Századvég: visszafogott gazdasági bővülés jellemezheti az idei évet
A magyar gazdaság teljesítménye 2022-ben 4,6 százalékkal nőtt, míg becsléseik szerint 2023-ban 0,6, 2024-ben pedig 3,4 százalékkal bővülhet – írja a Századvég szerdán közreadott elemzésében. Mint hozzáteszik, korábbi, 2022. decemberi előrejelzésük óta a növekedési várakozásukat ugyanakkor lefelé módosították, mivel „lefelé mutató kockázatnak tekinthető a visszaeső kiskereskedelmi forgalom, az EU források körüli bizonytalanságok és a magas kamatkörnyezet miatt visszaeső beruházások”.
Az elemzésben arról írnak, hogy a globális folyamatokat tekintve meghatározó tényező a több mint egy éve tartó orosz–ukrán háború és szankciós intézkedések, amelynek hatására bizonytalanná vált a gázellátás Európában, illetve jelentősen emelkedtek az energiaárak. Pozitív fejlemény, hogy a kezdetben bizonytalanságot okozó ellátási nehézségek azonban mégsem vezettek gázhiányhoz Európában. Negatívum viszont, hogy az energiaárak alakulását továbbra is nagymértékű bizonytalanság övezi, ugyanakkor az utóbbi hónapokban az olaj és a gáz ára is csökkenést mutatott. Ezzel egyidejűleg az infláció kisebb ütemben emelkedett az elmúlt hónapokban az Európai Unióban és az eurózónában. Ezen tényezők miatt a külső inflációs nyomás csökkenhet Magyarországon.
A hazai inflációs folyamatokat tekintve 2023 első negyedévében várható az infláció tetőzése, majd annak csökkenésére számítunk. Így év végére az infláció 10 százalék alatti szintet is elérhet, amelyet éves szinten 17,5 százalékosra becsülünk. A pénzromlás üteme 2024-ben 4,5 százalékra mérséklődhet
– áll a Századvég közleményében. Hozzáteszik, hogy a monetáris politika tavaly az emelkedő infláció kezelése érdekében szigorúbbá vált; a jegybank az alapkamatot és az egynapos betéti kamatát fokozatosan emelte, illetve növelte a kötelező tartalékráta mértékét.
Várakozásaink szerint a jövőben is az egynapos (O/N) betéti kamat lesz az az eszköz, amellyel a jegybank rugalmasan reagálhat a gyorsan változó piaci környezetre, míg az alapkamat vélhetően nem emelkedik tovább. Az alapkamat, illetve az irányadó eszköz kamata az infláció mérséklődésével párhuzamosan csökkenhet. A jegybank inflációs céljának elérését 2024 utánra várjuk
– hangsúlyozzák.
A gazdasági folyamatokat tekintve a tavalyi 4,6 után idén 0,6 százalékos növekedésre számítunk, amelyet 2024-ben évi 3,4 százalékos bővülés követhet. A feltételezett reálbércsökkenés és a magas inflációs várakozások következtében a fogyasztás vélhetően csökkenni fog az év elején. Emellett a bizonytalan gazdasági kilátások és magas kamatkörnyezet hatására a magánberuházások is visszafogottan alakulhatnak idén. A beruházások visszaesését mérsékelheti az energetikai korszerűsítési projektek előtérbe kerülése, továbbá az állami finanszírozású hadiipari fejlesztések. Ezen hatásokat figyelembevéve 2023-ban a belső kereslet 1,4 százalékos csökkenésére számítunk. A legerősebb visszaesés az év első felében történhet, az év végéhez közeledve azonban a belső kereslet fokozatos emelkedésére számítunk, amely 2024-re éves összehasonlításban 1,6 százalékos növekedést jelent
– véli az elemzés. A Századvég szerint a tavaly év végén bejelentett a költségvetési kiigazítás hatására idén év elején a kormányzati kiadások visszafogott növekedésére lehet számítani. Éves szinten azonban 2023-ban 1,3, míg 2024-ben 2 százalékos lehet a kormányzati kiadások növekedése.
Jelenlegi várakozásaink szerint 2023-ban az államháztartás ESA-hiánya a kormányzati terveknek megfelelően a GDP 3,9 százalékát, a pénzforgalmi hiány pedig a GDP 4,5 százalékát éri el. A költségvetési tervezet decemberi benyújtása óta nem merült fel olyan jelentős eltérés, ami alternatív költségvetési előrejelzést indokolna. A kormányzati előrejelzés szerint az év végére a GDP-arányos bruttó államadósság 69,7 százalékra csökken
– írják.
A hazai export bővülését 2023-ban erősen befolyásolja a külső kereslet alakulása és az előző évi magas bázishatás. Emiatt 2023-ban az exportteljesítmény 1,8 százalékos emelkedésére számítunk, míg 2024-ben 4,5 százalékkal emelkedhet az export volumene. Az import dinamikáját leginkább a belső kereslet és az exportteljesítmény befolyásolják: 2023-ban 1 százalékkal eshet, 2024-ben pedig 2,6 százalékkal növekedhet az import volumene.
Forrás: Századvég; Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor
