Szél Bernadett harcol ellene, V. Naszályi Márta él vele. Mi az?

Az átláthatóságra oly érzékeny baloldal, amióta hatalmon van, már nem tartja olyan fontosnak a transzparenciát. Az I. kerületben legalábbis biztos, hogy nem, ugyanis a Budavári Önkormányzat minden lehetőséget kihasznál arra, hogy húzza-halassza a hozzájuk benyújtott közérdekű adatigénylésünk megválaszolását. Az ügy pikantériája pedig az, hogy arra hivatkoznak: a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetben a válaszadási kötelezettségük tizenöt napról negyvenöt napra hosszabbodott, amit további negyvenöt nappal most kitoltak. Korábban viszont Szél Bernadett emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte ezzel sérülnek az alapjogaink. Összességében tehát az első kerület balliberális polgármestere amögé a törvény mögé bújik, amit szövetségese folyamatosan támad, ráadásul annak a kötelezettségének sem tesz eleget, hogy megmagyarázza, mi gátolja abban, hogy pofonegyszerű kérdéseinket megválaszolja.

Azt eddig is tudtuk, hogy nem éppen következetességéről híres a balliberális oldal. Ha megfigyeljük, főleg most, a koronavírus-járvány idején mondanak nap mint nap ellent saját maguknak. Nem kivétel ez alól az első kerület polgármestere, Karácsony Gergely párttársa, V. Naszályi Márta sem.

Még február elején nyújtottunk be közérdekű adatigénylést a Budavári Önkormányzathoz annak érdekében, hogy megtudjuk, kiket és mennyiért foglalkoztat az önkormányzat szerződéssel, ugyanis információink szerint a költségvetés igen nagy szeletét ezek a kiadások teszik ki. Informátorunk szerint, amíg a köztisztviselők a közalkalmazotti bérért „keccsölnek”, egyeseket busás fizetésért foglalkoztatnak külön szerződéssel. Annak érdekében, hogy erről megbizonyosodjunk, V. Naszályi Mártához fordultunk, és ha már ezt a kérdést feltettük, hozzáfűztük azt is, hogy azokat a vállalkozókat és vállalkozásokat is nevesítse, akikkel szerződésük van. Mivel a balliberális oldal mindig nagyon érzékeny volt az átláthatóságra és folyamatosan ezzel kampányoltak, feltételeztük, hogy nem fog problémát jelenteni ezeknek a nem túl bonyolult kérdéseknek a megválaszolása. Tévedtünk! Először ugyanis nem is válaszoltak levelünkre, ezért márciusban újat küldtünk, amiben azt írták, az előzőt meg sem kapták (pedig ugyanide küldtük).

Majd egy Kormányrendeletre hivatkoztak, amelynek értelmében a veszélyhelyzet idején az adatigénylés megválaszolásának határideje tizenöt napról negyvenöt napra hosszabbodott. Ezután pedig április 22-én ugyanerre a rendeletre hivatkozva tovább húzták az adatok kiadását, csakhogy ebben már meg kellett volna magyarázniuk, hogy az eredeti tizenöt napos időintervallumban miért nem tudnak minket informálni, ugyanis az Alkotmánybíróság határozata április 13. óta ezt is rögzíti:

A szabályozás csak akkor marad az alkotmányos értelmezési tartományban, ha az adatkezelő nem csupán általánosan hivatkozik a veszélyhelyzetre, hanem valóban valószínűsíti, hogy milyen közfeladatának ellátása került volna veszélybe, ha az Infotv.-ben rögzített határidőn belül kellett volna teljesítenie a válaszadási kötelezettségét. A valószínűsítés nem jelenthet pusztán általános hivatkozást a járványra, hanem az esetlegesen ellátatlanul maradó közfeladatot ténylegesen nevesíteni kell. Ennek elmaradása ugyanis megkérdőjelezi a szabályozás szükségességét, ami a fentiek értelmében a jogkorlátozás feltétele. (…) A válaszadási határidő megnövekedésének (és ezzel a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának) számos alkotmányosan elfogadható indoka lehet, az azonban garanciaként következik az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdéséből, hogy az Infotv. szerinti határidőtől való eltérés konkrét okaira az adatkezelőnek kell rámutatnia.

Ugyan az első közérdekű adatigénylésünket március 10-én küldtük az önkormányzatnak, amikor még nem kellett feltétlenül megmagyarázni, hogy miért nem tudnak válaszolni, de a másodikat már április 22-én, amikor viszont már igen.

Szél Bernadett pont ez ellen emelte fel a szavát

Elég érdekes, hogy V. Naszályi Márta pont azt a kiskaput használja ki a válaszadás mihamarabbi megválaszolásának elkerülése érdekében, amit szövetségese, az éppen a Momentumhoz simuló országgyűlési képviselő, Szél Bernadett nehezményezett. A politikus ugyanis korábban az Alkotmánybírósághoz fordult és alkotmányjogi panaszt tett, mert úgy vélte, ez alaptörvénybe ütközik. Indoklásában a többi között az szerepelt, hogy

olyan adatkezelők számára is hosszabb időt enged az adatigénylés teljesítésére, amelyek a veszélyhelyzet leküzdésében közvetlenül nem vesznek részt.

Mindenesetre 90 napnál tovább nem lehet húzni a válaszadási kötelezettséget, amit mi türelmesen kivárunk.

A kettős mérce eddig is jellemző volt

Úgy tűnik tehát, hogy a baloldali politikusok most sem egyeztettek egymással, hiszen amíg az egyik a rendeletet támadja, addig a másik előszeretettel él vele. Ez a mostani ügy egyébként nagyon hasonlít ahhoz, amikor a baloldal folyamatosan támadta a családokat segítő intézkedéseket, majd kiderült, hogy az MSZP elnöke, Tóth Bertalan maga is élt a családi otthonteremtési támogatással, holott korábban bírálta azt.

Vezető kép: PS-montázs