Nem valószínű, hogy bármilyen konfliktus áll Lázár János „visszavonulásának” hátterében – nyilatkozták szakértők a PestiSrácok.hu-nak. A politológusok úgy látják, inkább kölcsönös megegyezés született Orbán Viktor és Lázár János között, a döntésre sem a hódmezővásárhelyi időközi polgármesterválasztáskor elszenvedett vereség, sem pedig Lázár János kiszólásai, összetűzései nem voltak hatással.
Három nappal az Orbán Viktor miniszterelnökkel való, jövőbeni kormányzással kapcsolatos egyeztetés előtt jelentette be Lázár János, hogy befejezte a munkát a Miniszterelnökségen, a következő ciklusban nem kíván kormánytag lenni, hanem a hódmezővásárhelyi választókerületre akar koncentrálni. Hogy bejelentésének köze van-e ahhoz, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor arról beszélt a Kossuth rádiónak adott interjújában, a jövőben más módon képzeli el a Miniszterelnökség felépítését, egyelőre nem tudni. Az viszont tény, Lázár János már tavaly arról beszélt: a ciklus végén befejezi az országos politizálást. Hogy mi állhat „visszavonulásának” hátterében, azt Deák Dániel és Böcskei Balázs politológusokkal, valamint Megadja Gábor eszmetörténésszel elemeztük.
Egyszerű megegyezés, vagy konfliktus áll a háttérben?
Bizonyára mindenkit az foglalkoztat a leginkább, hogy valójában mi áll a visszavonulás hátterében. Deák Dániel szerint teljesen természetes az, hogy a különböző kormányzati ciklusok között változnak a miniszterek személyei, illetve ha a minisztériumok szerkezete is átalakul. Ráadásul semmilyen olyan fordulat nincs, ami azt mutatná, hogy megromlott volna a kapcsolat Orbán Viktor és Lázár János között.
Lázár János korábban arról beszélt, hogy ha Orbán Viktor ragaszkodik a személyéhez, akkor a mostani kormányzati ciklusban is szerepet vállal. Úgy tűnik azonban, hogy a miniszterelnök azt szeretné, ha olyan miniszterek lennének a kormányban, akik teljes erőbedobással képviselik majd a kormányzati politikát.
Megadja Gábor is úgy látja, annak ellenére, hogy számos pletyka napvilágot látott az elmúlt négy évben – például hogy Lázár János Orbán Viktor helyére pályázik – semmilyen olyan egyértelmű kijelentés nem hangzott el a felek részéről, amely alátámasztaná bármilyen konfliktus meglétét.
Mindössze arról van szó, hogy van két akarat, az egyik Orbán Viktoré, a másik Lázár Jánosé, s most ez a két akarat találkozott egymással.
Abban Böcskei Balázs is egyetért, hogy nehéz megmondani, mi áll a visszavonulás hátterében: a személyi vitákba nem lát bele a nyilvánosság, ezek a konfliktusok mindig csak a személyzeti döntések után derülnek ki – mondta. Szerinte azonban Lázár Jánosnak az az indoklása, miszerint többet szeretne foglalkozni a hódmezővásárhelyiekkel, politikailag nem elégséges érvelés.
Kissé furcsa, hogy Lázár János annak ellenére akar kivonulni a politika élvonalából, hogy gyakorlatilag a kormány egyik arca, másrészt kimagasló hatékonysággal végezte munkáját a Miniszterelnökség egyben tartása és működtetése szempontjából
– fogalmazott a politológus, hozzátéve, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy Lázár János döntése nem végleges, hanem egy későbbi visszatérés előkészítése.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Hódmezővásárhely
Szintén felmerül a kérdés, hogy a februári időközi önkormányzati választáson elszenvedett vereség befolyásolta-e, s ha igen, milyen irányba Lázár János szerepét a Fidesz-KDNP-n belül. A szakértők szerint a voksolásnak nem sok köze lehet a visszavonuláshoz.
Az április nyolcadikai országgyűlési választás megmutatta, hogy Lázár János támogatottsága továbbra is magas, 50 százalék feletti, ami azt is mutatja, hogy a miniszter ott, a saját körzetében tudja jól megvalósítani a következő időszak elképzeléseit
– véli Deák Dániel. Megadja Gábor szerint a hódmezővásárhelyi választásból már csak azért sem lehet kiindulni, mert ott minden fordítva történt, mint az országos választáson: míg Hódmezővásárhelyen eredménykampányt folytattak és nem volt annyira jelen a migráns-kérdés, addig az országos kampányban háttérbe szorult az eredménykommunikáció és felerősödött a migráció témája.
Április 8-án simán hozta Hódmezővásárhelyt Lázár János, ami arra utal, hogy a februári vereség egy pillanatnyi elmozdulás, nem pedig egy tartós átrendezés lehetett.
Böcskei Balázs úgy látja, a hódmezővásárhelyi vereség – amelynek kampányában Lázár János aktívan részt vett – inkább a kormányzati kommunikációs gépezetben okozott problémát.
Ha afelől nézzük a dolgot, hogy az országgyűlési választáskor stabilan hozta körzetét Lázár János, akkor azt kell mondanunk, hogy Hódmezővásárhely politikai jelentősége egyre inkább elhalványul.
Kiszólások – akár a párttársaknak is
Lázár János szeret kiállni mind az elvei, mind pedig az elképzelései mellett, még akkor is, ha emiatt konfliktusba keveredik akár a saját párttársaival is – mondja Deák Dániel.
Saját politikai közösségén belül is felvállalja a konfliktusokat. Ezt sokan jónak, sokan rossznak ítélik meg, tekintve, hogy számos olyan konfliktust is felvállalt, amely az ellenzék számára napirendi témát szolgáltatott.
Böcskei Balázs nem tulajdonít akkora jelentőséget a kiszólásoknak. Szerinte ezek nem gyengítették a Fidesz-KDNP-ről kialakult képet, legalább is a saját szavazótáborukban.
Ezek a kiszólások leginkább a nyilvánosság egy részének voltak fontosak. Tartós politikai konfliktust nem eredményeztek. Ennek nem sok köze van a személyét érintő változáshoz.
A politológus hozzátette: Lázár János autonóm személyisége egyrészt erény, hiszen kimagaslik vele párttársai közül, másrészt viszont hátrány egy olyan kormányzat esetében, ami szeretné áramvonalasítani a kommunikációját. Megadja Gábor is úgy látja Lázár konfliktusait, hogy azok egyrészt a politika természetéből fakadnak, másrészt valóban azt mutatják, hogy
ő egy önjáró figura, annak minden előnyével és hátrányával együtt.
Lázár János a 112 Kormányinfó egyikén. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Eddigi munkássága elvitathatatlan
Abban mind a három szakértő egyetértett, hogy Lázár János munkabírása, kommunikációs képessége és tehetsége elvitathatatlan.
Amit a Miniszterelnökség élén csinált éveken keresztül, az példa nélküli. Nagyon komoly eredményeket ért el például az uniós rendszerek gyökeres átalakítása terén, aminek köszönhetően Magyarország az uniós források szinte teljes egészét le tudta hívni
– mondta Deák Dániel. Böcskei Balázs szerint viszont nem volt túl hatékony az uniós források kezelése, legalább is ami „annak a szürke zónában történő eltűnését” jelenti.
Ha visszagondolunk, Lázár Jánosnak elég sok problémát okozott a Kormányinfókon például a Tiborcz-ügy. Ha viszont azt tekintjük referencia pontnak, hogy egy erősen centralizált, központosított struktúrában gondolkodó kormányzatban egy csúcsminisztériumot vezetett, akkor el kell ismerni, hogy azt jól csinálta.
A politológus szerint a távozni készülő miniszter képességei a heti rendszerességgel tartott Kormányinfókon domborodott ki, ahol két-három órán át állta a sarat az újságírókkal szemben. „A Kormányinfón nyújtott kommunikációs teljesítménye egyedülálló a kormányzat politikusait illetően, túlmutat Orbán Viktoron is. Kevés ilyen politikust látok, aki ezeket a helyzeteket így meg tudná oldani” – fogalmazott Böcskei.
A Kormányinfók azért is emblematikusak vagy szimbolikusak, mert láthatólag egy erőteljes munkabírású, terhelhető emberről beszélünk, aki alatt valószínűleg az apparátus is elég jól szervezett, vagy legalább is szervezetten működött.
Megadja Gábor szerint is leginkább a Kormányinfó tart tükröt Lázár János személye előtt.
Ezekből leszűrhető, hogy Lázár János egy nagyon jól beszélő politikus. Vág az esze, jól replikázik a rázósabb ellenzéki újságírói kérdésekre is. Nagyon ügyesen kezelte a sajtót
– fogalmazott az eszmetörténész.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS