Gyurcsány a főnök, Fekete-Győr a naiva
Gyurcsány Ferenc megígérte Fekete-Győr Andrásnak, hogy nem vállal közjogi tisztséget, a Momentum elnöke pedig fellélegzett, hogy a DK elnöke nem akar az ellenzék főnöke lenni. Amennyiben Fekete-Győr ennyire naiv hülye, akkor a dörzsölt Gyurcsány annyiszor fogja még átverni és zsebrevágni, ahányszor nem szégyelli, márpedig a volt miniszterelnök ilyen téren sem szégyenlős. Másrészt egészen szürreális, mégsem teljesen valóságtól elrugaszkodott az a rémkép, amint például egy EU-csúcson még a legtapasztalatlanabb, sótlan bürokrata-miniszterelnökök is agyoncsicskáztatják ezt a szegény fiút, aki Magyarország miniszterelnökeként próbál ott nem nekimenni az üvegajtónak.
Az utóbbi három országgyűlési választást kétharmaddal nyerte a Fidesz-KDNP. Ennek két fő oka van: a kormányzás minősége és Gyurcsány Ferenc. Sosem látott foglalkoztatottság mellett meredeken emelkednek a bérek Magyarországon, az átlagos vásárlóerő immár felülmúlta az eddig a modern kori csúcsunknak számító korai '70-es éveket – nem beszélve arról, hogy ugyanaz a vásárlóerő mennyivel magasabb életszínvonalat jelent a mai választék mellett, mint ötven évvel ezelőtt. Ezzel párhuzamosan drámai mértékben csökken a szegénység mértéke; ma már csak bő harmadannyian élnek igazán nehéz körülmények között, mint amikor a jobboldal átvette a kormányzást. Még ezeknél is fontosabb, hogy a kormány az elképesztő európai uniós politikai és pénzügyi nyomásgyakorlás, fenyegetőzés ellenére, öt éve szilárdan kitart a közel-keleti és afrikai lakosság bevándoroltatása ellen. Ne feledjük, hogy a kötelező betelepítést több magyar utasította el, mint ahányan támogatták az uniós csatlakozásunkat! A nyílttársadalmi erők nem győznek értetlenkedni a Fidesz óriási népszerűségén, pedig aki nem a baloldali heccmédia hangulatkeltése alapján szavaz, hanem a saját élete alapján, az a fentieket veszi figyelembe.
Pusztán a jó kormányzás azonban nem lett volna elég ennyire komoly és ilyen hosszan kitartó Fidesz-fölényre. Ahhoz az is kellett és kell, hogy a másik választási lehetőség Gyurcsány Ferenc legyen. Az ország lélekszámához képest nagyon kevés embert vertek meg, és még kevesebbnek lőtték ki a szemét Gyurcsány azonosító nélküli végrehajtói 2006 őszén. A történtek a közvetlen elszenvedőkön túl is sokakat felháborítottak, de jóval többen vannak azok, akiknek a Gyurcsány-kormányok az életszínvonalát taposták le a sárba. Ez valóban tömegeket érintett súlyosan. Az a 3,5 millió szegény, akiket máig az Orbán-kormány fejére olvasnak a baloldali politikusok, megmondóemberek és a nyílttársadalmi sajtó, valóban itt volt 2010-ben. Őket a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok „állították elő”, a jobboldali kormány pedig megörökölte ezt a helyzetet, de mára hozzávetőleg 1,3 millióra mérsékelte a számukat. Mindezek együtt teszik Gyurcsányt tökéletes ellenféllé, akire még egy évtized múltán is nagyon sokan, nagyon jól emlékeznek, miért nem szabad a kormányrúd közelébe engedni.
A démon
A baloldali pártoknak persze elvi síkon semmi bajuk Gyurcsánnyal, hiszen hatalomba kerülve ők is ugyanazt csinálnák, amit ő, és amit minden baloldali vezetés csinált mindig: lerohasztanák az országot, és kemény kézzel letörnék az elégedetlenkedést. Az ő bajuk az, hogy Gyurcsány szavazóira szükségük van a hatalomszerzés reményéhez, a volt miniszterelnök személye viszont gátolja őket, hiszen ő a velünk élő mementó, egy két lábon járó vádbeszéd a baloldali rémkormányzás ellen. Mindenkit összegyurcsányoz, aki érintkezésbe kerül vele, és hiába hozza a néhány százezernyi megbabonázott szavazóját, ha másokat viszont éppen ő riaszt el.
