Pesti Srácok

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a magyar EU-s elnökségi program meghatározó eleme lesz a biztonság és védelem

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a magyar EU-s elnökségi program meghatározó eleme lesz a biztonság és védelem

Az Európai Unió soros magyar elnökségének meghatározó programja lesz a biztonság és védelem kérdése – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön, Budapesten. A miniszter a közép-magyarországi régió honvédelem ügye iránt elkötelezett nyugállományú katonáival és honvédségi nyugdíjasaival találkozott a Honvéd Kulturális Központban. Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszédében kiemelte: Európa védelme nem támaszkodhat külső erőkre, ahogyan azt sokáig tette.

– hangoztatta, hozzátéve, hogy a védelemipar és haderőfejlesztés területén szorosabb tagállami együttműködés kellene.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta a miniszter. Mint mondta, a több mint két éve folyó ukrajnai háborúban kimerültek az európai országok tartalékai, így újabb lőszergyárak, hadianyaggyárak épülnek, de amíg ezek elkezdik a termelést, addig a készletekből kifogyó államok "sebezhetőek és kiszolgáltatottak".

– emelte ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Emlékeztetett: Magyarország 2015-ben kezdett hozzá haderőfejlesztéséhez, és ma már sorra érkeznek be az új eszközök. Ugyanakkor – jegyezte meg – a magyar védelemipar fejlesztése nélkül elképzelhetetlen az ország katonai szuverenitása, ráadásul a védelemiparban hatalmas nemzetgazdasági lehetőség rejtőzik. A megváltozott biztonsági helyzetről azt mondta, az ukrajnai háborúban Magyarország következetesen azt képviseli, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Szavai szerint egy új békét kell létrehozni, ami Európa békéje is lesz.

– mondta. Felhívta a figyelmet arra: Magyarország a NATO elkötelezett, megbecsült tagja, aktív szereplője a szövetségi rendszer mindennapjainak. Mint mondta, fontos, hogy amikor fennáll az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye, a NATO akkor is megmaradjon védelmi szövetségnek. Szólt arról is, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása meghatározó jelentőségű Magyarország számára, a régió biztonsága meghatározó nemzeti érdek. Ugyancsak fontos az illegális migráció egyik kiindulópontját jelentő Száhel-régió stabilitása is, a magyar kormány ezért nyújt komplex segítséget, ennek részeként pedig önálló katonai missziót a régió egyetlen stabil államában, Csádban.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte azt is, hogy a haderőfejlesztés önmagában nem elég; szükség van fiatal, elszánt, az eszközökkel harcolni tudó katonákra is. Mint mondta, átalakították a toborzás rendszerét és konkrét alakulatokba, konkrét feladatokra kerestek kiemelt illetménnyel katonákat, így töltötték fel a gránátos és a tüzérosztályt is. Elmondta: a nyár elején indul a következő célzott kampány, amelyben a területvédelmi tartalékosokra fognak koncentrálni. A miniszter megköszönte a nyugdíjas katonáknak és volt honvédségi alkalmazottaknak az eddigi szolgálatukat, mert ők tették le az az alapokat, amelyekre a mostani katonai vezetés építkezhet a Magyar Honvédség átalakítása során.

Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke előadásában arról beszélt: a cél az, hogy olyan stabil, ütőképes hadsereget hozzanak létre, amely biztosítja a magyar emberek biztonságát, ugyanakkor hasznos tagja a NATO-nak, és teljesíti az ebből fakadó kötelezettségeit. Kiemelte: ütőképes, elkötelezett hadsereg létrehozásán dolgoznak. Mint mondta, a Magyar Honvédség átalakítására megvan a politikai akarat és a költségvetési forrás is. A vezérkari főnök is beszélt a területvédelmi tartalékosok szerepéről, és hangsúlyozta: ők a szabadidejüket áldozzák a haza védelmére, ami megtiszteltetés és óriási felelősség a honvédség vezetésének. Böröndi Gábor kiemelte: a területvédelmi tartalékos rendszer tagjai a magyar társadalomban a honvédség követei.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.