Mindannyian jól ismerjük már a sárga- és kékfedelű kukákat. A bolygót féltő emberek álmukból felriadva is tudják, hogy a kék a papír-, a sárga a műanyag- és fémhulladék gyűjtésére szolgál. Ám sokunk nincs tisztában olyan alapvető információkkal, amelyek ismerete és alkalmazása nélkül a szelektív hulladékgyűjtést el is ronthatjuk. Így portálunk némi történelmi áttekintés mellett összeszedte azokat a kiemelkedő szabályokat, amelyeket betartva még többet tehetünk a Földért.
Történelemóra a szelektív hulladékgyűjtésről
Budapesten már az 1980-as évek kezdetétől történtek kísérletek a szelektív hulladékgyűjtésre. Akkor azonban nem váltották be a hozzá fűzött reményeket. Majd egy újrapróbálkozás első lépéseként 1993-ban mintegy 1000 helyszínről – iskolákból, közintézményektől – megkezdődött a szárazelemek begyűjtése. (Egyébként ezt a feladatot már évek óta nem a társaság végzi, hanem a Re’lem és a FoReGo Kft.)
1996-ban nyitott meg a XI. kerületben az FKF első lakossági hulladékudvara, ahol az újrahasznosítható csomagolási hulladékon túl már több, szakszerű ártalmatlanítást igénylő anyagot (fáradt olaj, elektronikai hulladék, akkumulátor) is le lehetett adni. Jelenleg 17 hulladékudvar üzemel a fővárosban. 2003-ban kezdődött a szelektív hulladékgyűjtő-sziget program 100 sziget létesítésével. Fontos lépés volt a bolygó érdekében, hogy 2006 tavaszán megkezdődött Budapest 19 zöldövezetes kerületéből a kerti zöldhulladék járatrendszerben történő elszállítása, amelyet a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központban komposztálnak.
2005-től Budapest négy kerületében egyfajta kísérletként elindult a házhoz menő szeletív hulladékgyűjtés, amelyhez a társasházak csatlakozhattak. 2014 végére befejeződött Budapest teljes területén a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése. A jövő generáció nevelésének kiemelkedő helyszíne a két Szemléletformáló és Újrahasználati Központ, amelyek 2016-ban kezdték el működésüket.
Budapest Fővárosi Önkormányzata uniós forrásból sikeresen kiépítette a főváros teljes területére a háznál történő szelektív hulladékgyűjtést; ez mintegy 190 000 lakóingatlant érint. A tartályok kiszállítása 2013. március 25-én kezdődött meg, majd a fokozatosság elve miatt 2014. december 31-re vált elérhetővé Budapesten valamennyi háztartása számára a házhoz menő lakossági szelektív gyűjtés.
Mit tehet a lakosság?
A lakosok nagyon sokat tehetnek annak érdekében, hogy a szelektív gyűjtés valóban hasznos legyen. Fontos szabály, hogy a gyűjtőtartályokba kizárólag azokat az anyagokat helyezzék, amelyek belevalók, kommunális hulladékot ne. A műanyag üdítős és egyéb palackokat, fém dobozokat, italos kartonokat pedig összelapítva dobják ki. Kiöblítésük a kellemetlen szaghatás megelőzésére javasolt, különösen nyáron. Kevesen tudják, hogy a szennyezett papírt – például a zsíros pizzás dobozt, a papírzsebkendőt – a kommunális hulladékba kell dobni. A feldolgozási technológia miatt van arra szükség, hogy ne legyenek szennyezettek. Hasznos tudni, hogy a háztartási vegyi anyaggal szennyezett (nem kimosott) flakon, margarinos doboz, élelmiszer-maradványt tartalmazó műanyag, hungarocell, cd-lemez, magnó- és videokazetta, egyéb műanyagnak ítélt hulladék (pl. nejlonharisnya) újrahasznosítása jelenleg nem megoldott, így nem kerülhet a sárga fedelű kukába.
