Pesti Srácok

Szabályozni szeretnék a pártokhoz közel álló alapítványok költségvetési finanszírozását Németországban

Szabályozni szeretnék a pártokhoz közel álló alapítványok költségvetési finanszírozását Németországban

Külön törvényben kell szabályozni Németországban a szövetségi parlament (Bundestag) pártjaihoz közel álló alapítványok költségvetési finanszírozását – döntött szerdán a szövetségi alkotmánybíróság.

A testület a legnagyobb ellenzéki erőtől, a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párthoz kötődő Desiderius Erasmus Alapítvány (DES) ügyében kimondta: megsértette a pártok esélyegyenlőségének elvét, hogy az alapítvány 2019-ben nem kapott költségvetési támogatást. Az ítélet szerint a pártokhoz közel álló alapítványok állami támogatásáról nem lehet évről évre külön, az államháztartásról szóló törvényben dönteni, hanem önálló jogszabállyal állandó rendszert kell felállítani.

– fejtették ki az alaptörvénnyel ellentétes törekvések gyanúja miatt a szövetségi alkotmányvédelmi hatóság (BfV) állandó megfigyelése alatt álló AfD-hez közel álló alapítvány ügyében hozott ítéletben. A 2017-ben alapított DES egyszer sem kapott még állami támogatást, de az alkotmánybíróság csak a 2019-es és a 2022-es államháztartási törvényre vonatkozó indítványokat fogadta be, és a 2022-es évről külön eljárásban dönt majd.

PestiSracok facebook image

A Bundestag valamennyi pártjához kötődik egy-egy alapítvány: a CDU-hoz például a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS), a kormányzó szociáldemokratákhoz (SPD) a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) áll közel. Működésükre évente nagyjából 600 millió eurót fordítanak, a költségvetési támogatást a választási eredmény alapján osztják szét, a DES kizárásával. Az alapítványok nemcsak Németországban, hanem külföldön is tevékenykednek, együttvéve több mint kétezer embert foglalkoztatnak, és háromszáznál is több irodát, képviseletet tartanak fenn. Feladatuk az adott – német vagy külföldi – közösség, társadalom politikai képzése, a tehetségek támogatása és a Németországgal folytatott fejlesztési együttműködés ösztönzése.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!