Szabó Tünde: A magyar élsportolók példát mutattak a járvány elleni sikeres védekezésben
Szabó Tünde sportért felelős államtitkár szerint a magyar kormány világviszonylatban az elsők között hozott olyan intézkedéseket és rendeleteket, amelyek a járvány idején is biztosították az embereknek a sportolás lehetőségét – hangzott el a Testnevelési Egyetemen szerdán megtartott, A koronavírus hatásai az élsportra elnevezésű műhelykonferencián.
Az államtitkár szerint ez azért volt különösen fontos, mert a pandémiahelyzet megerősítette, hogy a sport a legfontosabb eszköz az egészség megőrzésére, ezért van szükség a mozgásgazdag életmód népszerűsítésére. Kiemelte, hogy "Magyarországon világviszonylatban talán a legkésőbb állt le és talán a leghamarabb indult újra a sportélet". Hozzátette, hogy a magyar élsportolók a szigorú intézkedések betartásával példát mutattak és hozzájárultak a járvány elleni sikeres védekezéshez.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a digitalizációnak is egyre fontosabb szerep jut a sportban, és üdvözölte azt az együttműködési szándéknyilatkozatot, amelyet a műhelykonferencia keretében írt alá Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora, valamint Gál András Levente, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gondozta Digitális Jólét Program szakmai vezetője. Utóbbi bejelentette, hogy ősszel az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az ITM közös kidolgozásában a kormány elé kívánják terjeszteni a digitális sportstratégiát.
Mocsai Lajos, a TE rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a szakemberek szerint a koronavírus-járvány vissza fog térni, "így állandó veszélyezettségben vagyunk az újrafertőzöttséget illetően".
Ezért nagyon fontos, miként tudjuk fenntartani a magunk és a sportolók biztonságát, illetve melyik az a szűrési rendszer, amely egy 10-12 hetes felkészülés során validitást ad a fertőzöttség ellen
– fogalmazott Mocsai.
Racza Zsolt, a TE tudományos rektorhelyettese előadásában ismertette, hogy kutatásuk keretében a veszélyzónáknak számító országokban edzőtáborozni járt, onnan március közepén hazatért 97 magyar élsportolót vizsgáltak meg PCR-teszttel. Mint kiderült, közülük 11-en estek át a koronavírus-betegségen, de csak egyharmaduknak voltak tüneteik.
Később közülük 29-en jelentkeztek vérplazmát adni, de csak egy olyan volt köztük, akinek a szervezetében ki tudtuk mutatni az ellenanyagot
– fűzte hozzá a rektorhelyettes, aki kiemelte, hogy az élsportolók életmódjuk miatt veszélyeztetettebbek, hiszen nemzetközi edzőtáborokban vesznek részt, sok külföldivel találkoznak, ugyanakkor a higiéniai előírásokat nem mindig tartják be.
Radák Zsolt, a TE Doktori Iskolájának vezetője a vírusfertőzésnek a sportteljesítményre gyakorolt hatásairól beszélt.
A magasabb immunrendszeri kapacitásuk miatt a sportolók könnyebben hordják ki a vírust, mint az átlagemberek, ha azonban az élsportoló nem áll le a terheléssel, annak lehetnek szövődményei
– állapította meg, majd elismerte, hogy a hosszú távú hatásokat egyelőre nem lehet megmondani.
Juhász Attila klinikai mikrobiológus hangsúlyozta, hogy a vírus csak 60-80 százalékos hatékonysággal mutatható ki. Említést tett arról is, hogy a vírus által háromféle, IgA, IgM és IgG típusú ellenanyag termelődik a szervezetben; ezek közül az első kettő a 3-10. naptól jelenik meg és hetekig, míg az IgG az 5-10-14. naptól és hónapokig lehet kimutatni.
Szelid Zsolt sportkardiológus arról tartott értekezést, miért lehet életveszélyes a Covid-fertőzés a sportolóknál. Mint elmondta, a koronavírus a szövetek gyulladását idézi elő, vérrögképződést okozhat a tüdőben, továbbá a szervek elégtelen működéséhez vezethet, különösen akkor, ha krónikus betegség áll fenn. Mivel ilyen esetekben a keringési rendszer fokozottan van igénybe véve, szívelégtelenség, illetve rosszindulatú szívritmuszavar alakulhat ki, ami hirtelen szívhalálhoz is vezethet.
A konferencián megemlékeztek a közelmúltban elhunyt birkózó Tóth Bendegúzról, a TE hallgatójáról. Vele kapcsolatban elhangzott, hogy az első koronavírus-tesztje pozitív, a pár nappal később elvégzett újabb kettő negatív eredményt hozott, majd teljesen meggyógyultnak nyilvánították és újrakezdte az edzéseket. Egyelőre nem tudni, hogy halálának köze volt-e a koronavírushoz. A 22 éves sportoló június 4-én, edzés közben lett rosszul, majd a kórházban elhunyt. Szóba került az is, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség a Bundesligában alkalmazott protokollt vette át, miszerint ha a labdarúgók vagy a stábtagok között fertőzöttet találnak, akkor nem az egész csapatot, hanem csak az illető személyt helyezik karanténba, viszont sűrűn, maximum 96 óránként végeznek szűréseket az összes játékosnál és stábtagnál.
Forrás, fotó: MTI
