Alaposan beindította a magyar közvéleményt Mihai Tudose román miniszterelnök akasztással fenyegetőzése – legalábbis a magyar közvélemény egy részét. A Fidesz és az LMP közleményben reagált, majd Szijjártó Péter a román nagykövetet is berendelte, a többi párt viszont a jelek szerint fontosabb dolgokkal van elfoglalva. A PestiSrácok megkérdezte Kelemen Levente oklándi unitárius lelkészt is, aki szerint sem a román, sem az európai közvéleményt nem érdekli, hogy a miniszterelnök székelyeket akasztana fel, ezért különösebb következményre sem számít. És mit tesz eközben a Társaság a Szabadságjogokért nevű sorosista szervezet? Mélyen hallgat és hárít.
A román miniszterelnök szerdán késő este telefonon nyilatkozott a romániai magyar pártok által egységben kért autonómia témájáról a Realitatea hírtelevíziónak, amely egész estés műsort szánt a romániai magyar kérdésnek. A miniszterelnök kijelentette: a magyar pártok felvetését nem szabad figyelmen kívül hagyni, alábecsülni sem kell, de túlságosan nagy jelentőséget sem kell tulajdonítani neki. Úgy vélekedett, hogy Nagy-Románia megalakulásának (román terminológia szerint Románia és Erdély egyesülésének) százéves évfordulójára időzítették a magyar pártok az autonómiakövetelést (a románok még 1918-ban autonómiát ígértek az erdélyi magyaroknak – a szerk.), hogy „a centenárium éve a mosogatólé szomszédok közötti egymásra loccsantásának az éve legyen”. A tévéadásban azonban a rossz telefonvonal miatt nem lehetett jól kivenni Mihai Tudose szavait, a botrány pedig a nyilatkozat leiratának a DC News román hírportál általi leközlését követően robbant ki. Ott ugyanis a miniszterelnök azt találta mondani, hogy fel kéne akasztani azokat, akik kitűzik a székely zászlót:
A három nagy párt… nagy idézőjelben… Ugyan kérem, hiszen csak a saját udvarukban vannak! Nem kell őket lebecsülni, de mindaddig, amíg önök velem miniszterelnökként beszélgetnek, ugyanazt a magatartást fogom tanúsítani, mint amikor valamilyen, azt sem tudom, milyen napon egy zászlót akartak felvonni. Hiszen én akkor nagyon világossá tettem, hogy ha a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is. Tehát nem lehet szó róla. Amíg a saját udvarukban énekelnek, azt mondom, Isten bocsássa meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek. De ha átugorják a törvények kerítését, akkor vannak olyan törvényeink, amelyeket alkalmazni kell majd.
Csütörtök délután Mihai Tudose Facebook-oldalán pontosította nyilatkozatát. Bejegyzésében közölte, románként és kormányfőként elutasít bármiféle tárgyalást Románia valamely részének az autonómiájáról. Úgy vélte, az autonómia sérti Románia alkotmányát, amely már az első paragrafusában biztosítja a román állam egységes és oszthatatlan voltát.
A román nagykövet nyelvészkedéssel akarta elkenni a kijelentés súlyát
A Fidesz részéről Hidvéghi Balázs kommunikációs igazgató példátlannak, minden határon túlmenőnek nevezte „Románia primitív kormányfőjének” szavait, és azonnali bocsánatkérésre szólította fel. Szijjártó Péter külügyminiszter úgy reagált, hogy a magyar kormány mindig a kölcsönös tisztelet talajára kívánta építeni a magyar-román kétoldalú kapcsolatokat, ami hol több, hol kevesebb viszonzással és kölcsönösséggel párosult. Kijelentette, hogy Románia jelenlegi miniszterelnöke gyakorlatilag kivégzéssel fenyegetett meg egy nemzeti közösséget, ami elfogadhatatlan, és méltatlan Európához. Pénteken reggel berendelték a külügyminisztériumba Románia budapesti nagykövetét, a magyar kormány álláspontját meghallgatva „bizonyos nyelvtani magyarázattal” próbálkozott.
Szijjártó Péter berendelte a román nagykövetet, aki nyelvészeti magyarázattal próbálkozott. (fotó: MTI / Illyés Tibor)
Erdélyi magyar részről is többen felháborodásuknak adtak hangot, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette:
Nem maradhat következmények nélkül a miniszterelnöknek az a szerda esti kijelentése, amikor egy zászlóállítási kísérletre adott válaszával példázta, hogy miként viszonyul a székelyföldi autonómiatörekvésekhez.
