2020 sokak számára volt a legnehezebb év a rendszerváltás utáni válságokban bővelkedő három évtizedből. Emberemlékezet óta először kellett megküzdenünk olyan válsággal, amely nem politikai eredetű, amit valószínűleg nem az emberi ostobaságnak köszönhetünk, hanem olyannal amellyel természetanyánk figyelmeztetett minket arra, hogy azért ő az úr. Hirtelen jelentéktelenné vált a “globális felmelegedés” néven futtatott hisztéria, de lett helyette Black Lives Matter, viszont a transzjogokért, illetve az elnyomó patriarchátus elleni harcot még a járvány sem volt képes megfékezni. Trump nem tudta megvédeni az elnökségét, pedig soha nem látott mennyiségű szavazatot kapott vesztesként. Az EU vezetői pedig gyakorlatilag idén bejelentették, hogy ők igazából egy birodalom vezetői és az Európai Unió egy Birodalom. Sorszáma még nincs, de sokak szerint nyugodtan lehetne IV. Birodalom. Az előbbiekről is mind irtunk, de a válogatásba ezúttal más témák kerültek be. Kérjük válasszon a 2020-as év legjobb PS “publijai” közül!
1. Győztünk! Ez a magyar nemzet és a lélek diadala volt
A nemzeti régiók európai elismertetésért indított és végül is, számtalan nehézség után célba is érő aláírásgyűjtésről írta meg gondolatait Pilhál Tamás kollégánk: “Lélekemelő napok állnak a magyarság mögött: a szeretet és az összefogás erejével sikerült összegyűjteni több mint egymillió aláírást a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséhez, amelyet a nemzeti régiók megmentéséért indítottak. Úgy, hogy néhány napja még több mint félmillió aláírás hiányzott! Akkor úgy tűnt, vesztettünk, s rajtunk röhögnek majd a román soviniszták – vállvetve legjobb barátjukkal, Gyurcsány Ferenccel. Nem így lett, ami egy kisebbfajta csoda. Nemzeti csoda.”
2. A jászol
Van amikor az év utolsó napjaiban születik meg az egyik legjobb írás. Aristo mester karácsonyi novellája nem csak irodalmi értékei miatt került bele év végi válogatásunkba. A minden korábbi természetes életformát elpusztító városiasodás korában még a termelőszövetkezetek falusi életformát romboló világa is sokkal több életet tartalmaz, mint a ma emberének “épített környezete”. Aristo olyan tudás és tapasztalat birtokosa, amire nekünk is szükségünk van.
3. Véget ért egy korszak…
Huth Gergely írása a rendszerváltás utáni magyar jobboldali sajtó történetét idézi fel. Ez a történet a szó legszorosabb értelemben csak egy-két napilap, hetilap és a Hír TV története. Hajlamosak vagyunk elfelejtkezni róla, hogy gyakorlatilag 100 százalékos baloldali-liberális sajtófölény volt 2010-ig és ennek ellenére maradt életben a magyar jobboldal, megmentve, megteremtve ezzel a nemzeti megmaradás és megújhodás esélyét.
4. Szabó Tímea, a trianoni boszorkány
Paranoid Androidot Szabó Tímea, az önként román boszorkánnyá váló pakulárlány szellemének története ragadta meg. Paranoid ugyanis egyszerűen nem tudta elhinni, hogy nem történik valami lélekrablás és Szabó Tímea parlamenti felszólalásai idején nem valami démon lakozik a szerencsétlenben, esetleg talán Tordai Bence szállja meg időlegesen, hanem egy valódi emberi lény mondja azt, ami Szabó Tímea szájából általában elhangzik.
5. Gyurcsány a főnök, Fekete-Győr a naiva
Vésey Kovács Lászlót Gyurcsány Ferenc és Fekete-Győr András érdekmentes szerelmen alapuló kettőse ihlette meg, táncuk alapjaiban határozta meg az év ellenzéki szappanoperájának történetvezetését. Ferenc megígérte Andrásnak, hogy nem lesz miniszterelnök. András úgy értette, hogy Ferenc nem lesz, mindenki más meg úgy, hogy András nem lesz.
6. Soros György álma: a végtelen nagyságú kamat!
A 2020-as év számtalan egetverő baromsága közül a legnagyobb kétségtelenül Soros György azon javaslata, hogy Európa úgy vegyen fel hitelt tőle és bűntársaitól, hogy arra az idők végezetéig fizeti a kamatot. Magyarul egy véges összegre végtelen nagyságú kamatot akar rajtunk behajtani az öreg filantróp. Bálint Botond rémült meg ettől a csak Soros és leszármazottai számára nagyszerű ötlettől.
7. A mizantrópok kora
Aristo a liberális áltudományok nagy kritikusa, sajnos egészen elképesztő mennyiségű anyag áll a rendelkezésére, egykor jónevű egyetemek “tudósai” és sztárolt szerzők ezrei ontják ideológiai alapú marhaságaikat. Az aktuális marxizmus-leninizmus mindenkinek nagyon ismerős, aki a szocializmus idején találkozott már az akkor divatos baloldali marhaságokkal. Ebben az esetben az öngyűlölet kiválóságainak ostobasága került terítékre.
8. Mikor a genderelmélet jogokat követel
A modern liberalizmus csodája, hogy bármilyen állításból, vagy egy szósalátából is képes levezetni bármelyik alaptételét, amelyekkel, mint tünetekkel, szerencsésebb korokban csak a legsúlyosabb esetekkel foglalkozó pszichiáterek találkoztak. És ők se meséltek róluk otthon. Nagy Ervin filozófus is ahhoz a fáradságos és befejezhetetlen munkához csatlakozott, amelynek során megpróbáljuk ezt az ámokfutást elmagyarázni a normális embereknek.
9. Mélyállam, hálózat vagy komprádorok?
Csizmadia Tamás a 2020-as évben sokat emlegetett “mélyállam” kifejezés magyarországi használatának értelmezését vette górcső alá. Arra az érdekes és sokszor pofátlan hazugságra hívja fel a figyelmet, hogy a baloldali és liberális értelmiség mindent hagyományosnak, demokratikusnak és védendőnek tekint, legyen szó előjogról, szakmai vagy tudományos hitbizományról, ami a rendszerváltás előtti időkben jött létre. Ezek a valamik, mindig természetesek, ideológiailag elfogulatlanok, semlegesek és semmi közük sincs a kommunistákhoz. Ellenben ha bárhol, bárki bármilyen helyet követel a nap alatt, akkor azonnal “mélyállamot” és diktatúrát kiáltanak.
10. Koncz Zsuzsa Kádárék Béketanácsában – Aczélék gyémántja és “elfelejtett” apósa, Boldizsár Iván
Mező Gábor írása egy legendát rombol le. Teljes joggal. Sokan nem tudtuk, hogy a magát a diktatúra ellenségeként és üldözöttjeként eladó “művésznő-énekesnő” a pártállam csinálmánya volt, habár énekesi tehetségéből azért ezt ki lehetett következtetni. Vagy abból, hogy a rendszerváltás idején természetesen az SZDSZ legközepén bukkant fel. Tehát ő sem véletlenül énekelte azt, amit énekelt.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS