mélyállam
Musk miatt perelték be az amerikai pénzügyminisztériumot
Van annak egy diszkrét bája, amikor egy "civil" szervezet megsértődik azon, hogy egy kormányzati szerv kormányzati adatokhoz fér hozzá. Nem akarunk itt messzemenő következtetéseket levonni, de azért kíváncsiak vagyunk arra, hogy ki áll a mögött a Public Citizen elnevezésű csoport mögött, akik most pert indítottak az amerikai pénzügyminisztérium ellen, de ötleteink azért lennének...Trump a woke-tól meggyengült mélyállamtól veheti vissza Amerikát
A vágyálomkergetők és a nagy egyszerűsítők hirtelen kitalálták, hogy tulajdonképpen nem is a demokraták és az áruló republikánusok képviselik a mélyállamot, hanem maga Donald Trump. Vagy valami ilyesmi, a világ számtalan tévedés segítségével tehető jól érthetővé azok számára akik semmiféle olyan rendszert nem tudnak elképzelni, amelyben a jókon (a nagyon jókon) és a rosszakon (a nagyon-nagyon rosszakon) kívül bármilyen más játékos is szerepel.Bálint Botond elemzése a Magyar Nemzetben: A mélyállam partot váltott
Egy jó kormányzáshoz tudni kell, hogy milyen a néplélek, hogyan is "szokott működni" az ország, illetve fel kell mérni, hogy milyen folyamatok vezettek el a jelen kényszereihez. A rendszerváltás előtti mélyállam nálunk viszonylag egyszerűen áttekinthető, mert minden mélystruktúra, titkosszolgálat vagy az általuk irányított nyilvános szervezetek ugyanabban a három párhuzamos erőtérben voltak kénytelenek mozogni. Mai fogalmaink szerint kiszolgálták az aktuális birodalmat, amelynek erőterében az ország éppen van, a birodalom helyi képviselőit (ahogy ma a multicégeket és NGO-okat, nemzetközi szervezeteket stb.) és a lokális hálózatot, amelynek a tagjai. Kit is szolgáltak valójában a túlélő hálózatok 1990 után? - teszi fel a kérdést a Magyar Nemzetben Botond Bálint, a PestiSrácok vezető szerkesztője.Ursula von der Leyen beszéde alatt az EU belügyi biztosa, a svéd Ylva Johansson kedvesen kötögetett (korrajz)
Azt régóta tudjuk, hogy a nyugati országok politikustemetőnek használják az Európai Uniót. Az EU belügyi biztosa, a svéd Ylva Johansson Ursula von der Leyen beszéde alatt elővette a kötését és átállt XIX. századi nagymama üzemmódba. Az én nagymamáim is kötögettek, otthon, miközben beszélgettek vagy rádiót hallgattak, tévét néztek. Minden esetben azért álltak neki kötögetni is, mert úgy érezték, hogy az adott másik tevékenység nem köti le eléggé a figyelmüket, például mert az nem annyira fontos.Hogyan engedheti meg magának az USA, hogy Joe Biden ennyire alkalmatlannak tűnjön?
Rendszeresen kerülnek fel az internetre olyan videók, hivatalos amerikai kormányzati eseményeken készültek is, amelyeken Joe Biden az Egyesült Államok hivatalban lévő és az újraválasztásért indulni kívánó elnöke finoman fogalmazva is teljesen zavarodottnak tűnik.Pokol Béla: az emberi jogok nevében a globális hatalmi körök nemzetállamok feletti ellenőrzése zajlik
Pokol Béla a Látószög blogon megjelent cikkében írt a Nyugat rejtőzködő világállamáról. A politológus professzor írásában azt elemezte, hogyan alakult ki a jurisztokrácia a hatalma az 1940-es években, és hogyan kezdte az emberi jogok védelmére hivatkozva átvenni az irányítást a nemzetállamok felett.Trump a béke mielőbbi megkötése mellett állt ki
Haladéktalan békekötésre szólította fel az ukrajnai háború feleit Donald Trump. A volt amerikai elnök szerint soha nem voltunk még ilyen közel a harmadik világháborúhoz. Trump a NATO céljainak és küldetésének felülvizsgálatát is szükségesnek tartja.Békés Márton a PS-nek: Nagy kérdés, hogy hol van Magyarország helye a létrejövő, új világrendben – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Világtörténelmi fordulóponthoz érkeztünk. Számos jel utal arra, hogy az USA által fémjelzett egypólusú világrend letűnőben van – állítja Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója. Bár az orosz–ukrán háború egy kísérlet arra a Biden-adminisztráció részéről, hogy fenntartsa az egypólusú világrendet, azt azonban már nem tudja megakadályozni, hogy több hatalmi erőtér jöjjön létre. Ilyen erőterek az euroatlanti térség mellett Eurázsia, illetve Dél-Amerika és Afrika is. Hosszú utat tettünk meg, amíg elérkeztünk ezen világtörténelmi fordulóponthoz. Az 1815 és 1917 közötti száz év az európai nagyhatalmak gyarmati hegemóniájáról szólt. Aztán 1917-ben felemelkedett az USA és a lenini Szovjetunió, így a második száz évet már a két szuperhatalom vetélkedése határozta meg. 1989–90-ben a Szovjetunió összeomlott, és 2016-ig úgy tűnt, hogy eljön az egypólusú világrend, Amerika százada. Ám Donald Trump elnöksége véget vetett a terjeszkedő, a liberális demokráciát háborúkon keresztül exportálni akaró amerikai törekvéseknek – magyarázza Békés Márton történész. A mélyállam, a mocsár azonban visszavágott az őt lecsapolni akaró Trumpnak, így most Bidenék megpróbálják visszaállítani az amerikai hegemóniát. A többi között erről szól az orosz–ukrán háború. Az azonban már tény, hogy létrejött egy orosz–kínai, egy afrikai és dél-amerikai pólus, vagyis új, többpólusú világrend van kialakulóban – mondja Békés Márton. Nagy kérdés, hogy hol van Magyarország helye az új világrendben. Az adásból ez is kiderül. Részletek a videóban!Donald Trump és a demokrata hazugságorgia
Donald Trump volt amerikai elnök ellen, amíg hivatalban volt, kétszer próbáltak meg vádat emelni. Az egyik eljárás Russiagate néven híresült el, míg a másik Zelenszkij ukrán elnök vádjain alapult. Leváltani egyik esetben sem sikerült, a republikánus szenátusi többség megakadályozta Trump eltávolítását. A Russiagate esetében az volt a vád, hogy Donald Trump elnökjelöltként a kampány során összejátszott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és ennek a támogatásnak köszönhette a választási győzelmét. Az egész jogi eljárás alapjául az úgynevezett Steele-dossziéban olvasható állítások szolgáltak, amit Christopher Steele volt brit ügynök készített a Demokrata Párt megbízásából. Az évek óta tartó nyomozás után azonban lassan kezd kiderülni, hogy milyen források alapján fabrikálták össze a vádakat Donald Trump ellen.Ajánljuk még