Fotó: MTI/Balaton József
Más európai országok gyűjtési rendjéhez hasonlóan Budapesten a lakóingatlanoknál az FKF Nonprofit Zrt. – az erős zajhatás, illetve társasházaknál a helyhiány miatt – nem végez üveggyűjtést. Elhelyezésükre a gyűjtőszigetek, illetve a lakossági hulladékudvarok szolgálnak, valamint a kereskedelmi üzletláncok is foglalkoznak visszavétellel. Egyébként sokaknak feltűnt a régi típusú gyűjtőszigetek megszűnése; ezek visszavonásáról a kerületi önkormányzatok döntöttek. Azonban kérésre – amennyiben az ürítés megoldható – az FKF kihelyezi a tartályokat a közintézményekhez is.
A régi konténereket kérésre az FKF kihelyezi közintézmények udvarán. Fotó: MTI
Jó hír a Föld számára, hogy a szelektív gyűjtési rendszerben begyűjtött hulladékok százszázalékosan hasznosulnak; többsége anyagában, illetve a maradék termikusan, ám fontos kiemelni, hogy a társaság csupáncsak begyűjtést végez. A Szemléletformáló és Újrahasználati Központokban újrahasználat céljából beadott tárgyak 50%-a talál gazdára.
A körkörös gazdaság bevezetésével jelentősen csökken majd a csomagolási hulladék mennyisége is
Városi legenda csupán az, hogy a kukásautóba összeöntik a szelektíven gyűjtött szemetet; külön kerül begyűjtésre a papír-, az üveg-, illetve a műanyag- és fémhulladék. A válogatást az FKF szerződött partnerei végzik. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés során begyűjtött mennyiségek évről évre emelkednek. Azonban a körkörös gazdaságra történő áttérés, valamint a 2021-től hatályos szabályozás alapján a műanyag csomagolási hulladékok mennyiségének jelentős csökkentése várhatóan hatással lesz majd a társaság munkájára.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk. Erre alkalmas módszer lehet, ha vásárlás helyett kölcsönzünk, a már megvásárolt termékeknek pedig „második esélyt” adunk azzal, hogy megjavítjuk, átalakítjuk, esetleg továbbadjuk őket. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő. Ezzel szemben a hagyományos lineáris gazdasági modell egyszeri fogyasztással számol. Emiatt a termékek olcsó, könnyen hozzáférhető alapanyagokból készülnek, az alacsonyabb minőségük miatt pedig nem is olyan tartósak. Az EP-képviselők épp ezért tartóssági kritériumokat határoznának meg a használati tárgyakra. A hulladékcsökkentés, a környezetbarát terméktervezés és az újbóli felhasználás az európai vállalkozások számára bruttó 600 milliárd euró megtakarítást jelenthet, és 2-4%-kal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A jövő, a felnövekvő generációi szolgálatában
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. rendkívül nagy erőfeszítéseket tesz, hogy megismertesse a lakosságot – kortól függetlenül – az FKF munkavégzésével, feladataival, a szelektív hulladékgyűjtéssel. Ez utóbbiról tájékoztató anyagok közreadásával gondoskodnak, illetve néhány hónapja plakátok kerültek ki a társasházak lépcsőházaiba arról, hogy melyik anyagféleséget melyik tartályba kell dobni.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Az edukációs csoport munkatársai – szakképzett pedagógusok – folyamatosan tartanak interaktív foglalkozásokat óvodákban, iskolákban; a különböző korosztályok száma mesefüzetet, színezőt, feladatgyűjteményt állítottak össze, amely segíti a kicsiket és a nagyobbakat a környezettudatos gondolkodás elsajátításában. Minden évben az FKF munkavégzéséhez kötődő témában gyermek- és ifjúsági pályázatot hirdetnek, amelyre rendszeresen több száz rajz, valamint szépírói alkotás érkezik. Az idén először filmeket, videoetűdöket is vár a cég.
Vezető kép: MTI/Marjai János
Facebook
Twitter
YouTube
RSS