Szexuális bántalmazás, verés és fojtogatás – Kiderítettük, mi történt valójában az újbudai Napsugár Óvodában (PS-videó!)

Egy hete tartja lázban az újbudai Napsugár Óvodában történt brutális gyermekbántalmazás a hazai sajtót, a szülőket és gyermekvédelmi szakembereket egyaránt. Az intézmény falai között olyan estek történtek, amibe belegondolni sem merünk, hogy egyszer a mi gyermekünkkel is megtörténhet: torkon ledugott építőkocka, fojtogatás, verések és harapások. Mindez 3-4 éves kisgyermekek között. Legutóbb az arcán és a nemi szervén harapott meg egy kislányt egy kiscsoportos fiú. A történteket sokan megírták, csak a legfontosabb részletet nem. A brutalitást a kicsik 8-9 cigány gyermektől szenvedték el, akik egy nagy családból, a közeli átmeneti otthonból vagy a Kamaraerdőből érkeznek reggelente. Ha belegondolunk, hogy a bántalmazó gyerekek milyen családi környezetből érkezhetnek, belátjuk, a probléma sokkal mélyebb annál, hogy a pedagógusok létszámhiányával magyarázzuk vagy éppen a nevelőkre mutogassunk és őket hibáztassuk, például azért, mert kiengedtek egyedül egy háromévest a mosdóba. Ugye emlékeznek? Két hónap sem telt el azóta, hogy egy 16 éves cigány fiú meggyilkolt egy 9 éves kislányt. Ő az általános iskola első osztályában már székhez kötözte a tanítónénijét. Esetében csődöt mondott az integráció és a gyermekvédelmi rendszer. Több szülővel, az önkormányzat illetékesével, valamint Járóka Lívia európai parlamenti képviselővel, roma integrációs szakértővel beszélgettünk arról, mi lehet a jelen helyzet megoldása és hogyan előzhetők meg a hasonló agressziók, hogy ne ismétlődjön meg a sólyi tragédia.

Egy hete történt, hogy a XI. kerületi Napsugár Óvoda Katica csoportjából durva sérülésekkel vittek haza szülei egy négyéves kislányt. Egy kiscsoportos, három éves cigány fiú az arcán és a nemi szervén is megharapta. Olyan mélyen, hogy a nyoma még ma is látszik. Az édesanya az intézmény vezetéséhez, az önkormányzathoz fordult, látleletet vetetett a gyermekéről és rendőrségi feljelentést is tett. Az esetet a Facebookon is megosztotta, posztját máig több ezren osztották meg. Persze elszabadultak az indulatok. Sokan a nevelőket hibáztatták. Miért nem figyeltek oda? Hogy engedhettek ki egyedül mosdóba egy hároméves gyereket? Miért nem tudtak arról, hogy az arcon harapáson kívül más is történt? 

A hangulatot csak fokozta a média azzal, hogy feltárta, milyen súlyos létszámhiánnyal küzdenek az oktatási intézmények. Ebben az óvodában, ebben a csoportban például két nevelőre jut közel 30 gyermek.

Mondjuk ki azt is, hogy az érintett csoportokban jóval magasabb a cigány gyermekek száma, akikkel szemben sok esetben a nevelők is tehetetlenek. Az ő nevelésükhöz speciális képzettségű, felkészült pedagógusok kellenek. Szülőkkel beszélgetve megtudtuk, hogy a harapás csak a jéghegy csúcsa. Körülbelül két éve jelentkeztek a problémák, amikor a közeli kamaraerdei telepen élő cigány családok gyermekei elérték azt a kort, hogy kötelező lett őket óvodába beíratni. Onnantól kezdve egyre gyakoribbak lettek a durvaságok az intézményben. Eleinte csak verbálisan, kiabálásról, káromkodásról számoltak be a kicsik a szüleiknek, majd azt vették észre, hogy azok már nem szívesen járnak óvodába, fokozódik a félelmük, nem mernek egyedül kimenni a mosdóba.

A XI. kerületi Napsugár Óvodában az utóbbi két évben nőtt meg jelentősen a cigány gyerekek száma.

Számtalan olyan bántalmazásra derült fény, aminek egy normális közösségben nem szabadna megtörténnie. Ugyan most sokan azt mondják, a legjobb helyeken is megesik, hogy az egyik gyerek beleharap a másikba. Csakhogy Újbudán ebben a közösségben ennél sokkal több történt. Ha egy másik szülőt képes megütni egy három éves kislány, akkor ott vajon mit ér el egy óvónő vagy dada, egyáltalán van-e eszköze a gyermekben dúló ilyen fokú agressziót kezelni, pláne, ha a családtól nem támogatást, hanem jó eséllyel támadást várhat?

Néhány szülő most azt a megoldást választotta, hogy nem viszi óvodába a gyerekét vagy akár ki is veszi az adott intézményből. De biztos, hogy ez a jó megoldás? A szakemberek szerint nem.

Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő, aki roma integrációs szakértő is, azt mondta, nem szabad a problémát a szőnyeg alá söpörni, hanem valós integrációs módszerekkel, szakemberek közreműködésével addig kell a bántalmazó gyermekeknek is segítséget nyújtani, amíg még formálható a személyiségük.

Szakemberek szerint az integráció akkor lesz sikeres, ha abban a nevelők, speciális szakemberek és a családok is részt vesznek.

Ez a terv az Újbudai Önkormányzatnál is. Első körben feltérképezik a problémát és meglátogatják a bántalmazó gyermekek családjait. Azt is tervezik, hogy továbbképeztetnék az óvodai nevelőket, igazodva a problémás gyermekek megnövekedett számához. A létszámbővítés kapcsán pedig felmerült, hogy akár félállásban visszafoglalkoztatnának már nyugdíjazott tapasztalt pedagógusokat, nevelőket. A megoldás azonban a közösségben rejlik. Az integráció akkor lesz sikeres, és akkor lehet a bántalmazó gyermekeket is megmenteni sorsuktól, ha abban a csoportokba járó gyermek szülei, családjai egyöntetűen közreműködnek. 

Fotók: Facebook, László Petra

A videót Füssy Angéla és László Petra készítette.