára fontos Kövesi ügyében, amelynek felderítése normál esetben éveket kellett volna, hogy igénybe vegyen, pár hónap alatt Romániát elmarasztaló döntés született, míg egy egyszerű közigazgatási bírságolási ügyben évekig gyűjtötte a bíróság a bizonyítékot a két “felperes” ellen.

Fotó:MTI/EPA