A második világháború egyik legvéresebb ütközete zajlott le 75 évvel ezelőtt, 1944–45 fordulóján Budapesten. A történészek a csata hevességét és jelentőségét a sztálingrádi összecsapáshoz hasonlítják. A magyar fővárosban ütközött meg a világtörténelem két legrettenetesebb fegyveres ereje, a német Wehrmacht és a Vörös Hadsereg. Nem érdekelte sem Hitlert, sem Sztálint, sem a várost korábban bombázó amerikaiakat, hogy mi lesz Budapesttel, mi lesz a város lakosságával. Hitler csak egy erődöt látott Budapestben, amelyet koncként odadobott a szovjeteknek, hogy nyugodtan rombolják csak porrá, addig sem Berlinnel vannak elfoglalva. A Vörös Hadsereg katonái engesztelhetetlen gyűlölettel vetették rá magukat fővárosunkra. Budapestben ők csak egy távoli, nyugat-európai nagyvárost láttak, amely 50 napig ellenállt nekik, megnyújtva ezzel régóta tartó menetelésük idejét. Az viszont senkit nem érdekelt, hogy mi lesz a városban rekedt 1 millió magyar civil sorsa. A PestiTV Mintha tegnap történt volna… e heti adásában Szerencsés Károly történésszel idézte fel a történteket Ferkó Dániel műsorvezető.
A magyar lakosságot nem evakuálták, lényegében sorsára hagyták a civileket, miközben a németeket teljes mértékben kiszolgáló Szálasi Ferenc és nyilaskeresztes törzskara eliszkolt Budapestről, még mielőtt a leghevesebb harcok megindultak volna. A szovjet stratégia szerint a várost menetből kellett volna elfoglalni, miután a románok átállásának köszönhetően a Vörös Hadsereg úgy jött keresztül Erdélyen, mint kés a vajon.
Hitler azonban erőddé nyilvánította a magyar fővárost, és mivel nemcsak ő, hanem katonáinak egy jelentős része még 1944 decemberében is fanatikusan hitt a győzelemben, háztól házig zajló, öldöklő csata vette kezdetét. A németek még novemberben felrobbantották a Margit hidat, majd a következő év januárjában a Lánchidat is, hogy akadályozzák a szovjet előrenyomulást. Mindez csak ideig-óráig volt sikeres, a Vörös Hadsereg 179 ezer katonájával másfélszeres túlerőben volt a német-magyar alakulatokkal szemben.
A PestiTV Mintha tegnap történt volna… című történelmi oknyomozó műsorában Szerencsés Károly történész rámutatott:
Senkinek nem volt drága semmi. Sem a németeknek, sem az amerikaiaknak, legkevésbé a szovjeteknek. Mi meg itt éltünk, és amikor lanyhultak a harcok és az emberek kimentek a Duna-partra, akkor azt látták, hogy ég a Vár és ég a kupolája. Az egész polgárváros romokban állt. Az emberek úgy érezték, hogy itt és most valami elképesztő cezúra történik a magyar történelemben. Elég a Vár, és mi ég benne még?! – kérdezték.
A Vörös Hadsereg arcvonala mögött keményen dolgoztak a szovjet belbiztonsági alakulatok. A civil lakosok közül sokakat azonnal letartóztattak, majd tízezreket hurcoltak kényszermunkára a GULAG-ra. Közismert, hogy bevett “rutinjuk” szerint Budapesten is rengeteg nőn követtek el erőszakot. A belbiztonságiak feladata volt azonban az is, hogy fenntartsák a harci kedvet a katonákban, akik lényegében 1943 januárja óta harcoltak a németek ellen és folyamatosan nyomultak Nyugat felé. Szerencsés Károly a kutatásai alapján arra a megállapításra jutott, hogy bár a szovjet katonák elcsigázottak voltak, de épp ez táplálta bennük az indulatot a magyarok iránt:
A Vörös Hadsereg katonái 1943 év eleje óta folyamatosan harcoltak, majd megérkeztek egy számukra nyugat-európainak számító nagy városhoz, amit a parancs szerint menetből kellett volna elfoglalniuk, ehelyett azonban elkeseredett ellenállásba ütköztek, ami feldühítette őket. Engesztelhetetlen gyűlölettel vetették rá magukat Budapestre és a civil lakosságra.
A harcokban végül 28 ezer magyar civil vesztette életét. A német-magyar alakulatok vesztesége 48 ezer fő, a szovjet-román közös erőké 70 ezer ember volt. Szerencsés Károly emlékeztetett:
1944 márciusában a német hadsereg fegyveresen lépett föl azok ellen, akik Magyarországot épségben kívánták megőrizni. A kormányzót börtönbe vetették. A szovjetek pedig azt állították, hogy felszabadítani jönnek, valójában azonban megszállták az országunkat és leigáztak bennünket. Majd ránk kényszerítették a kommunizmusnak nevezett történelmi zsákutcát, amely 40 év lemaradást okozott a számunkra. Nagy tanulság, hogy kívülről nem jöhet szabadság. Felszabadulni csak belülről lehet.
