Pesti Srácok

Súlyos vámok kivetésével fenyegette meg Trump Európát

Súlyos vámok kivetésével fenyegette meg Trump Európát

Súlyos vámok kivetésével fenyegette meg az Európai Uniót Donald Trump amerikai elnök arra az esetre, ha nem sikerül átfogó kereskedelmi megállapodást kötni, és az európai országok nem hagynak fel a leginkább az amerikai óriásvállalatokat érintő digitális adó bevezetésével.

A CNBC amerikai hírtelevíziónak szerdán adott nyilatkozatában Trump elnök, aki a svájci Davosban tartózkodik az 50. Világgazdasági Fórum alkalmából, úgy fogalmazott, hogy "nagyon, nagyon nehéz tárgyalni" Európával, amely "évek óta kizsigereli" az Egyesült Államokat.

– mondta az amerikai elnök, hozzátéve, hogy úgy gondolja, az Európai Unió végül belemegy egy megállapodás megkötésébe.

PestiSracok facebook image

Az Egyesült Államok és az Európai Unió egymás legnagyobb kereskedelmi partnerei közé tartoznak. Tavalyelőtt, 2018-ban közel 1300 milliárd dollárt tett ki az áruk és szolgáltatások kereskedelmi forgalmának értéke. Az Egyesült Államok exportjának értéke 575 milliárd dollárra, importja pedig 684 milliárd dollárra rúgott, így a mérleg 109 milliárd dolláros többletet mutatott az unió javára.

Trump elnök, aki kedden Davosban már tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével egy kétoldalú kereskedelmi megállapodásról, egy másik, a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy "nagyon egyszerű lesz" megegyezni az európaiakkal.

– mondta az amerikai elnök, aki nem először vette elő ezt az ütőkártyát, bár az unió világosan jelezte, hogy ellenlépéseket tenne egy ilyen esetben.

Az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak nem lesz egyszerű megállapodásra jutnia, ugyanis Brüsszel azt akarja elérni, hogy az agrárágazatot hagyják ki belőle, míg Washington a közbeszerzések piacát tartaná zárva. A helyzetet nehezíti, hogy több európai ország – Franciaország, Ausztria és Olaszország – 3 százalékos mértékű digitális adót vetett ki a nagy technológiai vállalatoknak az adott országban keletkezett bevételeire, amit az amerikai kormányzat rendkívül sérelmesnek tart.

Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter szerdán, Davosban, egy panelbeszélgetés során úgy fogalmazott, hogy ha európai országok "önkényes módon megadóztatnak" amerikai internetes vállalatokat, Washington fontolóra veszi, hogy "önkényes módon vámokat vet ki" európai autógyártókra. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok részt vesz az online szolgáltatásokra vonatkozó új nemzetközi adószabályok kidolgozásában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretein belül.

– mondta Mnuchin. Az amerikai pénzügyminiszter szerdán találkozik Bruno Le Maire francia gazdasági és pénzügyminiszterrel, valamint Angel Gurriával, az OECD főtitkárával. A háromoldalú találkozón szó lesz az OECD által kidolgozott, a digitalizált gazdaság adózási kihívásaira választ adó javaslatokról, amelyek 2020 végén lépnének életbe. A folyamatot lefékezte, hogy Mnuchin decemberben váratlanul azt javasolta, hogy a nemzetközi adószabályok legyenek választhatóak és nem kötelezőek.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.