Még mindig Erdély elrománosítása a legfőbb román álom
Mihai Tudose kocsmai szintű kirohanása az erdélyi magyarokat is felháborította, de önmagában nem valószínű, hogy különösebb következménye lesz – ezt már Kelemen Levente oklándi unitárius lelkész, a Tiszteletbeli Székely cím megalapítója mondta a PestiSrácoknak.
Szokva vagyunk az ilyen kijelentésekhez
– mondta, és arról is szót ejtett, hogy a román sajtó egyes közléseiből a miniszterelnök Securitate-múltjára lehet következtetni.
Az erdélyi magyar közvélemény nem tud komolyabban hatni erre az ügyre, illetve Mihai Tudose lemondására. Ha lenne komolyabb nemzetközi visszhang, akkor más lenne a helyzet, de azt látjuk, hogy amíg például a muszlim társadalom jelképeivel szemben érzékenynek kell lenni, addig a mi jelképeink nem ilyen fontosak. A román közvélemény sem igazán szólalt meg eddig. Ha nemzetiségi ügyről van szó, akkor a románok nagyon összezárnak. Talán az egyik román napilap fogalmazott úgy, hogy egy miniszterelnök részéről megengedhetetlen ilyet mondani, de komolyabban senki sem foglalt állást tudomásom szerint
– foglalta össze a problémát Kelemen Levente, aki azt is megindokolta, miért van állandó hisztéria Romániában az autonómia körül, noha Európában sok sikeres példa hozható fel:
Ha valaki jogtalanul bitorol valamit, arra különösen érzékeny. Nekik száz éve minden álmuk és céljuk Erdély bekebelezése és elrománosítása. Ezért félnek az autonómiától, mert a magyar elszakadási szándékot látják benne.
Kelemen Levente, oklándi unitárius lelkész (kép: youtube.com)
A lelkész szerint sem a román társadalom, sem a politikai elit nem nőtt még fel arra a szintre, hogy értelmesen lehessen velük tárgyalni a magyar autonómiáról.
Soros katonái csak célzottan lőnek
Érdekesség, hogy a jogsértésekre és durva elszólásokra idehaza olya érzékeny TASZ csak kihúzta magát a felszólalás felelőssége alól. A Soros György alapítványhálózata által finanszírozott, a milliárdos politikai érdekei mentén rendre hangját hallató szervezet a Pécs Ma hírportál megkeresésére adott válaszban azt írta, hogy elítélik az akasztásra buzdítást, de ez ügyben nem érezték szükségét a nyilvánossághoz fordulni. Meg is indokolták, miért:
Azon túlmenően, hogy elítéljük, nem tudunk mást tenni az ügyben, mert a tevékenységünket a mindenkori magyar közhatalom jogsértéseire koncentráljuk. Ez alól a legritkább esetekben teszünk kivételt, ahogy tettük például az ukrán nyelvtörvény esetében. […] Szakmai hitelünket rombolnánk, ha olyan ügyekben szólalnánk meg, amelyek nem tartoznak a TASZ fókuszába.
Hiába élnek-halnak tehát a szabadságjogokért a TASZ-nál, szerintük az nem tartozik a fókuszukba, ha egy miniszterelnök felakasztaná azokat, akik kitűzik az identitásuknak megfelelő zászlót. Úgy tűnik, az akasztással fenyegetés szerintük nem teremt olyan ellenséges légkört, mint amilyenért a TASZ beperelte a pécsi önkormányzatot egy Soroshoz köthető alapítvány pécsi központjának elutasítása miatt. A szervezet emellett azt állította, hogy nincs jelen Romániában, ami a saját honlapjuk szerint is hazugság. Ott ugyanis ez olvasható:
A TASZ Bulgáriában, Romániában, Norvégiában, Svédországban és Csehországban van jelen a legaktívabban, ezekben az országokban partnerszervezetekkel valósítunk meg közös programokat, szervezünk kampányokat, készítünk filmeket, indítunk akciókat.
A TASZ csak akkor van jelen az adott országokban, ha az Soros Györgynek is érdekében áll. (kép forrása: pecsma.hu)
Persze bizonyára vannak fontosabb nemzetközi jogvédő programok és kampányok, így nem juthat figyelem minden olyan apróságra, mint amikor például egy EU-s miniszterelnök akasztgatással fenyeget.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS