Az ukrajnai háború Finnország és Svédország után Svájc semlegességét is komoly próbatétel elé állítja, az orosz invázió hatására a svájci kormány szorosabb együttműködést alakítana ki a NATO-val – írja a magyarnemzet.hu.
Paelvi Pulli, a svájci védelmi minisztérium biztonságpolitikai vezetője a Reuters hírügynökségnek arról nyilatkozott, hogy egy olyan jelentésen dolgoznak, amely lehetővé tenné a NATO-tagországokkal közös hadgyakorlatokat. Svájc elköteleződése az észak-atlanti szövetség mellett eltávolodást jelentene féltve őrzött semleges pozíciójától, amelynek köszönhetőn az alpesi ország kimaradhat a katonai konfliktusokból. Paelvi Pulli ugyanakkor arról is beszélt, hogy miközben Svédország és Finnország a NATO-felvétel szélén állnak, a svájci védelmi minisztérium valószínűleg nem fogja belefoglalni a jelentésbe, hogy Bern is beadhatja csatlakozási kérelmét a szövetséghez. A védelmi minisztérium dokumentumában szóba kerülhet ugyanakkor a muníció „visszatöltésének” lehetősége is, ami arról szólna, hogy Svájc képes legyen fegyverszállítmányokat küldeni más országoknak, amelyek kifogytak készleteikből az ukrajnai segítségnyújtásuk miatt. Bár a közvetlen fegyverszállítás a háborús övezetbe nem szerepel Bern napirendjén, a harmadik országok ellátása katonai felszereléssel így is jelentős változásnak számít a kormány eddigi politikájában.
Ignazio Cassis svájci elnök ugyanis kizárta, hogy fegyvereket szállítsanak más országoknak Ukrajna megsegítésére, ám hozzáfűzte, a szankciók elfogadásának hiánya az agresszor kezére játszott volna. Svájc már a háború kitörésekor, február végén csatlakozott az Európai Unió Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseihez – számolt be róla korábban a lap. Bern a napokban megerősítette, hogy jelenleg 6,3 milliárd svájci frank értékű orosz vagyon van befagyasztva. A svájci nemzeti bank adatai szerint az oroszok 2020-ban közel 10,4 milliárd svájci frankot tartottak Svájcban. A szankciók szorgalmazásán túl Ignazio Cassis azt is kijelentette, hogy a semlegesség nem egy dogma.
Elképzelhető, hogy megváltozik a semlegességünk értelmezése
– közölte Pulli. A minisztérium munkatársa ezzel Viola Amherd védelmi miniszter véleményét is megerősítette, aki arról beszélt, Svájcnak szorosabban együtt kell működnie a NATO-val, anélkül, hogy csatlakoznának hozzá. A katonai szövetség a közvélemény szemében is egyre inkább felértékelődött az ukrajnai háború során.
A lakosság többsége, összesen 58 százaléka pártolná, ha az ország hadserege jobban összedolgozna a NATO-val
– mutat rá a Sotomo svájci intézet áprilisi közvélemény-kutatása. Ez jóval meghaladja az elmúlt években mért átlagot, amely összesen 37 százalék volt. Ugyan a lakosságban még mindig kisebbségben vannak azok, akik támogatják az ország csatlakozását is a NATO-hoz, az előző évekhez képest az ő számuk is megnövekedett. Míg korábban az állampolgárok mindössze 21 százaléka szimpatizált a NATO-csatlakozás ötletével, jelenleg az emberek 35 százaléka szeretné, ha Svájc is a szövetség tagja lenne.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja sokak véleményét változtatta meg
– vonta le a következtetést a felmérésből Michael Hermann, a Sotomo munkatársa.
Switzerland, Sotomo poll:
“Should Switzerland join NATO?”
Yes: 35%
No: 65%“Should Switzerland work more closely with NATO?”
Yes: 58%
No: 42%Fieldwork 12-14 April 2022
Sample size 19,896➤ https://t.co/9YpSaizDGc pic.twitter.com/GIU4t50pbA
— Europe Elects (@EuropeElects) April 17, 2022
Svájc 1815-ben fogadott semlegességet a napóleoni háborúkat követő bécsi kongresszuson, pártatlanságát pedig még a két világháborúban is megőrizte. Az 1907-es hágai egyezmények kimondják, hogy a közép-európai állam azontúl, hogy nem vesz részt nemzetközi fegyveres konfliktusban, nem támogat hadviselő feleket csapatokkal vagy fegyverekkel, és nem bocsátja területét a hadviselő felek rendelkezésére. A svájci alkotmány azonban a semlegesség meghatározásában kinyilvánítja, hogy az országnak joga van az önvédelemhez. Az alkotmány szövegét utoljára az 1990-es évek elején, a Szovjetunió összeomlását követően módosították azzal, hogy Svájc segíthet külföldi országokat olyan területeken, mint a humanitárius segítségnyújtás és a katasztrófaelhárítás.
Forrás: magyarnemzet.hu; Fotó: MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata
Facebook
Twitter
YouTube
RSS