Az ostrom következtében Budapest egy szellemvárossá vált; a főváros mintegy 40 ezer ingatlanából 1500 teljesen elpusztult, 9000 nagyon súlyosan megsérült.
És a franciaországi terror – vendég: Botos Máté
Az adás második felében a Franciaországban tomboló terrorról kérdeztük Botos Mátét, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensét, Franciaország-szakértőt. Az elemző felhívta a figyelmet egy új összefüggésre. Nyugat-Európában a muszlimok radikalizálódásához nagymértékben hozzájárul, hogy a különböző szexuális kisebbségek, LMBTQ-mozgalmak egyre erősebben hallatják a hangjukat. A hívő muszlimok számára ugyanakkor elfogadhatatlanok ezek a mozgalmak.
Kiemelt kép: PestiTV
Andromeda
2020-11-29 at 22:46
Igenis a magyar katonai vezetés politikai értelemben nyilvánvalóan hazaárulást követett el azzal, hogy Horthy kilépési kísérlete után is a nácikat támogatták. A románok bizonyították, hogy másképp is lehetett volna.
Hesslerezredes
2020-11-29 at 19:09
És a magyar politikum – pártállástól függetlenül – ma sem tanult semmit a történtekből. Mit kellett volna tanulnia? Azt, hogy nekünk soha többé senki mellé nem szabad állnunk. Semlegességet kell kinyilvánítani. 56 is ezt akarta.
istván jános ernő egresi
2020-11-28 at 18:52
khm
Bécset is nagyon szétlőtték, lásd a fényképeket a neten.
(Az osztrák származását megtagadó, magát németnek valló Führer egyébként – hiába fogadták több, mint százezren lelkesen – nem kedvelte a várost.)
(A történelemből pedig láthatjuk, akár menetel valaki a háborúba, akár belesodródik / sodorják, az sok szenvedést von maga után.)
khm
2020-11-28 at 18:32
TS
A BAJA melletti híd,mennyire volt infrastruktúra?
Az első támadás nem sikerült,a második igen. Úgynevezett “láncos bombákat” dobtak le. A hídon amúgy semmiféle harckocsi összeszerelő üzem,sem reptér nem volt. A vasútállomás is majd egy kilométerre leledzett.
Szóval?
Értelme nem volt,mert a ruszkik addigra erőst megismerték és használták is a pontonhidakat. Ráadásul,azt nem aknázhatta alá az ellen.
TS
2020-11-28 at 14:29
Khm! Mire a ruszkik Bécsbe értek, a németek màr sokkal gyengébbek voltak. Így ők olcsóbban megúszták.
A jenkik meg inkább az infrastruktúrát rombolták, mintsem a szovjet előrenyomulást akarták lassítani.
khm
2020-11-28 at 14:18
A hidakról pedig annyit,hogy felénk az USA bombázók kapták szét a Duna hidat,hogy lassítsák a ruszkik nyomulását.
Gyanítom ugyanezt a Budapesti hidakkal is megtették volna,ha a németek nem előzik be ezeket ebben a témában.
khm
2020-11-28 at 14:15
TS
Bécset mennyire lőtték szét?
Csinálhattak volna abból is erődöt.
TS
2020-11-28 at 11:20
Nemrég megjelent egy új könyv Budapest ostromáról (Nevenkin: Budapest erőd). A szerző kiásott elég sok adatot a moszkvai levéltárakból, csak sajnos készpénznek vette a Vörös Hadsereg hadműveleti naplóit. Viszont megtalálta a parancsot, hogy a képen látható Erzsébet hidat ugyan a németek robbantották fel, de a szovjetek is le akarták rombolni, hogy a német-magyar csapatok ne tudjanak Budára visszavonulni. De tüzérségi tűzzel nem tudták megcsinálni. Szóval újra “két pogány közt”…
TS
2020-11-28 at 11:15
Sajnos a város végzetét aligha lehetett volna elkerülni. A német vezetőket a saját városaik pusztulása is hidegen hagyta, miért pont Budapestet kímélték volna? A szovjetektől meg jobbat nem is lehetett volna várni. Belgrádban (állítólag, Titóék szerint)) sem viselkedtek szebben, pedig azt potyán foglalták el és szövetséges főváros volt.
Box Hill
2020-11-28 at 11:08
“Az osztályellenség gyűlölete azért szükséges, mert nem válhatsz jó harcosává a népednek és a kommunizmusnak, ha nem tudod, hogyan küzdjél meg az ellenségekkel.”
Forrás: Hruscsov: Marxizmus-leninizmus, mint a jelképünk és a fegyverünk, Pravda, 1963. június 29.