Aki nem kíván gazdasági összeomlást, végzetes eladósodást és újabban fekete-afrikai meg arab bevándorlók tömegeit Magyarországnak, illetve súlyos életszínvonal-zuhanást saját magának, az bizony nem szavaz Gyurcsányra, se azokra, akikkel egy táborban van. Ezzel a démonnal küzdött 2010-ben és 2014-ben az MSZP, és ezt próbálta 2018-ban az összes ellenzéki párt sután kikerülni. A Jobbiknak nagyjából sikerült is megúsznia a kalandot, ám amióta mégis Fletó ölébe ugrott a párt, azóta lassan el is nyeli az a halálos ölelés.
„Gyurcsány Ferenc megígérte” :))
Rajtuk kívül még a Momentum úszta meg azáltal, hogy nem vált országos tényezővé a 2018-as választáson, a démontól azonban nem lehet szabadulni: Donáth Anna, a Momentum üdvöskéje már úgy szerepel címlapon Gyurcsány feleségével, Dobrev Klárával, mintha az anyukájával fényképezkedett volna, Fekete-Győr András pedig egyre kétségbeesettebben próbálja letörölni magáról az összegyurcsányozottságot. Előbb álbalhét kerekített, hogy kamaszos daccal beszólhasson a DK elnökének, aztán meg kijelentette, hogy Gyurcsány Ferenc nem fog közjogi tisztséget viselni a jövőben.
Gyurcsány Ferenc DK-elnök megígérte, hogy a jövőben nem fog közjogi tisztséget vállalni. Ez azt jelenti, hogy a leendő ellenzéki kormányban sem fog szerepet kapni, ami számunkra fontos az együttműködésünk szempontjából
– nyilatkozta a Momentum csillogó szemű, de kevésbé csillogó agyú elnöke a Blikknek. Gyurcsány azt mondta, ez a szegény pára meg elégedetten felsóhajtott. Számos megszólalásából – az atomerőműnek hitt napkollektoroktól a kötelező betelepítést ellenzők számára javasolt váltságdíjon át az ajándék bulipénznek szánt diákhitelig – persze tudható már, hogy Fekete-Győr finoman szólva nem a legélesebb kés a fiókban. Valamilyen médiamegfontolásból őt castingolták ki a menedzserek a Momentum élére, de még ebben a korlátolt minőségű csipetcsapatban sem kéne sokáig keresgélnünk, hogy András az elnökségbe se férjen be, ha ész alapján osztanák ki a helyeket.
Ő lesz a főnök
Amennyiben Fekete-Győr ennyire naiv hülye, akkor a dörzsölt Gyurcsány annyiszor fogja még átverni és zsebrevágni, ahányszor nem szégyelli, márpedig a volt miniszterelnök ilyen téren sem szégyenlős. Másrészt egészen szürreális, mégsem teljesen valóságtól elrugaszkodott az a rémkép, amint például egy EU-csúcson még a legtapasztalatlanabb, sótlan bürokrata-miniszterelnökök is agyoncsicskáztatják ezt a szegény fiút, aki Magyarország miniszterelnökeként próbál ott nem nekimenni az üvegajtónak. Ha viszont Fekete-Győr tudatosan állt be Gyurcsány szolgálatába szárnysegédnek, azzal meg mindaz a probléma, ami a cikk második bekezdésében olvasható a 2004–09 közti, legendás időszakról.
És mit mond maga a főhős, az élő legenda a saját tervezett szerepvállalásáról? Ezt:
https://youtu.be/uRpK5MNYoCs?t=285
– Én minden bizonnyal nem leszek a következő kormány miniszterelnöke, és minden bizonnyal az a párt, amit én vezetek, az egyik legfontosabb politikai tényezője lesz a következő kormánynak. Erre viszont nagyon erőteljes ambícióim vannak.– Így viszont pártelnökként hatással lesz a kormányzásra, még ha nem is kormány tagjaként, ha jól értem.– Attól tartok, hogy igen, de szerintem ez jó lesz Magyarországnak.
Vagyis két dolgot mondott Gyurcsány Ferenc. Azt mondta, hogy ő lesz a főnök, és azt, hogy nem kell félni, nem fog fájni.
2006-ban, amikor az egész világgazdaság óriási konjunktúrában volt, Magyarországon viszont addigra minden pénzt szétlopott és elherdált az MSZP–SZDSZ-kormány, Gyurcsány nagyon kemény megszorításokat jelentett be június 10-én. Drasztikusan megemelték a gáz és a villany árát, megemelték a jövedéki adót, az áfát, a vállalkozói adót és a járulékokat. Ezt az intézkedést vezette fel azzal Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, hogy „nem kell félni, nem fog fájni”.
