Pesti Srácok

Súlyosította a "hálapénzt" követelő budapesti nőgyógyász büntetését a Fővárosi Ítélőtábla

Súlyosította a "hálapénzt" követelő budapesti nőgyógyász büntetését a Fővárosi Ítélőtábla

A szabadságvesztés tartamát, felfüggesztésének próbaidejét és a pénzbüntetést tekintve is súlyosította a "hálapénzt" kérő budapesti nőgyógyász büntetését a Fővárosi Ítélőtábla szerdán; a bíróság a nőgyógyászt három évre eltiltotta az orvosi foglalkozás gyakorlásától – közölte a másodfokon eljáró hatóság a törvényszéki honlapon.

Korábban az ügyészség az ügyben azt közölte: a 74 éves férfi egy budapesti egészségügyi intézményben dolgozott. A szülész-nőgyógyász 2014 és 2017 között öt páciensétől kért pénzt, és egyes esetekben kapott is. Az ítélőtábla közleménye szerint a férfi nyugdíjba vonulását követően megbízási szerződéssel dolgozott szülész-nőgyógyász szakorvos munkakörben. Fekvőbeteg-ellátásban és műtétekben működött közre, hétvégéken és munkaszüneti napokon jellemzően ügyeletvezetőként tevékenykedett, vezetői feladatokat nem látott el. A betegeket nem magánrendelés keretében, hanem a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátás keretében látta el.

Egy nő, szülése után – amelyet a férfi ügyeletes szakorvosként vezetett le –, saját elhatározásából 30 ezer forintot adott át. Az orvos az összeget kevesellte, közölte, hogy a "tarifája" 100 ezer forint, majd egy későbbi vizit során kérte a fennmaradó összeget. Amikor a nő 20 ezer forintot adott az orvosnak, azzal, "hogy nem tud több pénzt adni", a férfi közölte: úgy gondolkozzon, hogy a varratait ő fogja kiszedni, és a zárójelentést is ő fogja megírni.

Egy másik nőtől – akin terhességmegszakítást végzett – az elvégzett műtétért pénz kért arra hivatkozással, hogy a műtőben "kiskassza" működik, és a résztvevőknek pénzt kell adniuk.Egy harmadik nőtől a kórházban működő szokásokra és a kórházban működő "kiskasszára" hivatkozva kért 100 ezer forintot. Egy további szülő nőtől a műtő bérleti díjára, a személyzet díjazására és a saját tarifájára hivatkozással kért pénzt.Ő az orvos felszólítására 60 ezer forintot adott át a vádlottnak, aki azt átvette, azonban az átadott összeget kevesellte és 150-160 ezer forintot kért. Az ötödik nőtől a sürgősségi császármetszésért több alkalommal anyagi ellenszolgáltatás megfizetését kérte a műtő bérleti díjára és saját munkadíjára hivatkozva. A nő ezt elhárította, ennek ellenére a vádlott közölte, hogy varratszedéskor 160 ezer forintot vár tőle.

PestiSracok facebook image

Az orvost üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása miatt az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2020. szeptember 23-án bűnösnek mondta ki. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatú, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 1 millió forint pénzbüntetésre és 80 ezer forint vagyonelkobzásra ítélte, valamint kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés tartamának felemeléséért, a felfüggesztő rendelkezés mellőzéséért és közügyektől eltiltás alkalmazásért, továbbá az orvosi foglalkozástól eltiltás kiszabásáért, a vádlott enyhítésért, míg a védő elsősorban bizonyítottság hiányában történő felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A másodfokon eljáró ítélőtábla tanácsának elnöke azt hangsúlyozta: a vádlott nem hálapénzt fogadott el, hanem jogtalan előnyt kért, illetve követelt. A hálapénz ugyanis a páciens vagy a hozzátartozója részéről az orvosi ellátással kapcsolatos hála jeléül, önként adott juttatás. Egyértelmű volt, hogy a vádlott valamennyi cselekményét üzletszerűen valósította meg, mert annak ellenére, hogy a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátásokról volt szó, rendszeres haszonszerzésre törekedve többször jogtalan előnyt kért. Súlyosító körülményként kellett értékelni a kiemelkedő tárgyi súlyú cselekmények halmazatát és azt, hogy a vádlott több ízben zsarolásszerűen kért jogtalan előnyt, ugyanakkor nem volt figyelmen kívül hagyható a vádlott magas életkora, valamint az igazolt mentális és fizikális betegségei. Az ítélőtábla kifejezetten a magas életkorára tekintettel látott lehetőséget vele szemben a szabadságvesztés felfüggesztésére, ugyanakkor a súlyosabb jogi minősítés a szabadságvesztés tartamának és próbaidejének, valamint a pénzbüntetés növelését indokolták. Ennek nyomán a férfi szabadságvesztésének tartamát 2 évre, a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejét 5 évre, a pénzbüntetését összességében 3 millió forintra súlyosította, valamint 3 évre eltiltotta az orvosi foglalkozás gyakorlásától is. A Fővárosi Ítélőtábla határozata jogerős – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI; Fotó: illusztráció

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.