Surányi: Átvertétek Gyurcsányt, de meg is érdemelte

A valamikor ereje teljében lévő szocialista állampárt kegyelti köréhez tartozott Surányi György, egykori jegybankelnök velős véleményt fogalmazott meg Király Júliának, a Magyar Nemzeti Bank 2007 és 2013 közötti alelnökének a válságkezelő munkájukról. A részvételükkel a Corvinus Egyetemen rendezett vitán a jegybankárok értékelték az MNB elmúlt három évtizedes történetét, kiemelten a 2008-as válságkezelést és napjainkat.

Elöljáróban érdemes leszögezni, hogy a Corvinuson, elsősorban aktív hallgatóknak rendezett vitán olyan közgazdászok vettek részt, akik a késő Kádár-korszak állampárti támogatását élvezve a gazdasági rendszerváltás végrehajtásának céljából lettek kinevelve. Érdekes adalék, hogy a vita későbbi szakaszában Surányi önmagáról mondja el, hogy magát az Európai Unió és a közös valuta hívének tartja, de emellett támogatja a politikai uniót is, és igen, ő ez alapján egy föderalista. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy Surányi a sokak által csak a globalizáció legfőbb támogatójának tartott, évente titkos találkozókat tartó Bilderberg-csoport tagja, amely egy befolyásos személyekből álló nemzetközi társaság. Magyarországról Surányi mellett még Bokros Lajost és Bajnai Gordont tartotta meghívásra érdemesnek a titokzatos közösség.

Király Júlia volt MNB-alelnök a bevezetőjében elmondta, hogy a jegybank lehetőségei a világviszonylatban is megfigyelhető trendnek megfelelően igencsak beszűkültek az euroatlanti integrációs lépések hatására. Így az MNB elsődleges és gyakorlatilag egyetlen feladatává az inflációs célok követése vált. Visszatekintve saját munkásságára is, több ponton illette kritikával a jegybank munkáját, egyben elismerte Surányi egyes korábbi észrevételeit, amelyeket a múltban rendre elutasítottak. Surányi ugyanis Király szerint saját korát megelőzve akart nem konvencionális eszközökkel élni az MNB részéről.

Megjegyzendő, hogy Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök unortodox monetáris és gazdaságpolitikai elveinek elismerése ez a pont, hiszen a sokat vitatott Matolcsy gondolatai és munkássága napjainkra világviszonylatban is általánosnak számító gyakorlatokká váltak.

A Magyar Nemzeti Bank elnökeként a nemzeti aranytartalékot kiárusító Surányi György biztosan kiváló szakmai meglátásokkal gazdagította volna a programot. Fotó: MTI/Marjai János

Surányi a reakciójában tételesen igyekezett cáfolni az általa tévhiteknek tartott dogmákat, illetve a téves meggyőződésből fakadó lépéseknek a szükségességét. A devizahitelezésre és a válságra vonatkozó lépéseket kritizálta kiemelten az egykori elnök, aki szerint a kamatemelés egyenesen súlyosbította a már egyébként is nagyon súlyos problémákat. Csípős megjegyzéssel fordult Király Júliához, amikor úgy fogalmazott, hogy átverték Gyurcsányt, de ő meg is érdemelte. Persze érthető, ha Surányi nem táplál őszinte lelkesedést Gyurcsány Ferenc irányába, végtére is az őszödi beszédben nem kímélte Fletó a közgazdaságtan egykori állampárti legfőbb korifeusát sem. Íme:

Odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy ő neki megvan, hogy hogyan kell átalakítani úgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fönt lehessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele. Majd elküldi a papírját végre, amire kiszámolja és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az adójóváírás intézménye ma Magyarországon és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében. Ja? Hát, ha a 200 milliárd forint benne van a pakkba, akkor már nincsen megoldása. Általában sok jó ötlet van egész addig, amíg nem kell számolni. Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány.

Ezek után nem csoda, hogy mindkét jegybankár egyöntetűen elítélte és felelőtlennek nevezte a 2002 és 2010 közötti költségvetési politikát, vagyis a felelőtlen szociálliberális pénzszórást. Ugyan az Orbán-kormányok szigorú és feszes költségvetési politikájának elismeréséig egyik jelenlévő sem merészkedett el, de Matolcsy György jegybanki munkásságát több ízben is elismerték.

Fotó: MTI, Horváth Péter Gyula