A borsodi vajda szerint tíz év alatt sokat javult a cigányság helyzete (VIDEÓ)
Miután januárban egy 21 éves férfi a Borsod megyei Sályon agyonverte 61 éves munkaadóját, és megint téma lett a gyöngyöspatai szegregáció és tanárverés, újra a közbeszédbe került a hazai cigányság helyzete. Ki-ki a maga módján közelíti meg a kényes témát: a Mi Hazánk mozgalom például „Rendet Borsodban” címmel a múlt héten a „cigánybűnözés” ellen tiltakozott Miskolcon a Betyársereg, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjaival. Vezérszónokuk, Toroczkai László szerint nem sikerült felszámolni a cigánybűnözést. A tüntetőknek aznap „vendégei” is akadtak, mivel a Hősök terére ellentüntetés is szerveződött, a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat felhívására ellepték a Borsodból, illetve Debrecen és a főváros környékéről is ideérkező cigányok, „náci gyilkosok” típusú transzparensekkel. A káoszban akadt azonban egy józan hang, a borsodi cigányvajda, Lakatos Attila nyilatkozott a PestiSrácok.hu-nak. Elmondta: szerinte tíz éve sokat javult a cigányság helyzete. A videóban kifejti, miért. Ján Slota továbbra is gyűlöli a magyarokat
Hosszú hallgatás után, a közelgő szlovák parlamenti választások miatt visszamászott a reflektorfénybe Ján Slota, aki utódja és a magyarok ellen igyekszik hergelni a szlovák nyilvánosságot. Hiába új a polgármester, Niedermüller jobbkeze ismét bevette Miskolcot
A szivárványkoalíció által vezetett borsodi megyeszékhelyen dúl a számháború. A jobbikos, DK-s, szoci, LMP-s, momentumos képviselőket tömörítő, civilbe csomagolt „Velünk a város” nevű szövetség azt szajkózza, hogy csak adósságot és üres kasszát örököltek a fideszes elődöktől, viszont mégis két kézzel szórják a pénzt a szerintük ürességtől kongó kasszából.
A NAT ellen tiltakozók nem a többséget reprezentálják - mondja a PS-nek az egri tanári kar dékán asszonya
A Nemzeti alaptanterv módosítása nagy vitát váltott ki, a kritikusoknak az sem tetszik, hogy hangsúlyos része lesz a tananyagnak a Trianon-trauma és a határokon túl élő magyarsággal való összetartozás. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó magyar-történelem szakos tanár, Tamáska-Varga Ákos nem foglalkozik a hisztériakeltéssel, örömmel fogadja a változásokat, az egri egyetem pedagógiai karának dékánja, Kovácsné Dr. Nagy Emese, pedig úgy véli, az interneten és a sajtóban fellángoló tiltakozás, nem a pedagógus társadalom véleményét tükrözi. Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Demszky Gábor és új felesége Heller Ágnessel tölti a mézesheteket
Két héttel ezelőtt ötödször is megnősült Demszky Gábor, a gerlepár a mézesheteket pedig Heller Ágnessel tölti. A közösségi oldalra feltöltött kép alapján Horvátországban történik mindez, a baloldali filozófus pedig úgy tűnik, kiválóan érzi magát az “ifjú” párral. Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története. Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!